Elek Sándornak a Székelyudvarhelyre utazó városi delegáció pártküldöttséggé degradálása ügyében írt válaszából nehéz lenne más következtetést levonni, minthogy az oda-vissza ezernégyszáz kilométeres út a Fidesz helyi kádereinek társaságában embert próbálóan nehéz túra. Ennek teljesítésére a Törökbálint Holnap képviselői azonban lehetőséget sem kaptak. Mint a levélből kiderül, a székelyföldi látogatásról valójában azért nem értesítették őket, mert a polgármester okfejtése szerint ezt meg sem érdemlik. De ez még csak a legkisebb probléma. – Vélemény, Sziráki András.

Az agresszív kismalac rövidesen akkora sztár lesz a magyar politikában, hogy alig győzzük idézni. Habár, amikor pusztán odamegy ahhoz, akit megsértett,

megfejeli, majd a szörnyülködést hallva felkiált: „Mi a gond, én így kérek elnézést!?”, voltaképpen csak az épülő tekintélyuralmi rendszer hétköznapjait másolja.

Sajnálatos, hogy Elek Sándor polgármester is nagyjából ebben a tanulékony tónusban írt levelet Szőke Péternek, a képviselő-testület felét adó Törökbálint Holnap Egyesület elnökének. Utóbbi azt nehezményezte, hogy a TH-sok a fideszesekből (és szövetségeseikből) álló „városi delegációnak” a székelyudvarhelyi testvérvárosi napokra történt kiutazásáról a Facebookról szereztek tudomást. Az ügy nem valami nagy jelentőségű, egy szimpla elnézéskéréssel el lehetett volna intézni. Ám a polgármesteri válasz durván kioktató stílusban az átlátszó propagandahazugságok ismételgetésére épült, így nem nehéz kitalálni, hogy mi várható a választásokig hátralévő egy évben.

„A Törökbálint Holnap Egyesület – érthetőbben: a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Jobbik meg a Momentum vegyes felvágott ernyőszervezete…” – kezdett rá a régi nótára Elek Sándor, aki egy ideje

úgy tesz, mint akinek nem fér a fejébe, hogy létezik egyesületi formában működő, civil, de a helyi politikában is részt vevő, lokálpatrióta közösség.

Ez súlyos korlátoltságot jelezne, ha nem elsősorban hatalomtechnikai ravaszkodás állna mögötte, hiszen azt, hogy a civileket ki kell parancsolni a politikából, foglalkozzanak csak bélyeggyűjtéssel meg erdőjárással, a hetvenes évek pártállami kádere óta egyelőre senki nem mondta. Neki a helyi riválist jelentő TH nélkül kétségtelenül könnyebb lenne az élete, ám ettől még a Törökbálint Holnap saját identitással rendelkezik, aminek része, hogy az aktívabb tagok nyolcvan-kilencven százaléka sosem volt tagja politikai pártnak és vélhetően nem is lesz. Egyfajta demokratikus minimum alapján – amely iránt az autoriter mintaállamra hajtó Fidesz süketté vált –

együttműködik ugyan az ellenzéki pártokkal, de éppen az az egyik fő érdeme, hogy ezáltal távol is tartja őket a bálinti várospolitikától, így egységes alternatívát tud nyújtani a Fidesszel szemben.

A Törökbálint Holnapot mindössze az ellenzéki pártok trójai falovaként bemutatni, szimpla fideszes megafontechnika, ami csak a hangerőre meg fordulatszámra apellál. Sajnálatos, hogy a város polgármestere is erre a szintre megy le.

Ugyancsak sajátos észjárásra vall, amikor a 2019-ben alakult TH-ra megpróbálja ráhúzni a baloldali nemzetárulásként leírt 2004-es kettős állampolgársági népszavazás úgymond „árnyékát”. Ráadásul Elek Sándor a posztjait köztudottan nem saját maga írja. Ebben segítségére van egy munkatársa, aki 2010-ben MSZP jelöltként indult az önkormányzati választáson és jutott be listán a testületbe, csak 2014. után állt át a Fideszhez. A valószínűsíthető tényleges szerző ismeretében enyhén szólva bizarrul fest a polgármesteri posztban például egy ilyen mondat: „A baloldal – beleértve az önök összes támogatóját – a mögöttünk álló hosszú évek alatt sokszor és sokféleképpen árulta már el testvéreinket.”

Ez önkritika vagy csak jéghideg cinizmus?

Mindezt azért is muszáj így szóvá tenni, mivel a poszt befejező részében egy aztán minden szempontból civil törökbálinti lakos kommentjének kiemelésével olyan eszközhöz folyamodtak, ami városvezetőként rendkívül alpári. Ez vélhetően nem Elek Sándor, sokkal inkább az ezek szerint semmit sem szégyellő asszisztencia „találmánya”. Mindenesetre bízunk abban, hogy amikor egy vezető tisztség magasából egy-egy közpolgárt így kipécéznek, az már annyira ocsmány, hogy kontraproduktív.

Mellesleg, a jelenlegi ciklusban a képviselő-testületben a 6:6-os egyensúlyt a Fidesz oldaláról egy másik ex-szocialista biztosítja. Furcsa tehát, hogy minden kanyarban szapulják ugyan a baloldalt, ám hozzájuk megtért, régi helyi legjobbjaikra skrupulusok nélkül támaszkodnak.

A polgármesteri levél világos üzenete, hogy a határon túliak ügye foglalt. A Fideszen kívüli világ számukra megbélyegzett. Ennél az asztalnál önmagukon kívül senkit sem látnak szívesen.

Kicsit olyan ez az egész, mint ahogyan az agresszív kismalac az Elviszlek magammal című magazinműsort a saját képére szabná. Ennek az a lényege, hogy riporter és riportalanya egy autós utazás közben beszélgetnek. Begördül a kocsi, nyitod az ajtót, mire rád kiált:

– „Mit képzelsz?! Ide aztán be nem ülsz!” És elhajt magának.