Törökbálint Holnap Egyesület honlapja
2019 ápr 23

Interjú Geiger Lajos operaénekessel

Óriási siker New Yorkban!

Zajos siker kísérte a Magyar Állami Operaház amerikai bemutatkozásának előadásait. A társulat a New York OperaTúra keretében 8 estén 7 különböző programmal kápráztatta el a Lincoln Center David H. Koch Színházának közönségét. Geiger Lajos, Törökbálinton élő operaénekes is részt vett ezen a turnén, ennek apropóján beszélgettünk vele.TOVÁBB OLVASÁS

2019 febr 26

Bűnbánatra készülve

Hamvazószerda a negyven napos Nagyböjt kezdete. A nagyböjti idő célja a Húsvét ünneplésének előkészítése. A nagyböjti liturgia hangolja a húsvéti misztérium megünneplésére a keresztségre, a keresztény beavatásra készülőket, és a hívőket, akik visszaemlékeznek keresztségükre és bűnbánatot tartanak. Hamvazószerdán és az ezt követő vasárnapon az Egyház hamuval jelöli meg homlokunkat, mintegy idézve a bűnbe esett ősszülők felett elhangzó isteni szavakat: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” (Ter 3,19)

Múlandóságunk felidézésével ugyanakkor rámutat az Egyház múlhatatlanságunk isteni adományára is, a lélek halhatatlanságára. Arra a halhatatlanságra, amelyet Jézus Krisztus önként vállalt kínszenvedésével és kereszthalálával szerzett vissza, és biztosított mindnyájunk számára. Megváltó Urunk figyelmeztet e legnagyobb felelősségünkre: „Mit használ az embernek, ha az egész világot is megnyeri, de lelkének kárát vallja.” (Mt 16,26). A legdöntőbb hatású bölcsesség, ha a múlandó dolgok igézetéből mi nem engedjük feledésbe menni örök életünkért való mindennapi felelősségünket.

Jézus mindnyájunkat életképessé akar tenni, s ezért az elhagyatottság, a küzdelem, a megaláztatás, a félreismerés stációinak minden körülményét magára vette. Azt kívánja, hogy a szeretet hősiességének mindennapi áldozatát vállalni tudjuk. Ennek beteljesítése, vagyis Krisztus meggyőződéses követése csak a lélek erejével valósítható meg. Ha ezt a belső világot ki nem alakítjuk magunkban, akkor az öntudat kilátástalan pusztaságában élünk. A lélek ereje nélkül csupán az oktalan lét malomkerekei között csikorgunk. Jézus biztosít bennünket, hogy Isten nem hagyja el az embert, csupán próbára teszi. Ő nem hagyhat el bennünket, mert ő a szeretet! Hogy a megoldásokat, a kiutakat eredménnyel megtapasztalhassuk, annak egyetlen előfeltétele, hogy mi se hagyjuk el őt. Jézus életével megmutatja, hogy Istenhez jóban-rosszban alázattal, és törekvő jóakarattal kell ragaszkodnunk. A szív panaszos kiáltásaira a bizalom kiáltásával kell felelnünk. Minden imádságunk befejezőjeként a zsoltárossal kell felemelkednünk: „A mélységből kiáltok hozzád, Uram, hallgasd meg könyörgésemet”. Erre mindig megkapjuk a magasságok Istenének erősítő és vigasztaló válaszát a Húsvét üzenetében: „Ne féljetek, én meggyőztem a világot, és minden nap veletek vagyok a világ végéig”. Mert aki mindvégig hősiesen kitart a mindenható Istenhez való ragaszkodásban tudattal, akarattal és szívvel, az elnyeri a Jézus örök dicsőségében való részesedést.

Erre az isteni szellemiségre erősít és emel fel bennünket a negyven napos nagyböjt. Csak egyet nem szabad elfelejtenünk, hogy ne Istent alakítsuk magunkhoz, hanem mint teremtményeknek nekünk kötelességünk Isten gyermekeiként élnünk Jézus felkiáltása szerint: „Mennyei Atyám, ne az én akaratom történjék, hanem a tied.” (Lk 22,42). Ez a keresztútjárás olyan győzedelmes békét ad lelkünknek, amit a világ szellemétől elkábítva soha el nem érhetünk!

Írta: Dr. Pelsőczy Ferenc prépost plébános

25 esztendővel ezelőtt, 1994 februárjában

2019 febr 20

Munkácsy Mihály és Rottmayer Izabella szerelme

Munkácsy Mihály élete legnagyobb szerelmét Törökbálinton ismerte meg. A románc 1866-ban kezdődött, amikor a nagyon szegény körülmények között élő festőinas néhány napot töltött Törökbálinton egy távoli rokonánál, Kövi Jakabnál.

Egyik nap Rottmayer Ádám, a helybeli doktor jött látogatóba Kövi bácsihoz. Az apa magával hozta két leányát is, Karolint és Izabellát. Izabella nagyon megtetszett Munkácsynak, és rögtön a szívébe zárta a gesztenyebarna hajú, és sötétkék szemű leánykát. Másnap, amint tehette, meglátogatta Izabellát. De a fiatal és állástalan festőinast nem fogadták szívélyesen.

Már tél volt, amikor Munkácsy Törökbálintra tudott jönni ismét, ekkor Bella bevallotta, hogy viszontszereti. A találkozáskor a szerelmesek nagy bánatára, egy percre sem lehettek egyedül, mert a mama végig ott ült velük a szalonban. Így szerelmüket egymásnak csak levélben tudták megvallani. Tavaszra Munkácsy eldöntötte, hogy elveszi Bellát feleségül.

Az azonnali házasság helyett, amihez nem kapta volna meg a szülők engedélyét és beleegyezését — inkább Bécsbe, majd Münchenbe ment tanulni. Levelezés útján tartotta a kapcsolatot szerelmével, aki így zárta sorait levelei végén: „A te sírig hű Bellád”.

A Rottmayer családdal annyira megromlott a kapcsolata, hogy már otthon nem is látogathatta meg Bellát. Mikor Munkácsy ismét hazatért Münchenből, a sajtóban kedvező kritikát kapott a „Vihar a pusztán” című műve. Ekkor kérte meg Rottmayer Ádámtól lánya kezét, aki kijelentette, hogy semmilyen körülmények között sem adja Munkácsyhoz.

Levélben közölte Bellával, hogy meg kell szöknie az apai házból. A megbeszélt napon éjfélkor, a törökbálinti kertek alatt várta Munkácsy Bellát egy bérelt lovaskocsival. Lassan elmúlt éjfél, majd egy óra is, és Bella még mindig nem jött… A hajnal első sugarai ébresztették Munkácsyt. Kifizette a kocsist, fájdalommal és kimerültséggel küszködve ment haza.

A délelőtt folyamán levelet kapott Bellától: „Édes egyetlen angyalom. Forró könnyek között írom e sorokat, bár inkább a föld alatt volnék. Nem volt lelkierőm ezen végzetes lépés megtételére. Bocsáss meg! Belátom, hogy az egész világ ellen nem küzdhetünk. Én hűségesen várok, és hőn remélem, hogy majd egyszer minden megváltozik. Millió csókot küld vigasztalhatatlan Bellád.”

Gondolkodott az eljövendő életen és azon, hogy valójában mit is jelent neki Izabella. A harmadik napon azt a hírt kapta, hogy a lány megígérte édesapjának, végérvényesen elfelejti Munkácsyt. A festő igyekezett tisztázni összekuszálódott érzelmeit. Rájött, hogy Izabella őt is nagyon szereti, de szüleit még jobban. Ezért a szülei akarata ellenére nem lehet soha az övé. Egy rövidke mondat volt az üzenete Bellához: „Isten veled örökké.”

Törökbálint Holnap Egyesület

Forrás: torokbalintanno.hu, Pertl István, 1994

2019 febr 20

Képviselői munka a periférián

15% beépítés ciszternához kötve

2016 májusában határozatban kértem, hogy készüljön tanulmányterv, amely felméri Annahegyen a beépítési paraméterek 15%-ra növelését. 2019 januárjában döntés született, a 15%-os beépítés feltétele ciszterna építéséhez kötött. A csapadékvíz elvezetését és tárolását telken belül kell ugyanis minden tulajdonosnak megoldania. A döntés nemcsak Annahegyre, de a belterületi üdülőterületekre (pl. Szabadházi-hegyre) egyaránt vonatkozik. Örülök, hogy elindíthattam ezt a folyamatot! TOVÁBB OLVASÁS

2019 febr 05

Riport Kotschy András kémikussal

Ez évben immár 30. alkalommal kerül átadásra a NOVOFER Alapítvány által 1989-ben létrehozott Gábor Dénes-díj, amely ma a civil szféra legnevesebb műszaki alkotóinak elismerése Magyarországon. Az Alapítvány célja a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerése. 2018. december 13-án, a Parlamentben, vegyészet-gyógyszeripar kategóriában Kotschy Andrást, a Servier Gyógyszerkutató Intézet igazgatóját, tudományos kutatócsoport vezetőjét tüntették ki a díjjal, aki városunk lakója, őt kérdeztem.TOVÁBB OLVASÁS

2018 dec 26

Adomány karácsonykor

Vannak sajnos, akik egész évben nélkülözni kénytelenek. Borbély György, akit legtöbben Roni Gyuriként ismernek, minden hónapban gyűjti az adományokat a rászoruló törökbálinti családoknak. Legutóbb, karácsonykor a védőnői szolgálaton keresztül 19 családban 59 gyermeknek sikerült segítenie. Többen is adományoztak, jellemzően tíz-, húszezer forintokat. Viszont nemcsak pénz, hanem fenyőfa és különböző ajándékok is összegyűltek a családoknak. A Törökbálint Holnap Egyesület saját gyűjtéséből 200.000 forinttal járult hozzá az adományokhoz. Boldogok vagyunk, hogy segíthettünk, és hozzájárulhattunk a karácsony ünnepi méltóságához.

A képen balra Borbély György, jobbra Szőke Péter.