Sajnálattal látjuk, hogy a város polgármestere új hobbit talált magának. Mostanában a bizottsági vagy a képviselő-testületi ülés után hazamegy és ír egy megrendítő Facebook-posztot arról, hogy ezeken a megbeszéléseken milyen megpróbáltatások érték. A minden konkrétumot nélkülöző panaszáradatból kiderül, hogy mélyen meg van bántva. Szemünkre veti az állítólagos „kioktatást, intelmeket, alaptalan vádaskodást, rendreutasítást”, miközben az írása főként ezekből áll.
A város polgármesterén elhatalmasodó nárcizmuson nem tudunk segíteni. Ám a szenvedései tolmácsolásában van némi meglehetősen átlátszó, sunyi ravaszság is. Bizonyos kifejezéseket úgy próbál meg ránk sütni, mint aki az erkölcsi fölény pózából kénytelen lenne rajtunk alkalmazni a politikai marketing tananyagát.
Az egyik ránk ragasztandó kifejezés, az ellenzékiség. Hajdani szadeszes liberálisból lett újfideszesként illene tudnia, hogy az egypártrendszer volt az, amikor ha valaki a pártállammal nem értett egyet, rögtön eltorzult gondolkodású deviánsnak próbálták beállítani, „ellenzékinek”. Törökbálinton azonban az a helyzet, hogy a 12 fős képviselő-testületben mi többen vagyunk, hatan, ők, a fideszesek pedig öten. Ha mi vagyunk az ellenzék, ők kik, mik? Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a Törökbálint Holnap tagjai között számosan vannak meggyőződéses jobboldaliak, akik azonban nem kassza-konzervatívok. Az itteni Elek-Földvári-rendszer annyira felháborította őket, hogy elkezdtek más perspektívában gondolkodni. Ezért is alkotjuk mi a képviselő-testület felét, amit a korlátlan hatalmuk elvesztése miatt nyavalygók a mai napig nem képesek tudomásul venni.
Hazudni azonban nem kellene! Sosem definiáltuk magunkat sem ellenzékként, pláne nem Törökbálint ellenzékeként, mint ahogy ezt a rém magas színvonalú eszmefuttatása végén a város polgármestere a nyakunkba varrná. A folyamatok alakítói vagyunk!
Mondok erre konkrétumot is. Amikor a közbeszerzési döntőbizottság megbüntette az önkormányzatot három szabálytalanság miatt összesen 11 millió forintra, a város polgármestere erről senkit sem tájékoztatott, saját hatáskörben eldöntötte, hogy még egy fellebbezés benyújtására sem képes, (annyira egyértelmű a törvénysértés). Majd hónapok múltán az akkor még létező, közpénzből finanszírozott propaganda lapjában egy aláírás nélküli cikk közölt egy nagyon gyenge magyarázatot. Az üggyel kapcsolatban ennyi bátorság volt a város polgármesterében! Mi most kezdeményeztük, hogy egy ilyen büntetés esetében a hatáskör kerüljön vissza a képviselő-testülethez, hogy így a tanulságokat levonhassuk, a testület döntsön a fellebbezés benyújtásáról, ne fű alatt menjenek a dolgok, mint eddig. Átment a javaslat. Legalább ez a helyére került.
A másik szitokszó, amit ránk erőltetnének, az „obstrukció”. A város polgármestere Mikszáthot idézi, ami már a nevetségesség határát súrolja, hiszen a XIX. század végi obstrukció az országgyűlési döntés elodázása érdekében a többórás felszólalásokat, a tanácskozás trombitaszóval, síppal, dobbal, nádi hegedűvel megzavarását jelentette. Nálunk egy-egy napirendi pont megvitatása, amelyben a fideszesek is bőven kiveszik a részüket, beleértve a város polgármesterét is, hogy lehetne „obstrukció”? Önmaguk ellen harcolnak?! Ha leveszi a napirendről a költségvetés módosítását, az nem obstrukció? Vagy félórás vita a napirend elfogadása előtt arról, hogy miért nem veszi napirendre a saját maga által a legutóbbi ülésen megígért képviselői kérdések feltevésére való napirendet? Az mi, az nem obstrukció?
A képviselő-testület ülésén fél órás vita zajlik arról, hogy lehet-e konkrét számadatra vonatkozó kérdést feltenni? Azt mondják, hogy ezt illett volna a bizottsági ülésen tisztázni. Nézzenek már körül, mi a gyakorlat más önkormányzatoknál, mit mond a törvény… Itt akkora a tespedtség, akkora a mellény, hogy még válaszolni se hajlandók! Egy óra szócséplés folyik arról, hogy a már befogadott feladatot végre kell-e hajtani. Végül több mint két óra telik el azzal, hogy a városi foci ügyeiben a helyi libling megkapja a húszmillió forint támogatást. Ez egyrészt így eredmény, mert a többi sportszervezet a polgármester eredetileg javaslata alapján egy forintot se kapott volna, az ez évi támogatásukat nekünk sikerült kiharcolnunk. Másrészt viszont nevetséges, hogy egy olyan sportszervezetet, amely ellen NAV végrehajtás van folyamatban, az önkormányzat egy másik szervezeten keresztül támogat, csak azért, mert a két szervezetnek ugyanaz a helyi foci libling az elnöke.
Ilyenekkel megy el az idő. A testületi ülés ezúttal a megszokott 14 óra helyett 16 óra szerint kezdődött az egyik fideszes képviselő rá nem érése miatt, ezért 9 órára nem ért véget. A város polgármestere emiatt is azt vizionálja, hogy a napirendi pontok töredékén sikerült átjutni. Holott, ha rendes időben kezdődik az ülés, végeztünk volna.
A fideszesek elfelejtik megemlíteni, hogy a kormányzati intézkedések és elvonások miatt 500 millió forinttal kevesebből gazdálkodhatunk idén. Jövőre pedig előreláthatóan 1 milliárd forintot fog elvonni a kormányzat Törökbálinttól. Erről masszív hallgatás van. Mellébeszélhetnek városi érdekről, játszhatják a sértődöttet, előadhatják a nagy halált arról, hogy nem teljesen az történik, amit akarnak, a lényeg ugyanaz: a Törökbálint Holnap fontos feladata, hogy új fejezetet nyisson. Ez volt a választók többségének akarata!
Emellett van egy rossz hírünk. Minden hólyagnak egy sorsa van: a végén kipukkad!
Szőke Péter