Törökbálint Holnap Egyesület honlapja
2019 okt 05

Nagykorúnak elfogadni végre

Egy tapasztalt polgármester véleménye

Szinte napra pontosan öt esztendővel ezelőtt, 2014 szeptemberében – az utolsó képviselő-testületi ülésen, melyet polgármesterként még én vezettem –, csúfos kudarcot vallottam egy szavazásnál. Előterjesztésem az Önkormányzat és a helyi civil szervezetek kapcsolatrendszeréről, a Civil Kerekasztal létrehozásáról szólt. A 12 fős Képviselő-testületből mindössze négyen támogatták, ketten szerényen tartózkodtak, hatan pedig határozottan ellene szavaztak. A téma nem volt előzmény nélküli. Akkor már több mint egy éve foglalkozott a kérdéssel az Önkormányzat, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A megoldáshoz, a jó döntéshez vezető út leginkább azért látszott rögösnek, mert regnáló képviselőink többsége nehezen, vagy egyáltalán nem értette meg – de az is lehet, hogy nagyon is értette –, mi a különbség a képviseleti és a részvételi demokrácia között.

TOVÁBB OLVASÁS

2019 okt 05

Dr. Albert Gábor

Az üdülőterületek jövője

A folyamatos és átgondolt fejlesztések csak a kiadások csökkentése (pl. a látványberuházások elhagyása) és a bevételek növelése
(pl. sikeres pályázatok) révén valósíthatók meg. A források elosztásánál az arányosság elvének is meg kell jelennie. Már 2017 novemberében azt javasoltam, hogy a fejlesztési, felújítási források tervezésekor ne csak a városházát kiszolgáló beruházások kapjanak prioritást, mert akkor nem jut kellő forrás a város egészétől elkülönült részek (pl. az üdülőterületek) fejlesztésére, és ezáltal sérül az arányosság elve. Javaslatom nem kapott többségi támogatást. Vajon a városháza előtt a szökőkút vagy az okospad megépítése nem várhatott volna néhány évig? Vajon mennyire volt fontos a városházán az árnyékoló üveglamellát felszerelni nagyjából bruttó 86 millió forintért? Ebből a látványberuházásra fordított összegből néhány gyűjtőutat már régen fel lehetett volna újítani  Annahegyen (pl. a Kertész utcát), a Bunth oldalon (pl. a Kilátó vagy a Hegyfok utcát), a Szabadházi hegyen (pl. a Mecsek vagy a Villányi utcát). De a mellékutcák folyamatos karbantartására is jutott volna elegendő összeg.

TOVÁBB OLVASÁS

2019 Sze 22

A kerékpáros közlekedés fejlődése Törökbálinton

Törökbálinton egészen 2010-ig semmi nem történt a kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében, mindössze  néhány kerékpártámaszt telepített a Kerekdomb Egyesület pályázati pénzből. Ekkor  képviselőként  elkezdtem  határozottabban  képviselni  ezt a témát, aminek néhány eredménye született:

  • évente 3-5 millió Ft-ot fordít az önkormányzat a kerékpáros fejlesztésekre
  • kerékpártámaszokat telepítettünk sok helyre, kerékpártároló épült a bálint márton iskola kertjébe
  • évről évre apró lépésekkel megkezdődött a kerékpáros nyomhálózat kialakítása, amelynek feladata, hogy  a fontosabb  célpontok  közötti útvonalakon  az autósok figyelmét  felhívja a kerékpárosok jelenlétére, illetve a forgalmas  utak keresztezésénél  segítse  a kerekezők észlelését.

TOVÁBB OLVASÁS

2019 Sze 22

Gyalogos közlekedés

Gyakran elfeledkezünk a legtermészetesebb  közlekedési módról, a gyaloglásról. Az utak tervezése során mindenki  az autók igényeinek  kielégítésén  dolgozik  – elég széles legyen, elég gyorsan lehessen menni, elég parkolóhely legyen. Ezek természetesen fontos szempontok  a főbb közlekedési útvonalakon. De mi van az emberekkel?TOVÁBB OLVASÁS

2019 Sze 05

Állítsuk meg az „oktatási bevándorlást”

avagy miért vannak teli óvodáink, iskoláink nem törökbálinti gyermekekkel

Néhány évvel ezelőtt, az iskolák állami fenntartásba vétele után – akkor még igazgatóhelyettesként – kimutatást kellett készítenem, hogy a Bálint Márton Iskola tanulóinak mekkora része külsős, nem törökbálinti. A kimutatás eredményét nem küldhettem meg közvetlenül az önkormányzatnak, mivel azt csak a fenntartó, a KLIK Érdi Tankerülete tehette meg, de az így is eljutott az illetékesekhez. Az eredmény szerint a középiskola tanulóinak 2/3 része más településről jár hozzánk. Mivel a középiskolai oktatás önként vállalt feladat, és beiskolázási körzet sincs ezen az iskolafokon, ez nem feltétlenül probléma, bár vannak olyan vélemények, miszerint ezen is változtatni kellene. Ugyanez a jelenség azonban súlyos problémaként jelentkezik az általános iskolák esetében.

TOVÁBB OLVASÁS

2019 aug 30

Lokálpatriotizmus, az összekötő kapocs

Lokálpatriótának lenni helyhez kötődést, a helyi érdekek támogatását jelenti. A lokálpatrióta szereti városát, büszke értékeire, ragaszkodik otthonához. Fontosak számára a régi dolgok, de azon munkálkodik, hogy települése újakkal is gyarapodjon. Mi, a Törökbálint Holnap Egyesület tagjai lokálpatrióták vagyunk, Törökbálint az otthonunk. Jelöltjeink mindannyian Törökbálinton élnek, van, aki itt született, van, aki évtizedek óta él itt, és van, aki mostanában költözött ide, de összeköt minket a városunk szeretete. Jelöltjeink a választókörzetek átszabása előtt mindannyian a körzetükben laktak. Számukra a lokálpatriotizmus nemcsak Törökbálint szeretetét, hanem szűkebb lakókörnyezetük, a MÁV-telep, az Annahegy, a Tükörhegy vagy az Ófalu érdekeinek képviseletét is jelenti. A lokálpatrióta minden döntését a helyiek érdeke szerint hozza meg, külső nyomásnak biztosan nem enged.

TOVÁBB OLVASÁS

2019 Júl 22

Alapvetéseink, közös céljaink

A nyitott, sokféle szakembert sorai közt tudó Törökbálint Holnap Egyesületben jelentős hangsúlyt fektettünk arra, hogy még a képviselőjelöltek megnevezése előtt megfogalmazzuk azokat az alapelveinket, amelyekre a közös munkát építeni tudjuk. Ezekből indul a programunk, amely mentén lelkiismeretesen tudjuk majd végezni a képviselői munkát. Az egyesület tagjai az alábbiakban megfogalmazott irányelveket ellenszavazat nélkül fogadták el. TOVÁBB OLVASÁS