Érdekesebb kérdések, amelyekről szerdán tárgyal a törökbálinti képviselő-testület

A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság (PJB) szokás szerint maratoni, hét órán át tartó ülésével véget ért a bizottsági előkészítő munka a szeptember 20-án, 14. órakor kezdődő-testületi szeánsz előtt, melynek a legérdekesebb kérdéseit igyekszünk áttekinteni.

1. Nem akarják kimondani, de külföldieknek épül a munkásszálló

A Helyi Építési Szabályzat módosítása kapcsán szóba került a munkásszállások tiltásának lehetősége. Mint ismeretes, a Törökbálinti-tó térségében nemrégiben egy irodaépület 280 főt befogadó munkásszállóvá alakításához nyújtott be településképi bejelentést annak tulajdonosa. Ezt követően terjedt el a színes kommunikációs görögtűz ellenére máig senki által sem cáfolt hír, hogy a munkásszálláson külföldi vendégmunkások fognak lakni.  

A PJB csütörtöki ülésén Elek Sándor polgármester arra reagálva, hogy az elmúlt években felszított idegenellenesség közepette a fideszeseknek most kényelmetlen megmondani az igazat, leginkább az idegenellenesség erősödését igyekezett kétségbe vonni. Állítása szerint a magyarok különbséget tudnak tenni az illegális bevándorlók és az országba legálisan érkező, például dél-kelet-ázsiai vendégmunkások között. Utóbbiakkal nincs semmilyen probléma, akadnak környékbeli üzletek, amelyek már ma sem működhetnének nélkülük. A magyar gazdaságnak szüksége van munkaerőre, és hiába nem hiányoznak az agglomerációs településeknek a munkásszállások, ezek itt és Budapesten fognak épülni, mert ebben a térségben tapasztalható leginkább munkaerőhiány. A polgármester által elmondottakból nehéz volt más következtetést levonni, minthogy a külföldi vendégmunkások érkezése vastagon benne van a pakliban, habár ennek kimondását továbbra is kerüli.

Hogy a helyi vezetés sepregeti a jeget a befektető korongja előtt, jól mutatja a kártérítés emlegetése a településképi bejelentés elutasítása esetén. Hatósági eljárásról lévén szó – ami miatt eddig igyekeztek minden információt zártan kezelni – egy esetleges elutasítást fellebbezés, majd bírói út követ, a kártérítésre hivatkozás inkább csak a képviselők megdolgozását szolgálta. 

A munkásszállások későbbi létesítésének tiltása így is tárgyalásra kerül, kérdéses, hogy ez a jelenlegi HÉSZ-módosításba még belefér-e. 

2. „Tibi bácsi” nem kötelez és bírságol

Itt kell megemlíteni az új településképi rendelet érdekességét: a bejelentési és a véleményezési eljárások a polgármester átruházott hatáskörében maradnának, a jogszabálysértés miatti kötelezést és a bírság kiszabását viszont a városfejlesztési bizottság (VFKB) végezné. Ez azért meglepő, mert a normasértéseknél azonnal el kell járni, éppen ezért ilyen feladatot nem szoktak hetekig, nyáron hónapokig össze sem ülő bizottságnak adni. Másrészt, egy polgármester jó esetben rendet tart a településén, nem ugrik el az olyan konfliktus elől, amilyen például a településképi kötelezés. E javaslat alapján viszont Elek Sándor számos „osztogató” hatásköre gyakorlásával Tibi Bácsi módjára inkább csak a „gyerekek” három kívánságát teljesítené, mosolygós arcokat szeretne látni maga körül, ami problémás, ráhagyná a VFKB-ra.    

3. Téglagyár: a változtatási tilalom legfeljebb „üzenet”, de már vissza is üzenhetnének, hogy tudjuk, mi a helyzet

A Téglagyár ügyében az 500 lakás terve okozta sokk után a változtatási tilalom elrendelése minden bizonnyal meg fog történni. Ez azonban nem megkerülhetetlen akadálya a terület beépítésének, mivel egy esetleges nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítés esetén a helyi építési szabályokat kormányzati szinten felül lehet írni. Jelenleg azt sem lehet tudni, hogy hol tart az ügy. Az előterjesztésben az szerepel, hogy a beruházás rozsdaövezeti akcióterületté kijelöléséhez szükséges részletes vizsgálatra sem kerül sor, miközben ez már – a rozsdaövezeti bizottság elnökének az önkormányzatot tájékoztató levele alapján – rég lezajlott. Hogy mi az aktuális kormányzati megítélés, arra bemondások vannak, eljárást lezáró papír viszont nem érkezett. Legvalószínűbb, hogy áttervezés folyik. Az önkormányzat nem mondott le a terület megszerzéséről. 

4. Eleve 15 havi illetményért dolgozzon a polgármester?

Nagy vitát váltott ki a PJB-n a polgármester részére alanyi jogon járó illetménnyel kapcsolatos javaslat. Ennek előzménye, hogy a 2022-es költségvetés tervezésekor a hivatali dolgozók illetményemeléséről egy rendeletcsomagban döntött a képviselő-testület. Ennek része volt, hogy a „speciális jogállású köztisztviselő” részére három havi plusz juttatás (és nem jutalom) legyen megállapítva. Az előterjesztés annyit nem tartalmazott, hogy a speciális jogállású köztisztviselő a polgármester, indoklásról szó sem volt, így a bértömeg szempontjából sokkal jelentősebb kérdések között hangtalanul, kissé sumák módon csúszott át ez az emelés. Mivel a Törökbálint Holnap szerint ez van olyan fontos kérdés, hogy külön is beszéljünk róla, készült egy képviselői előterjesztés, amely ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezné. Ennek indoka, hogy a polgármester jövedelmét a törvény pontosan rögzíti: forintra megállapítja az illetményét, illetve az adható költségtérítés maximumát, lehetővé teszi azt is, hogy a képviselő-testület maximum hathavi illetményének megfelelő jutalmat szavazzon meg. Másról azonban nem szól. A TH szerint jogilag is megkérdőjelezhető, amikor a vezetők „kreatív” módon kezdik növelni a saját jövedelmüket. Erkölcsileg pedig elfogadhatatlan! A kérdés napirendre kerülése váratlanul erős indulatokat váltott ki, nemcsak a fideszes, de a DK-s bizottsági tag is kicsinyességről, politikai szándékokról beszélt. A TH álláspontja szerint a jutalom megszavazásának törvényi lehetősége adott, ez ösztönző hatású, így ehhez kellene visszatérni és nem az eleve 15 havi illetményt biztosítani.  

5. Görpark I.: más mozit nézett az önkormányzat és a vállalkozó

A százmilliós beruházássá felpumpált Görpark megépítése az első körben befuccsolt, a vállalkozóval szerződést kellett bontani. A zárt ülésen tárgyalni javasolt témát a PJB nyilvánossá tette. Ebből ugyanis azt az egyáltalán nem titkos információt lehetett megtudni, hogy az önkormányzat vállalkozói teljesítésként valamivel több mint kétmillió forint értékű munkát ismer el, míg a vállalkozó ennek mintegy tízszeresét követeli, ami nagyjából azonos mértékű a részére átadott előleggel és a szerződésben rögzített meghiúsulási kötbér összegével.

6. Iskolabusz: nagy siker, amely továbbfejleszthető

Iskolabusz jelentős sikert aratott, egyes reggeleken 140-en vették igénybe, volt érdeklődés Érdről is. Legfeljebb az okozott problémát, hogy az óvodások nem mindig tudták igénybe venni, mivel a kísérő már nem fért volna fel a buszra. A siker egyrészt további lépésekre ösztönöz, így például felmerült az érdi önkormányzattal kötött megállapodás alapján egy Szövő utcai megálló létesítése, illetve újabb kapacitásbővítés lehetősége. Törökbálinton reggelente a diákok iskolába vitele okozta autós közlekedés komoly problémát jelent, így valamennyi politikai csoport egyaránt örült annak, hogy ez az elképzelés ilyen mértékben bejött. Később az alapötletnek már több gazdája is volt. Összességében a Törökbálint Holnap kezdeményezése, a szakmai és a hivatali kidolgozás egyaránt fontos szerepet játszott.

7. Az Alsóerdősor utcai sportpálya bérleti rendszerének megállapítása

Korábban a TTC-pályát több helyi sportklub használta, így mindenekelőtt a még nem csak papíron létező TTC, a TFC és a Törökbálint Focisuli Egyesület. Ezek furcsa módon, különböző okoknál fogva mind kikoptak az Alsóerdősor utcából, így a város – legújabban mintegy évi 30 millió forintért – már csak egyetlen, a városvezetés szívének feltűnően kedves klubnak tartotta fenn a létesítményt, ellenszolgáltatás nélkül. A TH kezdeményezésére a létesítmény használatát az önkormányzat – csakúgy, mint minden más sportegyesület esetében a városi sportlétesítmény használatát – igyekezett beárazni. Ez egy fontos lépés a közösségi ellenőrzés visszaszerzése felé az utóbbi években rendkívül kedvező feltételekkel „privatizált” sportpálya vonatkozásában.     

8. És még…

Holnapos javaslatra elkészül a Jóléti-tó fenntartási terve, amely alapján az új közösségi centrum a környezetébe igényesen, a város költségvetésébe pedig zökkenőmentesen illeszkedhet be, lehetővé téve a szükséges eszközök és munkaerő feltételek tovább tervezését. Egy fideszes képviselő javaslatot készített arra, hogy a 88-as busz ne a Bajor Gizi – Blaha Lujza úton, hanem az Őrház utcán menjen fel a Kazinczyra. A Zimándy iskola udvarának csapadékvíz elvezetése – a TH javaslata alapján – már az idei évi költségvetésbe bekerülne, hogy a közbeszerzés elhúzódása ne akadályozza a jövő nyári megvalósítást.

Holnapress