Nyolc dolog, ami kiderült a törökbálinti képviselő-testület 2020. június 30-án megtartott ülése kapcsán

A képviselő-testület június 30-i ülése átcsúszott július 2. délelőttjére. Közben volt némi Facebook-karate, de időben és pénzben is az elég sajátos körülmények között finanszírozott helyi foci vitte a prímet (Lásd 8. pont: A focisták valahogy mindig átkígyóznak a szabályokon). Cikkünket július 8–án zártuk le, azóta a TTC bajnoki nevezését a megyei szövetség nem fogadta, így amit írtunk, még inkább aktuális.

  1. A felgyülemlett energiák szózuhataggá váltak.
  2. A karanténszünet után a polgármester nehezebben kezelte a vitát.
  3. TH-s többség miatt a pénzügyi bizottság döntése nem számít – útban a tanácsrendszer felé.
  4. A normális szakbizottsági rendszer nem nagyon kell a Fidesznek.
  5. TH szóvivője összefoglalta az eseményeket, a polgármester „nyomott egy farkast”.
  6. Az emberek nem állnak sorban a közlekedési koncepcióért – csak reggelente a dugóban.
  7. A Holnap elérte, hogy ne csak a labdarúgók kapjanak támogatást.
  8. A focisták valahogy mindig átkígyóznak a szabályokon.

  1. A felgyülemlett energiák szózuhataggá váltak

Bár a karkörzés és a törzshajlítás elmaradt, az már a napirend elfogadása előtt kiderült, hogy a képviselőkben az utolsó rendes testületi ülés óta (március 11.) jelentős energiák halmozódtak fel. Így, mintegy bemelegítésként félórás vitába bonyolódtak arról, hogy mi történjen a polgármester által még márciusban bedobott, ám elfelejtett napirendi ponttal. Mintegy harminc perc elteltével a kérdéses pont elfogadásra került – ezt követően legalább napirend már volt.   

Mindennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy az utóbb a Törökbálint Holnap Egyesület (TH) képviselőit obstrukcióval vádoló városvezető egy, „Köszönöm, elfelejtettem, természetesen vegyük fel a napirendre…” félmondattal elejét vehette volna a vitának. Az ülést általában is jellemző terjengősségre azonban a TH képviselőinek is ügyelnie kell. Elek Sándor nem véletlenül játszik rá arra, hogy hosszúak a tanácskozások. Ennek legjobb ellenszere az előre átgondolt, összefogott, célirányos mondanivaló, illetve az újabb megszólalások helyett a szavazással megvalósított érvelés.  

  1. A karanténszünet után a polgármester nehezebben kezelte a vitát

Feltűnt, hogy a polgármester ezúttal nehézkesebben vezette ülést, mint máskor. Több helyen elvesztette a fonalat, fogalma sem volt arról, hogy a testület mit szavazott meg és mit nem, mi lesz a következő szavazás. Ilyenkor a képviselők és a jegyző asszony segítették ki, amit egy kedélyes „Jól elvagyunk!”-kal nyugtázott. Bruder Márton körültekintően felépített módosító javaslatához annyit fűzött hozzá: „Irigy vagyok, hogy neked ennyi időd van!”, de más esetekben kiütközött némi frusztráltság. A leginkább akkor, amikor hangsúlyozottan nem kioktatta vagy letorkollta Németh Balázst, hanem csak erőteljesen átvette a szót és beavatta, hogy mi a szokás Törökbálinton a testületi üléseken. A TH képviselője ugyanis több olyan tétellel kapcsolatban tett fel kérdést, amelynél a pénzügyi bizottság döntését figyelmen kívül hagyta a városvezetés. Ezzel összefüggésben értesülhetett arról, hogy a felvetett konkrétumokra a testületi ülésen nehéz válaszolni, az ilyesmiket a bizottsági megbeszélésen kell tisztázni. Persze nem egyszerű feladvány, hogy a pénzügyi bizottság döntésének későbbi semmibe vételét miként lehet már bizottsági ülésen előre látni. És az is kimaradt a tradíciókat óvó polgármesteri fejtegetésből, hogy annak a pénzügyi bizottságnak az üléséről van szó, amelyet Törökbálinton a városvezetők harminc éven át komolyan vettek, döntésének volt súlya, ám az új módi szerint a társadalmi-szakmai részvételnek ezt az fontos szereplőjét is sikerül kiiktatni.  

  1. TH-s többség miatt a pénzügyi bizottság döntése nem számít – útban a tanácsrendszer felé

A zárszámadást a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén elég alaposan megtárgyalták a képviselők, ám a határozatok nyolcvan százalékán a városvezetés átlépett. Ennek oka, hogy a Fidesz „Semmilyen pozíciót véletlenül se adunk ki a kezünkből!” manőverezése olyan jól sikerült, hogy végül a TH képviselői kerültek többségbe a pénzügyi bizottságban!

Az önkormányzati bizottságok közül eddig csak a pénzügyi bizottságot hozta létre a testület, de azt is elég furcsán. A szakmai előkészítő szervezetbe ugyanis csak képviselő tag került be, külsős szakember egy sem. A polgármester nem lehet bizottsági tag, így a 6:6-os testületi felállás eleve 5:5-ösre fogyott. A bizottság elnöki tisztét természetesen magának igényelte a Fidesz.  Ám mivel menet közben az alpolgármesternek is muszáj volt ebből a pártból kikerülnie – ha nem is a kisebbségi pozícióból elég vastag bőrrel igényelt kettőnek, de egynek -, és mert az alpolgármester sem lehet bizottsági tag, így a Fidesz összeügyeskedte, hogy a pénzügyi bizottságban a TH egy fős többségbe kerüljön (5:4).

Ezt a homokszemet a gépezetben a polgármester most úgy próbálta hatástalanítani, hogy a pénzügyi bizottság által módosított döntésekkel szemben az eredeti javaslatot részesítette előnyben, mondván, hogy a polgármesteri hivatalban olyan remek szakembergárda készíti az előterjesztéseket, hogy a szakbizottság véleménye nem mérvadó. Mindez már emlékeztet a tanácsrendszer felfogására, amelyben a hivatal volt a meghatározó. A politikai döntést is apparátusi szinten hozták meg, abba a képviselőknek nem volt beleszólása, viszont aki a vezetésnek tetsző módon bólogatott-szavazott, kapott egy járdát a körzetébe. A jelenlegi ciklusban a Fidesz kezdettől azt a képet közvetíti, hogy a képviselő-testülettel csak a bajnak van. Most pedig a pénzügyi bizottság helyét is átadná a városházi hivatalnokoknak.  

  1. A normális szakbizottsági rendszer nem nagyon kell a Fidesznek

Az önkormányzati törvény alapján kötelező pénzügyi bizottság kezelése is jelzi, hogy a Fidesz a bizottságokat nem veszi komolyan, valójában nincs szüksége ezekre. A képviselő-testület SZMSZ-e három bizottságot kellene létrehozni: a pénzügyi mellett a városfejlesztésit és egy humán ügyekkel foglalkozót. Ezek megalakítása a stabilitás felé tett lépés lenne, ám mivel a választások eredménye miatti korlátokat a helyi Fidesz nehezen viseli, az utóbbi kettő létrehozására nem került sor. A rendes működés megindításának lebegtetése többek számára a jobboldalon is érthetetlen. Így például az egyik ismert, széles körben elfogadott helyi vállalkozó sokakkal egyeztetve, személyre lebontva letárgyalta a lehetséges bizottsági összetételt. A javaslathoz több tekintélyes helyi fideszes támogatását is elnyerte, ám az önkormányzati munka során a döntő szót kimondó párttársak ezt nem fogadták el. Egyelőre inkább bedobtak egy komolytalan tervet a külsősök nélküli szakbizottságokról és – miközben a polgármester nagy gyakorisággal emelkedett szövegeket ad elő az együttműködés fontosságáról – az önkormányzat működéséhez szükséges törvényi minimumon felül semmilyen megegyezésre nem hajlandók. 

  1. A TH szóvivője összefoglalta az eseményeket, a polgármester „nyomott egy farkast”

A TH új kezdeményezése volt, hogy a frakció szóvivőjének megválasztott Albert Gábor egy-egy háromperces videóban a képviselő-testületi ülés előtt, illetve után összefoglalta a várokozásokat, majd az ülésen történteket. A június 30-án közzétett, testület utáni anyagban az újdonsült szóvivő az ötórás tanácskozástól csapzott, de az elvégzett munkával elégedett, konkrétumokra épülő, a célokat és azok megvalósításának változó hatékonyságát tükröző beszámolót rögtönzött, ami elég nagyot ment a Facebookon.  E megjelenés spontaneitásával szemben nyilvánvaló kontrasztot jelentett, hogy Elek Sándor másnap délelőtt „nyomott egy farkast”. Facebook posztjában a polgármester a TH képviselői minden bűnének elővezetése (csak kioktatást, intelmeket, satöbbit kapott tőlük) után megmosolyogtató kimódoltsággal próbálta meg a Holnapra rásütni, hogy a szervezet ellenzéknek, hovatovább „Törökbálint ellenzékének” vallja magát, illetve, hogy obstrukcióval igyekszik a döntéseket megakadályozni. Az eszmefuttatás a következő magvas gondolatnál tetőzött: „Ugye ismerik a tanmesét a farkast kiáltó fiúról. Hamarosan önöknek sem fognak hinni. Ellenzékként definiálják magukat, de mi tudjuk, hogy a Haza és Törökbálint sem lehet ellenzékben! Én is azt tanácsolom, próbáljanak felnőni a feladathoz.”

A „farkasozás”, úgy látszik, a Fideszben kötelező kommunikációs panel. A lex PMFC július 4-i országgyűlési vitájának fideszes vezérszónoka ugyanis – aligha véletlen egybeeséseként – ezt vágta oda a pécsi futballra szabott törvénymódosítás ellenzőinek: „Önök ott is farkast keresnek, ahol farkas nincs, és önök ott is farkast kiáltanak, és ezt már annyiszor megtették, hogy egyszerűen senki nem veszi önöket komolyan.”

A feladathoz felnövés jegyében, július 1-én este Szőke Péter, a TH elnöke is posztolt egyet a Facebookon. Írásában rámutatott arra, hogy a Törökbálint Holnap a polgármesteren eluralkodott nárcizmuson nem tud segíteni, de valótlanságokon alapuló megcímkézést nem nézi jó szemmel.  

  1. Az emberek nem állnak sorban a közlekedési koncepcióért – csak reggelente a dugóban

Meg kell jegyezni, hogy Elek Sándor posztja a testületi ülésen tárgyalt egyetlen konkrét ügyet sem érintett, inkább csak azt az életérzést közvetítette, hogy a képviselő-testületben veszekedés folyik, aminek ő a céltáblája, és ilyen, úgymond „ellenzékkel” nem lehet… Ez a megszólalás is világossá tette, hogy a városvezetés a lelke mélyén még mindig a korábbi erőviszonyok után sóvárog. Amivel azonban kockázatot is vállal, ugyanis a többségi pozíció elvesztése miatti kesergés csak korlátozott szavatosságú téma. A TH által felvetett innovatív tervek blokkolása sem túl előremutató. A polgármesternek a testületi ülésen elhangzott vélekedése, miszerint az emberek nem állnak sorban a közlekedési koncepcióért, eléggé önveszélyes. Az emberek ugyanis reggelente sorban állnak, és tényleg nem a közlekedési koncepcióért, hanem a dugóban – lehet, hogy a városvezetéssel szemben e kettő összefüggését is felismerik.    

A TH számára komoly lehetőséget jelent, hogy a Fidesz nem akar új elképzelésekben versenyezni, mert nem érzi magáénak azt a helyzetet, amelyben nincs többsége. Ezért az új ötletek, a zsúfoltságra választ adó közlekedésfejlesztés, a kerékpáros lehetőségek bővítése, a társadalmi részvétel növelése, az önajnározó propagandával szemben a reális tájékoztatás, a fenntartható beruházások bevonzása, a zöldítés, a helyi kiváltságok, illetve eltűrt normasértések megszüntetése, vagyis a befektetett munka megtérülhet. Az innovatív kezdeményezések ugyanis vonzóbbak, mint az elvesztett hatalmi pozíció miatti fancsaliság!

  1. A Holnap elérte, hogy ne csak a labdarúgók kapjanak támogatást

Az ülés maratoni napirendi pontja a civil és a sportszervezetek támogatásáról szólt, több, mint két órán át. Nos, nem a kórusokról, a nyugdíjasokról, a probléma nélkül működő sportklubok sokaságáról. A veszélyhelyzet idején egy polgármesteri döntés tervezete 20 millió forintra csökkentette volna az éves támogatási keretet, egy másik, pedig ugyanennyit adott volna a T-LASE labdarúgó egyesületnek. Mindezt a Törökbálint Holnap elfogadhatatlannak tartotta és sikeresen érvelt a döntés kiadásával szemben. A mostani ülésen a TH képviselőinek indítványára minden, az előző évben támogatott szervezet kap támogatást, az ez évi, várhatóan kevesebb bevétel miatt múlt évi 60%-át. A TH azt képviselte, hogy a 60%-os szabály a T-LASE-re is vonatkozzon. Ám kiderült, hogy aki ilyesmire gondol, minimum tönkre akarja tenni a helyi labdarúgást…  

  1. A focisták valahogy mindig átkígyóznak a szabályokon

A bálinti futball támogatásával kapcsolatos vita nagyon jól mutatta meg, hogy a valós társadalmi igények, illetve a pénzosztó összefonódások szétválasztása nem egyszerű és azonnal, teljes egészében megvalósítható feladat, ám dolgozni kell rajta.

A megyei I. osztályba visszajutás és az anyagi feltételek

A TTC 1997. óta a megyei I. osztályban (illetve néhány éven át az annál magasabb, NB III-ban) szerepelt. 2016-ban, félévvel azután, hogy Kocsis Zoltán átvette a szakosztály vezetését, kiestek a megyei II. osztályba. 2019-ben sikerül visszajutni a megye I-be. Mint azt az előző pontnál említettük, a város polgármestere még a veszélyhelyzet időszakában olyan döntést készíttetett elő, amelyben a T-LASE-t (T-bálint Labdarúgó Akadémia Sportegyesület) 20 millió forint támogatásban részesítette volna, ennek kiadására a jegyző és a TH kifogásai miatt végül nem került sor. De már ebből is látszott, hogy a szakosztályvezetés gáláns kistafírozásra számít: egy bő félszezonra ugyanis 18-20 millió forint ezen a szinten enyhén szólva nem kevés.

A TTC és a T-LASE gazdálkodása összefolyik 

A „mennyit?”-nél azonban ebben az esetben még  problémásabb a kérdés „hogyan?”. A T-LASE támogatásával kapcsolatos polgármesteri döntés összefoglalója így szólt: „Az egyesület a Pest Megyei Bajnokság I. osztályában történő bennmaradás érdekében kéri az Önkormányzat támogatását.” Ez azért különös, mert a T-LASE-nek nincs megyei I. osztályú, de még csak felnőtt focicsapata sem. Ilyen csak a Törökbálinti Torna Club (TTC) labdarúgó szakosztályának van. A kettő között pedig ugyan akad egy közös pont, mindkettőnek Kocsis Zoltán az elnöke, de ettől még két külön egyesületről van szó, (pontosabban egy egyesületről és egy másik egyesület szakosztályáról). Éppen ezért meghökkentő, hogy az önkormányzat ezt a két önálló jogi személyt évek óta gyakorlatilag egynek tekinti, és teljesen jogszerűnek fogadja el a gazdálkodásuk összefolyását. Külön történet, hogy 2016 februárjában a városvezetés hathatós támogatása kellett ahhoz, hogy az édes gyermekeként a T-LASE-t menedzselő futballvállalkozónak a TTC-labdarúgás is a kezébe kerüljön. Ebben valószínűleg a pályaépítési tervek is szerepet játszottak, amiről később majd külön lesz szó. Ugyanakkor tény, hogy a Kocsis Zoltán által átvett TTC szakosztálynak még korábbról volt egy rendezetlen TAO-elszámolási ügye. Erről konkrétan nem sokat lehet tudni, de a következmény egyértelmű: a TTC, gazdálkodását tekintve, az elmúlt években teljesen padlóra került, gyakorlatilag beolvadt a T-LASE-be. Rendezetlen ügye, köztartozása miatt nem pályázhatott támogatásra, így a tradicionális bálinti klub a T-LASE önkormányzati kérelmeiben az elmúlt években egyetlen sorként jelent meg (persze, nem volt olcsó sor), önállóan nem jutott pénzhez. Mindez a T-LASE szempontból alighanem így volt a legkényelmesebb, a „döglött lóként” kezelt TTC rajtuk keresztül kért és kapott önkormányzati támogatást.  Utóbbi, mármint, hogy kapott, azért furcsa, mert egy egyszerű, fiktív példával élve: a Régi Bankókat Gyűjtő Egyesület sem úgy pályázik támogatásra, hogy a kérelme egyik sorában szerepel a Filatelista Club mintegy 14 millió forint igénnyel. Bankó, bélyeg, papír-papír, lehet közös elnökük is, de ez esetben az első kérdésnek annak kellene lennie, hogy mit keres egy másik egyesület pályázata a reménybeli kedvezményezettében. Ez két külön szervezet, mindenki pályázzon maga! Ja, hogy az utóbbi azért nem pályázik, mert nem felel meg a feltételeknek…(köztartozás)? És még végrehajtás is van ellene?! Ki fogadna be ilyen pályázatot?

Válasz: a törökbálinti önkormányzat pontosan ezt teszi. A T-LASE-nek kiutalja a TTC pénzét is, hogy a két forrás ezek után mennyire különül el és az elszámolásnál miként lesz követhető, azt el lehet képzelni. Az azóta, a kamatokkal állítólag több mint 20 millió forintra gömbölyödő TAO-tartozás miatt 2018. július 16-tól NAV végrehajtás elrendelésére került sor. Időközben a TTC-ből a többi szakosztály kispriccelt, az egyesületnek jelenleg egy évek óta lemondott elnöke van, aki a működés látszatához szükséges ezt-azt aláír.  

Amint Elek Sándor szereti mondogatni: a labdarúgásban sosem volt még olyan rendezett helyzet Törökbálinton, mint ma. Az sem okoz gondot, hogy a törökbálinti civil szervezetek (egyesületek és alapítványok), valamint sportszervezetek támogatására kiírt pályázat III. 4. pont alatti utolsó mondata évek óta a következő: „A támogatás harmadik fél javára nem ruházható át.” Az itteni értelmezés ugyanis úgy fest, hogy ez nem támogatás-átadás, mert a két klub között nem készül papír. (Vagyis, ami burkoltan történik, az tulajdonképpen nincs!) Mindehhez még hozzátartozik, hogy a TTC-nek köztartozásmentesnek kellene lennie ahhoz, hogy a bajnoksághoz indulhasson. De állítólag ez a léc is megugorható, a szövetség engedélyt adhat… Tényleg rendben megy itt minden. [A TTC labdarúgó szakosztályának július 10-i Facebook-posztja szerint a TTC nevezését a megyei szövetség mégsem fogadta el! – szerk]

Rövidesen újabb pálya kell

Szerves része a történetnek a Törökbálinton is kibontakozó pályaépítési láz. 2017 áprilisában több tízmillió helyi közpénzből, illetve TAO-forrásból az Alsóerdősor utcában elkészült – az ország egyik legszebb természeti környezetű füves pályájának felszámolásával – egy műfüves játéktér. Az erdőkaréjban a füvet kiirtó műanyagdeponálást már az új, „lasés” szakosztály-vezetés eszelte ki és menedzselte. A megyei I. osztályban azonban – amint ezt előre tudni lehetett – a versenykiírás alapján füves pálya szükséges, ezen kell a meccseket megrendezni. Vagyis azzal, hogy a TTC feljutott ebbe a bajnoki osztályba, pont egy olyan talajú hazai pálya vált az indulási feltételévé, amilyet három éve sikerült beszántani. (Egyelőre haladékot kapott a csapat, így az idén még játszhat műfüvön.)

Azóta is téma a helyi labdarúgás viszonyait ismerők között, hogy az Alsóerdősor utcai pályát jobb lett volna meghagyni füves pályának a környezet, a napi szinten problémás autós megközelíthetőség és nem utolsó sorban a tradíciók miatt. Egy műfüves utánpótlás centrumot, megfelelő méretű öltözőépülettel viszont a város más pontján kellett volna létesíteni. A fordított felállásnak, bár az ésszerűségi és az érzelmi szempontoknak is ellentmond, egy „előnye” mégis van: így legalább nem egy, hanem két pályát lehet építeni. A megyei I. osztályú szereplés fontosságának hangsúlyozásában az új pálya melletti lobbizás alighanem máris benne van. Ha ugyanis a csapat kiesne a megye II-be, nem lenne szükség a pályaépítésre és ez esetben feltehetőleg nem a játékosok esnének el a legnagyobb „prémiumtól”. Összességében rendkívül bosszantó, hogy akik könnyes szemmel emlegetik a TTC-nek a település múltjában betöltött szerepét, a nagyapák, dédapák mezét, simán kivágják a csapatot az emblematikus, gyönyörű környezetéből, hogy majd valahol a régi atmoszféra közelében sem lévő megoldást keressenek a számára. Illetve, szó nélkül tűrik azt is, vagy még alá is játszanak, hogy a TTC-hagyományt egy utánpótlásklub nem túl gátlásosan felfalja.

Demagógia magas fokon 

A több, mit kétórás vitát részleteiben felesleges felidézni, a tavalyi 14 millió forintos támogatás megőrzése, illetve növelése melletti heves agitáció nagyjából a következőkből állt: „felelősségünk van ebben”; „nem tudnak semmilyen bajnokságban indulni”; „máshol jóval többet kapnak”; „el fogják vinni a gyerekeket a szülők”; „már a nagyapja is ebben az egyesületben focizott”; „évtizedek óta várt változások történtek a pályán”; „a legszebb pálya Magyarországon”; „nem jövünk ki ennyi pénzből”; „ez a hozzáállásotok az egyesülethez és a városhoz”; „olyan folyamat indul el, amit nem tudunk visszafordítani”; „a minimális támogatás 20 millió Ft, 14 millió elég a megye IV-re”; „tönkreteszitek a focit”; „józan ésszel és a szívükre hallgatva döntsenek”; „120-140 gyerek jár ide”; „kezdjék a képviselők a saját fizetésük megvonásával”; „a mezünkben játszottatok, együtt öltöztünk, együtt fociztunk”; „ez érzelmi kérdés”; „mindenki pénzből él”; „atomjaira fog hullani”; „a költségvetés úgy terveztük, hogy ez beleférjen”; „csak nullás igazolással lehet elindulni és július 2. a nevezési határidő”; „mondjuk ki, hogy nincs szükség Törökbálinton felnőtt focira”;

A végső döntés az lett, hogy a T-LASE megkapja a 14 milliós tavalyi támogatását, és még 4 milliót kap akkor, ha a szövetség belemegy, hogy a TTC felnőtt csapata elindulhasson a megye I-es bajnokságban.

Néhány megjegyzés

Csak néhány, a futball iránt kevéssé elfogult megjegyzés:

  • A többi, „60%-os” egyesületben összességében jóval több törökbálinti gyermek végez sokkal szervezettebb, komolyabb edzésmunkát, mint ami a focipályákon zajlik. De Elek Sándor szerint „nem beszéltünk a többiről, mert azzal nincs gond”. Ők tehát rendben vannak a 60%-kal.
  • Kocsis Zoltán odaadóan támogatta Elek Sándor választási kampányát. Cserébe megkapta a TTC foci szakosztályát és az elmúlt években sok-sok közpénzt. Jó befektetés volt.
  • Alapvetően azt kellene eldönteni, hogy a település hajlandó-e több tízmilliós többletet fizetni az itt élők közös pénzéből azért, hogy ne a megye II-es, hanem a megye I-es bajnokságban szerepeljen az a törökbálinti focicsapat, amiben mellesleg alig játszik itt élő focista.

Kérdésünkre Szőke Péter elmondta, hogy látják és el is mondták a helyzet ellentmondásait, de nem akartak a helyi labdarúgás állítólagos „tönkre tevői” lenni. Ezzel együtt lépéseket kell tenni a vállalható működés kialakítása érdekében, mert a jelenlegi helyzet hosszabb távon nem tartható fenn.

Holnapress