Törökbálint Holnap Egyesület honlapja
2021 márc 01

Újabb zajügyi csörte Törökbálinton

Pénteken fontos megbeszélés helyszíne volt a polgármesteri hivatal tanácsterme. Kósza Orsolya hónapok óta zajló aláírásgyűjtése elérte a minisztérium ingerküszöbét. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetője, Thoroczkay Zsolt, a Magyar Közút Pest Megyei igazgatója, Magyari László és a Hermann Ottó Intézet 35 éves zajügyi rutinnal rendelkező szakértője, Berndt Mihály ült le beszélgetni a hivatal és a lakosság képviselőivel. 800 törökbálinti aláírása kellett ehhez, de a beszélgetésben kiderült, hogy forrongó hangulat van a kérdés körül Diósd – Érd – Biatorbágy településeken is.

Fontos nyitás történt a nyilvánosság felé! A sokakat érintő beszélgetésen csupán tízen vehettek részt, ki maszkban, ki a nélkül, de a város Facebook oldalán élőben, és később felvételről is meg lehetett tekinteni a vitát. Nagyon jó volt a közvetítés! Néhány technikai apróságon kellene csupán változtatni a legközelebbi hasonló eseményig:

  • Az első 20 percben élvezhetetlen volt a hang, majd több perc kimaradt a felvételből.
  • Reluxát kellene szerelni a piacra néző ablakokra, mert azt élesen lehetett látni, hogy Juci néni hány tojást vásárol, de a beszélgetésben sötét arcú árnyékemberek vettek részt.
  • Egy technikusnak figyelnie kellene az egész tárgyalás során arra, hogy bekapcsolják a szót kérő résztvevők a mikrofonjukat, majd kapcsolják is ki azt. E nélkül több percre kimaradt a hang, miközben a bekapcsolt mikrofonon át csöndes résztvevők szuszogását lehetett hallani.

De nagyszerű volt, hogy sokan részesei lehettek az eszmecserének!

Az ülésrend jól képviselte a véleményeket. Jobb oldalon ültek a civilek, a zajszakértő és Holló Zsuzsa környezetvédelmi előadó és főkertész, akik a szükséges lépéseket sürgették. Középen ült Elek Sándor, aki hol a lakossággal értett egyet, hol az állami alkalmazottak bejelentett intézkedéseit igyekezett túlértékelni. Bal oldalon ült a két állami szervezet (ITM és Magyar Közút) képviselője és Boros Péter, az önkormányzat külső szakértője, aki mindent megértve és megélve igyekezett a lehető leglojálisabb lenni a szakma nagyjaihoz.

Elek Sándor rövid történeti bevezetője után a beszélgetés két fontos bejelentéssel indult:

  • Ez év őszén üzembe áll egy berendezés az M7 törökbálinti szakaszán, ami rögzíti a légszennyezettség valamint a zaj adatokat és a Magyar Közút diszpécserközpontjába küldi azokat. A diszpécser a küszöbérték fölé emelkedő adatok esetén a megengedett sebesség kijelzett értékét fogja távolról csökkenteni.
  • A következő EU-s költségvetési ciklusban az összes komoly vonalas zajforrást felmérik és korszerű, nem csupán a határértékre tervezett zajvédő rendszereket fognak felszerelni. Ez valószínűleg 2025-re készül el és Törökbálint sokat fog profitálni ebből.

Az állami oldal elégedett mosollyal dőlt hátra a grandiózus bejelentés után, de jött a zavar! A civil és szakértői oldal a tapsvihar helyett gyorsabb intézkedéseket kért. Addig, amíg a fenti mérőrendszer üzembe lép, kérik a

100-as sebességkorlátozást Törökbálint, sőt Érd végéig fenntartani. A sebességmérést kérik szigorítani és átlagsebesség-mérést kérnek bevezetni az érintett szakaszokon, mert a tapasztalatok szerint sokan még a megengedett maximális sebességnél is gyorsabban közlekednek. Ezen kívül az éjszakai extra zajkibocsátók kiszűrését várják.

Boros Péter nagyon nehezen viselte az értetlenkedést. A megértést és az együttműködést kérte, utalva arra, hogy kicsúszhat Törökbálint a mézes pikszisből és „a beruházás keresztül megy” vagyis minden egyeztetés nélkül csinálják majd a szervek, amit jónak látnak, ha okvetetlenkednek a népek!

A főosztályvezető és Elek Sándor azt játszották el, hogy nem lehet tudni még, hogy a sebességcsökkentés csökkenti-e a zaj mértékét, de majd az innovatív műszer megmutatja a tutit! A minisztérium hivatalnoka hitet tett a mellett, hogy sebességcsökkentés márpedig nem lesz, hiszen a zaj miatt egyetlen helyen csökkentettek sebességet országunkban, a 10-es út bevezető szakaszán, ami nem vált be szerinte, és mivel nem lehet Hegyeshalomig 60-nal menni a sok ezer milliárdos autópályákon, szó sem lehet csökkentésről.

Berndt Mihály, Holló Zsuzsanna, Kósza Orsolya és Végh András udvariasan, korrekten, határozottan képviselték, hogy a néhány mp-es menetidő növekedés nem jelent észrevehető időnyúlást, de jelentősen mérsékelné az idegi és fizikai környezeti terhelését sok száz családnak. Minden apró lehetőséget meg kell vizsgálni, ami kicsit is csökkenti a zajt. Törökbálint a zajügy állatorvosi lova, ahol minden megtalálható, ami rossz lehet. A lakosság évtizedek óta vár Godot-ra, de semmi nem történik, nem szeretne még fél évtizedig hallgatni a zajban…

A főosztályvezető urat senki nem fogja meggyőzni, nem fog megváltozni a véleménye, ha hinne benne, mindenhol 100-zal lehetne csak menni, de ez nem megoldás, ő pedig megoldásokat szeretne! (sic!)

De nem!!! Mert nem!!! Ennél többet nem lehet, elmentek a falig. És a miniszter úr is így gondolja! Punktum!

A Közút igazgatója szerint a hirtelen meghozott intézkedés kevéssé igazolná vissza az elvárásokat. Ha évtizedek óta várnak a javulásra, ezt a négy évet már igazán ki lehet várni. El kellene fogadni a sok előnnyel járó motorizáció negatív hatásait is!

Sok gondolat merült fel a beszélgetés során:

Budaörsön nem a lakóterületek, hanem a be- és kiágazó utak, autópályák miatt van 100-as korlátozás. Tehát ki- és becsatlakozás miatt lehet kilométereken át 100-ra csökkenteni, de zajterhelés miatt nem lehet még két km-en át fenntartani azt. 8, azaz nyolc másodperc a menetidő hosszabbodás kilométerenként! Kicsit máshogy gondolják ezt 250 km-rel nyugatabbra, Bécs környékén!

Ha annyira nem hiszik el a szakemberek, hogy a nagyobb sebesség nagyobb zajjal jár, egyetlen óra alatt meg lehet erről bizonyosodni: 8 tábla 3 traffipax és 4 rendőr néhány percre lelassítja a forgalmat, miközben egy hitelesített műszerrel mérik, hogy 130, 100 vagy 80 km/óra sebesség mellett milyen zajkibocsátás történik. Egyetlen nap alatt meg lehet szervezni az egészet. Ehhez nem kell sok milliós innovatív műszert telepíteni!

Az ITM főosztályvezetője nem válaszolt Szőke Péter kérdésére, hogy van-e Magyarországon még egy település, aminek a belterületén 130-cal lehet haladni az autópályán. Félreértette a kérdést vagy nem akart rá válaszolni?

A főosztályvezető úr nem tud mit csinálni az éjszakai nagy zajjal közlekedő motorosokkal. Néhány kamera nagyon egyszerűen megoldaná ezeknek a kiszűrését azokon a helyszíneken, ahol ismétlődő gondot okoznak. Még akkor is, ha ez a BM feladatkörébe tartozik.

A csendes aszfalt nem jó megoldás a minisztérium szerint, mert mosni és porszívózni kell, hogy tartós legyen a zajelnyelés. Ha ezeken a néhány km-es érzékeny szakaszokon burkolnák ezzel az autópályát és ezeken a rövid szakaszokon karban is tartanák, a szükségletek szerint, az egyáltalán nem jelentene olyan nagy terhelést.

Kiemelt kormányprogram a Budapest-Balaton kerékpárút is. Az két éve késik. Vajon a bejelentett intézkedések mennyit fognak?

Két és fél óra alatt 5 ígérettel lettünk gazdagabbak:

  • Megkísérlik a BM-től kérni a sebességmérő rendszer telepítését és a következetes szankcionálást.
  • Megvizsgálják az éjszakai sebességkorlátozás lehetőségét.
  • Ősszel üzembe áll a diszpécseres, kibocsájtások szerinti dinamikus sebességszabályozás.
  • A vizsgálatok után 2025-ig új zajvédelmi rendszer épül ki Törökbálinton.
  • Fél évente tájékoztatják a lakosságot a zajvédelmi fejleményekről.

A 35 éves történet úgy tűnik, végre elmozdult a holtpontról. Konkrét ígéretek születtek. Ezek fontos, előre mutató lépések. A kialakult kapcsolatokon keresztül el kell érni, hogy az adatok folyamatosan hozzáférhetőek legyenek nyersen is, feldolgozva is. Lássuk meg, hogy a mért adatok mit jeleznek! Ez tökéletes alap lesz a továbblépéshez. De azon a két kilométeren a 100-as sebességkorlátozást, a 16 mp lassulás árán, meg kellene addig is lépni! Itt, a zajügyi állatorvosi ló torkán.

Hogy ezek az ígéretek elegendőek lesznek-e az egyre türelmetlenebb lakosság megnyugtatására a DNy-i agglomeráció településein, azt a következő hónapok fogják megmutatni.

      HolnaPress

2020 dec 18

Fiatalos lendülettel Törökbálintért

Ha lesznek fiatalok, akik viszik a város ifjúsági életét, az a városnak is jót tesz

Interjú Ollero Marco önkormányzati képviselővel, megválasztott ifjúsági tanácsnokkal

 

Jól emlékszünk arra, hogy az egyetemisták ilyenkor már nagyon elfoglaltak?

Nekem, mint ELTE-snek is elkezdődött a december-januári vizsgaidőszak.

Akkor vágjunk a közepébe: miért van szükség Törökbálinton ifjúsági tanácsnokra?

Ami a fiatalok legnagyobb gondja, az nem helyi szintű probléma, de vannak törökbálinti jellegzetességei. Gondolok arra, hogy ma egy fiatalnak gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy tisztességes munkából vegyen magának egy lakást. Amit a szülei még meg tudtak teremteni, arra neki már nincs lehetősége. Ezen egy lakásépítési programmal lehetne segíteni, ami országos léptékű koncepciót és erőforrást igényel. Törökbálinton annyiban talán még rosszabb a helyzet, hogy az itteni fiataloknak végképp nagyon kevés esélyük van arra, hogy ne kelljen elmenniük, ha független életet akarnak kezdeni. Nagyon magasak az ingatlanárak, bérelhető kisebb lakás alig van. Éppen ezért nagyon kicsi Törökbálintnak a fiatalokat megtartó képessége. Ez nem végzetes, de mindenképpen egy létező probléma.

TOVÁBB OLVASÁS

2020 okt 25

Szabad város, szabaduló város

Szabad város, szabaduló város

Az állhatatosságunknak volt értelme! Egy év elteltével Törökbálint képviselő-testülete az október 22-i ülésén az önkormányzati választások eredményét tükröző döntéseket hozott. Szimbolikus, hogy egy napon fogadtuk el a mandátumarányos bizottsági struktúrát, illetve fejeztük ki csatlakozási szándékunkat a Szabad Városok Szövetségéhez. A választói akarat figyelembevétele a demokrácia elsődleges követelménye! Reméljük, hogy Törökbálint a hatalom kisajátításának görcséből szabaduló város lesz. De a szabadságunk fő támasza továbbra is a helyi közösség, amely magas színvonalon szolgáltató, a környezeti terhelést kezelni képes, élhető és átláthatóan működő várost akar.   

Az önkormányzati választások óta eltel egy év a helyi Fidesz részéről a választói akarat blokkolásának éve volt. A 12 fős képviselő-testületbe csak 5-en kerültek be, mégis úgy gondolták, hogy ugyanazoknak kell vezetniük a települést, akik ezt korábban tették. A fideszes polgármester mellé két pártbéli alpolgármestert akartak, a legfontosabb bizottság élére a velük együttműködő szocialistát. A Törökbálint Holnap 6 képviselője ezt nem fogadta el, emiatt voltunk „szemkilövetők”, „hataloméhesek”, „Törökbálint ellenzéke”, nyakunkba varrták a pártbrosúra összes kliséjét. Polgármesterünk rendes szokásává vált, hogy a testületi ülések után megjelenő, panaszos Facebook-posztjában úgy állítson be bennünket, mint akikkel lehetetlen az együttműködés.
TOVÁBB OLVASÁS

2020 okt 03

A befektető rájött, hogy már velünk kell tárgyalni

Interjú Turai István volt polgármesterrel

Turai István 1990-től 2014-ig – szűk másfél év kihagyással – folyamatosan tagja volt a törökbálinti képviselő-testületnek, 1998-2006. és 2008-2014. között a település polgármestere. A mérnök-informatikus végzettségű szakember a katolikus egyházi közösségen keresztül kapcsolódott be a helyi rendszerváltás folyamatába, részt vett a KDNP helyi szervezetének megalapításában, képviselte a pártot a különböző helyi politikai fórumokon. Jelenleg kétségkívül ő Törökbálint legtapasztaltabb és a bálinti ügyekről legtöbb ismerettel rendelkező helyi politikusa.* TOVÁBB OLVASÁS

2020 okt 02

Ha érzik a tétet, az emberek rögtön elkezdenek érdeklődni

Interjú Andor Mihály szociológussal, volt önkormányzati képviselővel (1990-94)

Más interjúalanyokkal könnyebb helyzetben voltam, mert átnéztem a Községi Újság 1990-es évfolyamának számait és szembesítettem őket az általuk többé-kevésbé elfelejtett eseményekkel. Andor Mihály viszont Rendszerváltás Dimbesdombon címmel írt egy szociográfiát ezekről az eseményekről, így sok kérdésre eleve megadta a választ. TOVÁBB OLVASÁS

2020 okt 02

A rendszerváltók házigazdája

Interjú Székács Annával, a faluszépítő egyesület egykori elnökségi tagjával

Székács Anna a Faluszépítő Egyesület megalakulásától vett részt az akkor újszerű civil szervezet munkájában, elnökségi taggá választották, miközben pénzügyminisztériumi főosztályvezető volt. Felmenői, a Scheirich család tősgyökeres törökbálintiak. A választási előkészületek során a későbbi városvezetők gyakran jöttek össze „Anciéknál”, ahogy őt nevezték. Az utóbb elsöprő győzelmet arató faluszépítős-kisgazda-SzDSz-es kör egyfajta koordinátorként segítette a munkát, szakértelmét nagyra becsülték. A választás után fél évvel szakított a helyi politikával, de később dr. Elek Sándor polgármester meglátogatta egy csokor virággal.TOVÁBB OLVASÁS

2020 szept 29

Telekről ábrándoznak a Sajtkészítők

Miután elolvastuk polgármesterünk legújabb posztját, összesúgtunk a Sajtkészítők Törökbálintért! szervezetben. Természetesen mi is arra jutottunk, hogy kiállunk a városvezetőnk mellett! De főleg persze akkor, ha talál nekünk is egy 800 m2-es építési telket bruttó négy és fél millió forintért, ez talán érthető.
Innen üzenjük: mindegy, hogy háborús bombatölcsér, amazóniai esőerdő vagy bontásra érett végvár van rajta, egyből szóljon nekünk, nem kell becsomagolni, már megyünk is érte.
Arra még megkérnénk, a döntésébe ezúttal ne írja bele, hogy a vételár megállapítása érdemeink, terveink, személyes körülményeink alapján történt. Ne kürtöljük szét az ilyesmit! Elég, ha a megértő jóindulat csak a legyalult összegben jelentkezik. TOVÁBB OLVASÁS

2020 szept 27

Rendszerváltás Dimbesdombon

Szeptember 30-án lesz a harmincadik évfordulója az első szabad önkormányzati választásnak. Andor Mihály 1991-ben megjelent szociográfiája ennek törökbálinti előzményeit és történéseit dolgozta fel az adott település vonatkozásában országosan alighanem egyedülálló részletességgel és minőségben. Mivel e munka gyakorlatilag része a helyi rendszerváltás folyamatának, és azért is, mert ma is érdekes és hasznos olvasmány úgy döntöttünk, hogy a szerző engedélyével – amelyet ezúton is köszönünk – szabadon hozzáférhetővé tesszük.

Az évforduló alkalmat ad a település életében, fejlődésében valóban mérföldkőnek tekinthető esemény felidézésére, így a helyi rendszerváltással összefüggésben az elkövetkező napokban több interjút is közlünk.

Ide kattintva olvasható:

Rendszerváltás Dimbesdombon

Sziráki András

* A képen látható:

Állnak:  Andor Mihály, Gyarmati Mihály, Varga Sándor, Kemény Gyula, Bálint János, Heiszer Henrik, Turai István.

Ülnek: Ficsór Bálint, Holczer Ferenc, Somogyvári Gyula, Elek Sándor, Troll Gyula, Bóza Ferenc. Hiányzik: Asztalos Zoltán