A Törökbálint Holnap Egyesület (TH) meghívására városunkba látogatott Karácsony Gergely főpolgármester és mintegy 80 érdeklődő előtt Szőke Péterrel, a TH elnökével és polgármesterjelöltjével folytatott pódiumbeszélgetést a művelődési ház színháztermében.

A Lukácsi Katalin moderálásával lezajlott eszmecsere szakpolitikai kérdéseket érintett. Mindenekelőtt a közlekedést, amelynél az ingázás mind az agglomerációs településeken élők, mind a budapestiek számára problémát okoz, ez sokban különbözik egymástól, ám közös pontja a „dugóban” ücsörgés.

Szőke Péter említette, hogy egy 2023-ban készült felmérés szerint a bálinti munkavállalók 38 százaléka jár naponta Budapestre, a diplomásoknál ez az arány 55 százalék.

Éppen ezért a TH célja a tömegközlekedés fejlesztése, illetve az, hogy befektetések ösztönzésével minél több helyi munkahely létesüljön, Törökbálint egyre inkább kompakt várossá váljon.

Karácsony Gergely elmondta, hogy

Budapesten jelenleg minden második kilométert nem a budapesti lakosok gépjárművei teszik meg. A magyar főváros arányaiban – Berlin mögött – Európában a második legtöbb ingázót fogadja,

a gépjármű túlterheltség alapvetően ennek a következménye.

Alternatív megoldás lehetne a vasút, amelyet – mint Szőke Pétertől megtudtuk – jelenleg a bálintiak mindössze 1 százaléka használ. A főpolgármester szerint itt kellene áttörést elérni és a Törökbálinthoz hasonló települések esetében az országos közlekedéspolitikának az 50 százalékot kellene megcéloznia. Ehhez új járművekre, továbbá az állomások környékének átalakítására, P+R parkolókra lenne szükség. A projekt mintegy 1000 milliárd forintot igényel, ami az Európai Uniótól rendelkezésre áll, a megfelelő felhasználásáról kellene gondoskodni, de a folyamatos állami centralizáció nincs olyan szerv, amelyik ezt jelenleg „el tudná költeni”.

A beszélgetésből kiderült, hogy amíg az agglomeráció a túlnövéstől szenved, addig Budapest lakossága az országos tendenciákkal megegyező csökkenést mutat. A szükséges és racionális lakóterületi fejlesztések nélkül viszont lassanként lötyögni kezd rajta a kabát. A problémák tehát ellenkező előjelűek, ám ezeket a kormányzati beavatkozás egyaránt súlyosbítja. Szőke Péter a volt téglagyár ügyében történteket összefoglalva azt emelte ki, hogy a helyiek megkérdezése nélkül duzzasztanák tovább a települést, miközben

a TH által  programkészítés során felkeresett ezeregyszáz háztartásban gyakorta felmerült az a probléma, hogy egyre nagyobb a zsúfoltság, Törökbálint „megtelt”.

Itt nem a befogadás hiányáról van szó – mondta a polgármesterjelölt -, hanem arról, hogy a humáninfrastruktúra fejlesztése nélkül csak a helyi életminőség rovására lehet növekedni. Illetve vannak objektív tényezők. A tervezett új lakóparkhoz nem biztosítható a vízellátás, jelenleg állítólag emiatt várakozik a projekt. Ezek intő jelek arra nézve, hogy a bővítés – hiába akár a kormányzati támogatás is – nem tetszőleges.  

Karácsony Gergely megerősítette, hogy a nagyszabású kormányzati tervek előzetes önkormányzati egyeztetésétől rendszerint őt is megkímélik, aminek nem örül. A Fudan ügye szerencsére befulladni látszik, a Rákosrendezőre megálmodott Mini-Dubai megvalósítása viszont jelentős károkat okozna. Így városképi szempontból súlyos következményekkel járna a Hősök Tere hátterében

egy 300 méter magas felhőkarcoló megépítése, amely előtt a tér jelenlegi, kereszténységet szimbolizáló ékessége, a 38 méter magas Gábriel arkangyal szobor egy fogpiszkálóvá válna. Összehasonlításképp: a MOL-torony 120 méter magas.

Emellett a tervezett városrészben nem olyan lakások épülnének, amelyeket az albérletet kivenni szándékozók meg tudnak fizetni, holott Budapesten már ma is világviszonylatban – a jövedelmekhez viszonyítva – nagyon drágán kínálják a bérlakásokat. A lehetséges fejlesztési területek mellőzése, illetve a luxusberuházások megvalósítása további nehézségeket okoz a lakhatás terén. Ebből adódóan az agglomerációban létesülnek olyan lakóparkok, amelyek a fővárosban is felépülhetnének, ezzel tovább duzzasztják az agglót, növelik az ingázás okozta forgalmi terhelést, miközben Budapest népessége csökken.

Kiderült az is, hogy a vízellátási problémák a fővárosban és annak környékén is megjelentek. Bálint egy részén karácsonykor nem volt víz az egy érdi csőtörés miatt. A vízvezetékek elöregedettek, részben a rezsicsökkentés, vagyis díjemelés tilalma miatt a karbantartásokra nem jut pénz. A víz világnapján tartott rendezvényen megtudhattuk, hogy

a helyi szolgáltatónál a vízelfolyás 20 százalékos, napi öt csőtöréssel lehet számolni. Budapesten jobb a helyzet, az elfolyás 12 százalékos,

a korábbi évekhez képest megtízszereződött energiaköltséggel működő Fővárosi Vízműveket is sikerült megmenteni a csődtől. A vízügyi infrastruktúra fejlesztése az önkormányzatok közös ügye, hiszen a víz végképp nem áll meg a települések határánál.

Erre tekintettel közös fellépést igényel a Hosszúréti-patak ügye, amely nagyobb esőzések esetén alámossa a 41-es villamos pályájának egy szakaszát. A patak vízgyűjtő területe 95 százalékban a fővároson kívüli térség és a felduzzadás egyik oka, hogy az agglomeráció „túlburkolt”, nem engedi a szükséges mértékű kifolyást. A megfelelő megoldások kialakításához a „szivacsváros koncepció” nyújt segítséget, melynek összehangolt alkalmazásáról érdemes tárgyalni.

Ezeket az ügyeket a választások után elő kell venni! – állapították meg a beszélgetés résztvevői.

Ugyancsak szó esett arról, hogy a főváros és az agglomeráció közötti kapcsolaton közjogi eszközökkel is változtatni kellene. „Csőzik Laci barátom azt szokta mondani, hogy Érd nem akar Budapest XXIV. kerülete lenni. Én sem akarom, hogy Törökbálint legyen a XXV. kerület” – szögezte le a főpolgármester, ugyanakkor éppen a rengeteg közös ügy miatt

célszerűnek látná, ha a fővárosnak és az agglomerációnak lenne választott közös testülete. Ez más metropoliszok esetében is működik,

segíti a döntések hatékonyságát, mert az ebben dolgozók nemcsak a települések határáig látnak. Ennek kapcsán említésre került az önkormányzatok helyzete, az érdekképviseletek működése és az összefogás szükségessége. Mindkét résztvevő örömét fejezte ki amiatt, hogy a beszélgetés létrejött, mivel így a partner helyzete is érthetőbbé vált. 

A közös pontok megtalálása közben

Szőke Péter akkurátusan, a sorszámokat bemondva rögzítette azokat a közlekedési, vasút-, illetve vízügyi fejlesztési kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban – mint fogalmazott –  „már megválasztásunk másnapján telefonon keresni fogom a főpolgármester urat”.    

Amelyhez természetesen mindkét részről szükséges egy jó választási eredmény, melyhez sok sikert kívántak egymásnak.

A beszélgetést követően a közönség tett fel kérdéseket. A leginkább közérdeklődésre számot tartó téma a Kelenföldi P+R parkoló fizetőssé tétele volt, amelyet Karácsony Gergely azzal indokolt, hogy az ingyenesség időszakában sokan hosszabb idegig vették igénybe a parkolót, így az eredeti célt a fizetőssé tétel jobban szolgálja.

Az esemény előtt a volt téglagyár és a Sóskútra tervezett akkufeldolgozó témakörében panelbeszélgetésekre került sor, illetve záróakkordként a Törökbálint Holnap bemutatta az önkormányzati választáson induló képviselőjelöltjeit. Ezekről később adunk tájékoztatást.

Holnapress