Napszámosok a Szérűskertben
Az egyik helyi nagyokos szerint a „napszámosok”. Azok balhéznak. Mármint a tanárok. Sok minden benne van ebben a kifejezésben a Vas Gereben-i „nemzet napszámosától” kezdve a fideszes pártzsargonnak az aktuális ellenség lealacsonyítására fókuszáló megújításán át addig a hatalmi arroganciáig, amely a törökbálinti Szérűskertben is összehozott mintegy nyolcszáz embert, akik a közoktatás kilátástalan helyzete miatt tiltakoztak.
Már elkezdték a rendcsinálást: Budapesten néhány tanárt elbocsátottak. Számosan kaptak figyelmeztetést a tankerületi központoktól.
Ezt nemcsak a szülők, de még az alsó tagozatos diákok is egyből megértik. A 2020-ban elfogadott új nemzeti alaptanterv problémáitól eltérően ugyanis az egy pillanat alatt mindenkinek lejön, hogy a Zoli bácsit már kirúgták, a Zsuzsa nénit meg ezzel fenyegetik. Pedig mindketten jó tanárok. Csak mert szót emeltek azért, hogy jobb legyen a suliban – micsoda szemét igazságtalanság!TOVÁBB OLVASÁS
Egy szabad ember kisugárzása
– búcsú Andor Mihálytól
Utoljára két hete találkoztunk, egy aláírásgyűjtő pultnál. Magázva szólítottam meg, de ahogy rám nézett, a szeme ismerős lett. Levette a sildes sapkáját, próbáltam összeolvasni a tekintetét és a szokatlan kopaszságot. Lehúzta a maszkot is: – Andor Mihály vagyok, szervusz! – üdvözölt mosolyogva.TOVÁBB OLVASÁS
Igaly Diána és az Ismeretlenek emlékére
Ezekben a napokban a halál sűrűn arat és nem válogat.
Igaly Diána kivételes bajnok volt. A vele készült interjúkat élmény olvasni. A fényképein tükröződő kedvesség, manírtalanság, nyugodt okosság érződik a mondatain.
Ezekből a beszélgetésekből kiderül, hogy akkor is csodálatos történet lett volna az övé, ha csak huszonötödik az olimpián. De nyilván nem véletlen, hogy 2004-ben az athéni döntőben lelőtte mind a huszonöt korongot, így hibátlan teljesítménnyel nyert.
„Nálunk mindenki puskás ember volt, az egész rokonságom vadászott. Nagyapám volt Kamaraerdő főerdésze, apám pedig a magyarországi koronglövészet egyik megalapítója. … Úgy nőttem fel, hogy a fegyver a társunk, babusgatni kell.” – mondta egy interjúban.
Diánát a vadászat istennője után nevezték el. Hatévesen lőtt először, a budaörsi lőtéren. Két felnőtt tartotta, hogy a 25 kilót visszarúgó fegyver ki ne repüljön a kezéből.
Igaly József maga is sokszoros bajnok sportlövő volt, ám más szemmel nézte a sportágat, mint a korabeli szakemberek. Felesége is versenyzett:
„… amikor csak tehették, figyelték a nemzetközi mezőny legjobbjait, azokat, akik jó stílusban, szépen és eredményesen lőttek. Folyamatosan azon voltak, hogy tökéletesítsék magukat. Mindig azt mondta [apa], hogy ő nem lő jó technikával, de tudja, hogyan kell. Hogy miképp lehet együtt indulni a koronggal. Nagyon jó volt, hogy én a kezdettől ezt tanultam. Ezért is lettem a világ egyik leggyorsabb lövője.”
Az olimpiai részvételét az 1997 karácsonyán elhunyt édesapja nem érte meg. Abba akarta hagyni a versenyzést, az édesanyja segítette át ezen az időszakon. Az olimpia közös álom volt. Az apát 1976-ban nem vitték ki Montrealba, amit ő a Népsportból tudott meg. Nem volt párttag… Viszont csúcsformában volt: a játékok ideje alatt 200-ból 200-at lőtt egy MHSZ versenyen.
Igaly Diána 1983-ban megnyerte a junior Európa-bajnokságot, 1989-ben édesanyjával együtt csapatban lett világbajnoki bronzérmes. 1990-ben tagja volt a felnőtt világbajnok csapatnak. Egyéniben 2004-ben olimpiai bajnok lett, 2000-ben Sydney-ben bronzérmes, emellett kétszeres világbajnok (1998., 2002.). Csapatban további két VB elsőséget és öt Európa-bajnoki címet szerzett.
A versenyzést sosem adta fel. Ebben a sportágban előfordult, hogy a versenyző néhány x-szel a háta mögött is kiemelkedő eredményt ér el. Meg aztán a szenvedély. Amibe természetesen beletartozott az utánpótlás-nevelés, a lövészet kultúrájának ápolása, ami számára családi tradíció volt.
Igaly Diána halála mindenkit megdöbbentő hatalmas veszteség. Őszinte részvétünk a családjának!
A csodálatos bajnoknőre emlékezve egyben e modern kori tragédiában érintett valamennyi családnak szeretnénk részvétünket kifejezni. Ma már egyre több asztalnál maradt egy-egy üres hely. Szeretteink nincsenek közöttünk, akik két-három hete még jó egészségben, mit sem sejtve tervezték velünk a jövőt. Ezekben a borzalmas napokban ismeretlenül is gondolunk rájuk.
Törökbálint Holnap Egyesület
Nyílt levél Kis Gergely Márton református lelkésznek
Nyílt levél
Kis Gergely Márton
Református lelkésznek
Törökbálint
Kedves Gergely,
Kezembe került a nemrég a törökbálinti önkormányzatnak írt leveled (itt olvasható). Úgy látom, ebben nemcsak egyoldalú politikai álláspontra helyezkedtél, hanem Törökbálint érdekeit is szem elől vesztetted. Hadd világítsam meg, mire gondolok.
Telekről ábrándoznak a Sajtkészítők
Miután elolvastuk polgármesterünk legújabb posztját, összesúgtunk a Sajtkészítők Törökbálintért! szervezetben. Természetesen mi is arra jutottunk, hogy kiállunk a városvezetőnk mellett! De főleg persze akkor, ha talál nekünk is egy 800 m2-es építési telket bruttó négy és fél millió forintért, ez talán érthető.
Innen üzenjük: mindegy, hogy háborús bombatölcsér, amazóniai esőerdő vagy bontásra érett végvár van rajta, egyből szóljon nekünk, nem kell becsomagolni, már megyünk is érte.
Arra még megkérnénk, a döntésébe ezúttal ne írja bele, hogy a vételár megállapítása érdemeink, terveink, személyes körülményeink alapján történt. Ne kürtöljük szét az ilyesmit! Elég, ha a megértő jóindulat csak a legyalult összegben jelentkezik. TOVÁBB OLVASÁS