Közös Újratervezés

A Törökbálint Holnap Egyesület választási programja (2024.)

Víziónk

„A vízió tett nélkül álom, a tett vízió nélkül rémálom.”

Törökbálintot rendezett, zöld kertvárosként képzeljük el, ahol a tradíció és az új dolgok találkoznak.

Polgárai büszkék közös értékeikre, hagyományaikra, tevékeny lokálpatrióták, akik örömmel részesei a pezsgő kisváros kulturális, sport- és civil életének. Az itt élők a közösség ügyeiben tudásuk legjavát adva vesznek részt.

Mindennapi életünk legfontosabb színtere a város lesz. Helyben találhatunk munkát, színvonalas szolgáltatásokat, ellátást igényeink szerint. Szívesen sétálunk árnyas köztereinken, ahol örömmel üdvözöljük egymást. Összetartó, támogató, erős közösség leszünk, és együtt alakítjuk a kisváros nyújtotta életteret.

Mire alapozzuk mindezt?

A Törökbálint Holnap Egyesület tagjaival és segítőivel 2024 kora tavaszán közel két hónapig a várost járva több mint 1100 háztartáshoz jutottunk el a törökbálinti Újratervezéssel. Célunk az volt, hogy a bálintiak véleményét megismerve, azokat feldolgozva, közösségi alapon alkossunk programot a 2024-es önkormányzati választásokra. A friss adatokat összevetettük és kiegészítettük egy 2023 nyarán végzett kutatás* eredményeivel.

Büszkék vagyunk arra, hogy mindkét felmérés alapján a megkérdezettek 90 százaléka szeret Törökbálinton élni. Azonban a bálintiaknak vannak további kívánságaik, elvárásaik a város jövőjével kapcsolatban. Sok nagyszerű ötlet is megfogalmazódott arról, hogy mit javítanának, mire van szükségük.

A Törökbálint Holnap Egyesület programja mindazoknak a feladatoknak a megfogalmazása, amely a június 9-ét követően felálló új testület „ciklusprogramját” fogja adni. Szőke Péter polgármesterként csapatával ennek megvalósításával fogják a város közösségét szolgálni.

A vízió kibontását tartalmazó részletes programot hét fejezetre osztottuk fel:

1. Miénk a város – Ügyeit maga alakító kisváros

2. A mérték az emberlépték – Arányos, kompakt kisváros

3. Zöld az alapszínünk – Szellős, rendezett, árnyas kisváros

4. Modern lokálpatriotizmus – Aktív, értékeit megőrző, gondoskodó kisváros

6. Egészség a legfőbb érték – Dugómentes, bicikliző, bejárható, sportos kisváros

7. Felelősség, biztonság – Stabilan gazdálkodó kisváros

Tartson velünk, olvassa el, ismerje meg programunkat, és június 9-én a Törökbálint Holnap jelöltjeire adott szavazataival fejezze ki, hogy egyetért a közösségi alapon megfogalmazott jövőképünkkel, bízza meg Szőke Pétert és csapatát, hogy mindezeket megvalósíthassa!

*Készítette a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ a törökbálinti önkormányzat megbízásából.

Alapértékeink

Egy csapat akkor lesz jó, ha osztozik a legfontosabb alapértékekben és közös víziót tud megfogalmazni. Szőke Péter csapata azért egy kiváló csapat, mert képes erre, mindamellett, hogy nagyon sokszínű, eltérő világlátású emberekből áll, akik konzervatív, liberális vagy baloldali politikai beállítottságuktól függetlenül képesek és hajlandók együtt dolgozni. Mi büszkék vagyunk erre a sokszínűségre, és nyitottak az eltérő gondolatok befogadására.

A 2019-ben megfogalmazott alapértékeink ma is érvényesek, azonban az elmúlt évek tapasztalataira figyelemmel az eddigieket kiegészítjük két ponttal:

1. A lakosság hiteles, közérthető informálása.

2. Emberléptékű, zöld, biztonságos Törökbálint.

3. Távlati célok megfogalmazása, koncepcionális gondolkodás.

4. A közösség bevonásának erősítése, a részvételi demokrácia fejlesztése.

5. A közbizalom erősítése, tisztakezűség, felkészültség.

6. A közéleti tevékenység szolgálatnak tekintése, aktivitás, nyitottság, számonkérhetőség.

1. Miénk a város – Ügyeit maga alakító kisváros

A rendszerváltás utáni években jellemző volt a tenni akarás és a cselekvőképesség, azonban mostanra sajnos a lakosság lényegesen távolabb került a városi ügyektől. A felmérések azt mutatják, hogy nehéz megszólítani az embereket, visszahúzódóak, gyanakvóak. Mindez természetesen nem választható el az aktuális társadalmi környezettől, amely érezteti hatását a helyi társadalmon is. Ezzel szemben jó gyakorlatokat éppen helyben tudunk kialakítani. A közösségi költségvetéssel e téren is megindult a közös gondolkodás.

Az általunk megteremteni kívánt városban a lakossági részvétel sokkal erőteljesebb a jelenleginél!

Ennek a folyamatnak az erősítését az önkormányzat a maga eszközeivel képes támogatni: elsősorban könnyen elérhető, széleskörű információkkal, illetve ezekre szakosodott projektekkel (például a közösségi tervezéssel, véleménykérő szavazással, szakmai és csoportszintű kerekasztalokkal, civil szervezetek érdemi bevonásával).

Fontos az önkormányzat kommunikációjának átalakítása. Ma a legtöbben a Facebookról tájékozódnak (41 %) a városi ügyekről, ami olyan új tendencia, melyhez alkalmazkodnunk kell. Emellett az ismerősök (40 %) és az önkormányzat honlapja (35 %) jelentik az információforrást. Ugyancsak egyfajta távolságot jelez, hogy viszonylag sokan nevezték meg a tájékozódás eszközeként a „helyi újságot” (35 %), ami gyakorlatilag nem létezik.

A hiány ellenére érzékelt „jelenlét” is mutatja, hogy könnyű olvasókat vizionálni egy kiegyensúlyozott városi lapnak, egy proaktívan tájékoztató városházi Facebook oldalnak, amelyek a városvezetők helyett a település életére összpontosítanak. Szintén szükséges egy lényegesen bővebb információtartalmú, könnyebb kereshetőséget biztosító önkormányzati honlap. A jövő a képes híradásoké, éppen ezért nyitottnak kell lenni a televíziós szolgáltatókkal az együttműködésre, ha azok nem pusztán a pártpropaganda eszközei.

A 2019-24-es önkormányzati ciklusban számos eredményt értünk már el az önkormányzat munka és a hivatali működés átláthatóvá tételében, a visszaélések esélyének csökkentésében.

Az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri döntések megjelentek a tájékoztatás hivatalos eszközévé tett önkormányzati honlapon.

Elértük a képviselő-testületi ülések online közvetítését, melyre egyes alkalmakkor ezernél többen kattintanak rá.

Fontos eredményünk volt, hogy az önkormányzat minden egymillió forint feletti összegű szerződése már elérhető a honlapon.

A nyilvánosság erejében bízva minden esetben szóvá tettük a jogszerűség szempontjából problémás, etikailag kifogásolható ügyeket.

Programpontjaink:

1. Folyamatos és proaktív tájékoztatás: A képviselő-testületi ügyeket közérthetően bemutatjuk már a döntéshozatalt megelőzően. (15 nappal a döntéshozatal előtt nyilvánosságra hozzuk az előterjesztéseket, a sürgősségi ügyek indoklását komolyan vesszük.)

2. A lakosság részvételének erősítése: Egyes ügyekben a lakosságot közvetlenül bevonjuk a döntés-előkészítésbe, kérdezéses felmérés, illetve – kísérleti jelleggel – online, hiteles szavazás megszervezésével.

3. Közösségi költségvetés: A közösségi költségvetés és a közösségi tervezések gyakorlatát népszerűsítjük, kiterjesztjük. Ezzel és további új eszközökkel elősegítjük a helyi társadalom részvételét a város ügyeiben.

4. Nyomon követhető költségvetés: Biztosítjuk, hogy az önkormányzat költségvetését könnyen érthető, átlátható formában ismerhessék meg az érdeklődők, és az folyamatosan nyomon követhető legyen.

5. Felhasználóbarát honlap: Az önkormányzat hivatalos honlapját felhasználóbaráttá tesszük. Folyamatosan fejlesztjük, több hasznos információtartalommal töltjük meg, könnyebb lesz azok között keresni.

7. Vagyonnyilatkozatok: A képviselők vagyonnyilatkozatát nyilvánosságra hozzuk a teljes ciklus idejére.

8. Jutalmazási gyakorlat: A polgármester és az alpolgármester részére csak a törvény által lehetővé tett jutalmazási gyakorlatot követjük.

9. Helyi akarat: A helyi társadalmat is segítségül hívjuk az erőltetett urbanizációval, nagyvárosias fejlesztési igényekkel szemben.

10. Átláthatóság: A nyilvánosság számára is átláthatóvá és kontrollálhatóvá tesszük az önkormányzati határozatok végrehajtásának folyamatát.

11. Működési szabályzat: Fontosnak tartjuk a polgármesteri hivatal átvilágítását, a racionális feladatelosztást és a költséghatékonyságot biztosító szervezeti és működési szabályzat elfogadását.

12. Home office: Támogatjuk a polgármesteri hivatalban és lehetőség szerint az önkormányzati intézményekben a hetenként egy napi otthoni munkavégzés feltételeinek megteremtését.

2. A mérték az emberlépték – Arányos, kompakt kisváros

Bár a törökbálintiak kedvelik a település falusias jellegét, hosszabb időn át aligha szögezhetjük a helységnévtábla alá, hogy: „Ez a város, falu!” Számos területen szembesülünk a Bálinton élő emberek igényeivel, amelyekre reagálnunk kell.

A mi jövőbeli Törökbálintunk kiépített, és nem beépített!

Ebben nem új lakóövezetek létesültek, hanem a már meglévőket sikerült megújítani, frissíteni, így például a városmag rehabilitációjához vezető utat megtalálni.

Lakhatási lehetőséget kínál a helyi fiataloknak is, amelynek megfelelő eszköze az önkormányzati bérlakásállomány bővítése. Ugyanígy fokozott önkormányzati szerepvállalással teret (és épületeket) biztosít a XXI. században egyre kiterjedtebb feladattá váló idősgondozásnak is.

A város kiegészül a hagyományos kisvárosi funkciókkal – kávézó, étterem, szaküzletek, piactér, találkozási pontok -, aminek következtében egyedi módon ötvözi a szolgáltatási, kikapcsolódási lehetőségek bővítését és a természetközeliséget.

Kialakulnak az ott élőknek egy-egy szolgáltatást, például élelmiszerboltot pár percnyi sétával elérhetővé tevő alközpontok, ahol megtalálható valamely közintézmény és van találkozási hely, sportolási lehetőség, játszótér.

Önszerveződésre alapozottan a külterületek képesek megoldani a közműfejlesztéseket, melyhez az integrációjukat fontosnak tartó önkormányzat a munka koordinálásának segítségével, lehetőség szerint pályázati források felkutatásával segítséget nyújt. A jelenlegi közműellátottság – ivóvízhálózat 92 %, csatornázottság 76 %, gázellátás 86 % – a száz százalék közelébe kerül.

A munkahelyi kínálat, az elérhető szolgáltatások, ügyintézési pontok, kulturális programok, sportolási és kikapcsolódási lehetőségek, találkozóhelyek fokozatosan bővülnek, amitől a bálintiaknak egyre inkább az lesz az érzésük, hogy Törökbálint kompakt város, itt szinte minden megvan, ami kell.

1. Hatásvizsgálat: A fejlesztéseket megelőzően minden esetben szükségesnek látjuk a várható hatások vizsgálatát (közlekedés, környezet, biztonság, zaj, stb.), illetve a helyi lakosság tájékoztatását, véleményének megismerését.

2. Lakosságszám és infrastruktúra: Alapvető célunk az élhető, csendes, kertvárosias Törökbálint megőrzése, a lakosságszám növekedésének kontroll alatt tartása. Ennek egyik fő szempontja a helyi infrastruktúra. Ennek fejlesztési lehetőségeihez igazodóan lehet szó bővülésről.

3. Stop Lakópark: Továbbra sem támogatjuk a városnak komoly terhet jelentő, elsősorban ingatlanfejlesztői érdekeket szolgáló új településrészek létrehozását.

4. Bővülni csak mértékkel: Nem támogatjuk a beépíthetőségi arány növelését, a megengedett lakóegységek számának bővítését.

5. Fiataljaink megtartása: Fontosnak tartjuk a törökbálinti fiatalok számára a maradás esélyét megteremteni. Ezt azonban nem új, kislakások tömeges építésévek tartjuk megoldandónak, mivel ezekbe túlnyomó többségében nem törökbálinti fiatalok költöznének. Az önkormányzati bérlakás állomány növelésével, a helyi fiatalok részére kedvező bérlakásprogram indításával kívánunk lépni ebben a fontos ügyben.

6. Szérűskert, a város tüdeje: A Szérűskert alkalmi rendezvényeknek otthont adó, gondozott, ugyanakkor a környéken élők nyugalmát nem zavaró közparkká fejlesztése.

7. Harmonikusabb városkép: A Munkácsy Mihály és a csatlakozó Szent István utca fejlesztése, a Kálvária-park zöldövezeti közparkká fejlesztése,a Bajcsy-Zsilinszky út, a szolgáltató sor környezetének rendezése, fejlesztése, kedvezőbb városképi környezet kialakítása.

8. Rehabilitáció: A zsúfolt, leromlott lakóterületek fejlesztéséhez, rehabilitálásához szükséges feltételek biztosítása.

9. Városi zöld folyosó: Közösségi terek, parkok, játszóterek hálózatának kialakítása, folyamatos fejlesztése, karbantartása, népszerűsítése, kihasználtságuk és a használók igényeinek tükrében.

10. Vízközmű: Zavarmentes vízellátás biztosítása érdekében a környező településekkel közösen lépünk fel a víziközmű infrastruktúra karbantartása és felújítása érdekében.

11. Vízkárstratégia: A települési vízkárstratégia ütemezett végrehajtása ad megoldást a csapadékelvezetési problémákra.

12. Pistály vízellátása: Támogatjuk a pistályi tulajdonosok önszerveződését a terület vízellátási problémáinak megoldásában. Előfinanszírozással és betáplálással.

13. Karbantartott utak: Az utak folyamatos, tervszerű karbantartása, a gyűjtőutak önkormányzati fejlesztése, beleértve az üdülőövezeti és a külterületi utakat is.

14. A zöldebb és biztonságosabb fejlesztések támogatása: A fejlesztések támogatásának mérlegelésénél célunk, hogy az alábbi alapelvek maradéktalanul teljesüljenek:

• a legmagasabb fokú közlekedésbiztonság minden közlekedő számára kortól és közlekedési módtól függetlenül;
• településen átmenő gépjárműforgalom csökkentése;
• a lakóutcák forgalmának csillapítása, biztonságos és élhető lakókörnyezet kialakítása, megőrzése.

15. Kívülről jövő beruházások feltételei: Az állam által tervezett tekecsarnok, uszoda, sportszálló megvalósítását és az egyéb erőltetett beruházásokat kizárólag abban az esetben támogatjuk, ha az üzemeltetési és infrastrukturális kérdések Törökbálint számára megnyugtatóan rendeződnek.

16. Térségi együttműködés: Szomszédainkkal (Érd, Budaörs, Diósd, Biatorbágy, Budakeszi) jó szakmai kapcsolatot alakítunk ki, a regionális hatókörű fejlesztési szándékokat összehangoljuk, közös fejlesztési projekteket dolgozunk ki.

3. Zöld az alapszínünk – Szellős, rendezett, árnyas kisváros

A válaszadók nagy többsége – 16 évvel a városi cím megszerzése után is – Törökbálintot inkább falusias jellegűnek tartja, és ez egyáltalán nincs ellenére.

Az egyedülálló környezeti adottságok, a jó levegő olyan jellegzetességek, amely a település fejlődését formálták. Törökbálint a XX. század elején fürdővel rendelkező üdülőfaluként vált ismertté, 1926-ban itt létesítették az ország első tüdőszanatóriumát. A bálintiak ma is legfőbb értékek között említik a zöld környezetet, a szellős beépítettséget és a rendezett utcaképet.

Ugyanakkor rendkívül dinamikus miliőben élünk, amelyet nemcsak a 15 kilométerre dübörgő metropolisz vagy a kertek végékben húzódó autópályák testesítenek meg. A fejlődés nagy kísértés, beleértve az ingatlanfejlesztést is. A szomszédunkban Biatorbágy és Diósd népessége az elmúlt tíz évben közel 2500 fővel nőtt. Törökbálinton azonban közmegegyezés alakult ki arról, hogy semmiképpen se dobjuk a lovak közé a gyeplőt. Ennek köszönhetően a legtöbb agglomerációs településnél – arányait tekintve – kisebb a népességnövekedés: több évtizede tíz évenként mintegy 1000 fő.

Az értelemesen defenzív településfejlesztési politikát folytatjuk!

Ha másként járnánk el, pillanatok alatt elveszítenénk Törökbálint sajátos klímáját, hangulatát. A mi jövőképünk szerint ezt alapvonásaiban – a fejlődéssel lépést tartva is – sikerül megőriznünk!

Programpontjaink:

1. Légszennyezettség: A légszennyezettségi adatokról a lakosságot folyamatosan tájékoztatjuk, kidolgozzuk a környezeti adatok transzparenciájának elvére épülő városi információs rendszert.

2. Zajvédelem: A 2023-as felmérés szerint a zajterhelés viszonylag kevesek számára jelentkezik zavaró intenzitással. Ám számukra ez komoly probléma! Éppen ezért továbbra is törekedni kell a zajfogó műtárgyak által védett terület kiterjesztésére, az egészséges környezeti viszonyokhoz nagyban hozzájáruló hatékony zajvédelemre, csendes aszfalt burkolatra.

3. Zöldváros: Célunk, hogy beépítések csak fásított zöldfelületek fejében valósulhassanak meg. Ezek a zöldfelületek méretük és minőségük tekintetében képesek legyenek hősziget-hatás ellensúlyozására.

4. Fa kataszter: Szükségesnek látjuk a közterületi fák állapotának felmérését, további faültetéseket, szakszerű karbantartását.

5. Erdősítés: Nem csak a lakófunkciójú területeken kell fásítani. Előre kell lépni véderdő területeink erdősítésében, valamint a gazdasági és kereskedelmi területek zöldítése is célunk.Törekszünk a törökbálinti fásított és erdőterületek növelésére (pl.: egykori Levendulás erdősítése), és azok rekreációs használatának fejlesztésére, a fenntartható erdőgazdálkodás gyakorlatára.

7. Védett természet: A helyi természeti védettség alatt álló területeinket bővítjük, gondoskodunk azok kezelési tervének megfelelő kezeléséről a jobb természeti állapot elérése érdekében.

8. Hulladékgazdálkodás–zöld szempontok: Környezetünket és az egészségünket egyre jobban terhelő probléma a hulladék kérdése. Célunk, hogy a települési szinten alkalmazható eszközökkel csökkentsünk a keletkező hulladékok mennyiségét és növeljük a feldolgozhatóságuk arányát.

• Fontosnak tartjuk a szelektív hulladékgyűjtés további fejlesztését a szolgáltatóval együttműködve (gyakoribb elszállítás, hulladékudvar, stb.).
• Támogatjuk a házi és közösségi komposztálás gyakorlatának elterjedését.
• Kiemelt célunk a hulladékégetés visszaszorítása.
• A feleslegessé vált holmik hulladékká válását városi „zsibvásárok” rendezésével segítjük.
• Megszüntetjük az illegális hulladéklerakást Törökbálinton, ehhez minden lehetséges eszközt bevetünk (kamerák, mezőőrök, lezárások, bejelentő csatornák stb.).

9. Veszélyes anyagok: Ellenzünk minden olyan fejlesztést, gyakorlatot Törökbálinton, illetve városunk közelében, amely környezetre veszélyes anyagok felhasználásán alapszik. Gondoskodunk arról, hogy a környezetre veszélyes vegyi anyagok természetbe juttatására semmilyen módon ne kerülhessen sor. Fenntartjuk és kibővítjük a vegyszermentes városüzemeltetés gyakorlatát.

10. Klímastratégia: A fejlesztési célok meghatározásánál a nyilvános szakpolitikai koncepcióinkat fogjuk alapul venni. A klímavédelmi koncepciókat a városban élők észrevételeit is figyelembe véve újra alkotjuk.

11. Közterület-felügyelet: A település hatékony működése érdekében tervezzük a közterület-felügyelet fejlesztését, bővítjük a közterületfigyelő kamerák rendszerét. Bevezetjük a 0-24 órás ügyeletet, a területfelelős munkatársak rendszerét. Fellépünk a szabálysértő technikai sportok ellen.

12. Közétkeztetés: A közétkeztetésben alapvető változás szükséges, mivel az étel jelentős részét kidobjuk. Innovatív módszerekkel növeljük az elégedettséget, így csökkentjük a pazarlást. Megvizsgáljuk önkormányzati konyha tartós üzemeltetésének lehetőségét.

13. Energiahatékonyság: Át kell állni az olcsóbb, megújuló energiák használatára. Mindenekelőtt az évek óta javasolt napelem fejlesztéseket és más energiahatékonyságot segítő beruházásokat akarunk megvalósítani. A szakértői elemzéseken alapuló energetikai gördülő fejlesztési terv rövid megtérülési idejű energetikai fejlesztéseit legkésőbb 2029-ig végrehajtjuk.

14. Energiatakarékosság: Az energiára szánt kiadásokat tovább mérsékeljük. Főként nem szigorításokkal, hanem innovatív megoldásokkal ösztönözzük a takarékoskodást. Feltérképezzük a lehetőségeket, új fejlesztéseket és a helyi igényeket figyelembe véve átültetjük azokat a gyakorlatba.

15. Parlagfűmentesség: A városgondnokságot felkészítjük rá, hogy képes legyen a város teljes közterületén, különösen a külterületeken, a parlagfű virágzás mentes állapotban tartására.

16. Nyilvános illemhelyek: Fontos feladatunknak tartjuk, hogy az elérhető nyilvános illemhelyek száma növekedjen, amit több helyszínen (pl. Szérűskert) építés nélkül lehet megvalósítani, de a Munkácsy Mihály utcán, a volt busz végállomásnál ez nem elkerülhető.

17. Csapadékvíz: Támogatjuk a lakosságot, hogy csapadékvíz visszatartó műtárgyakat (ciszterna, tóka, szikkasztó, hordós megoldás, stb.) alakíthassanak ki. Ezekkel a fejlesztésekkel az elvezető rendszer terhelése csökkenthető, az öntözéshez szükséges víz megtartható, a háztartások költsége csökken.

18. Vízvisszatartás: A települési csapadékvíz-gazdálkodásban is előtérbe helyezzük a vízvisszatartást támogató megoldásokat, például esőkertek kialakításával, szikkasztó árkok, területek fejlesztésével, a Hosszúréti-patak vízvisszatartásának javításával.

19. Regionális biológiai szúnyoggyérítés: A Törökbálinton már jó gyakorlatként működő biológiai szúnyoggyérítést igyekszünk regionális szintre kiterjeszteni, mert elsősorban így lehet hatékony és folyamatosan természetbarát a szúnyoggyérítési gyakorlatunk.

4. Modern lokálpatriotizmus – Aktív, értékeit megőrző, gondoskodó kisváros

Törökbálint lakossága országos viszonylatban gyorsan cserélődik. A felmérés szerint a mindig Bálinton élt „őslakosok” aránya már csak 38 százalék. Az ideköltözők elsősorban az agglomeráció más részeiről, illetve Pest megyéből (25 %) érkeztek, és nem közvetlenül Budapestről (13 %).

Egy település sikerének az alapja az ott élő emberek pozitív viszonyulása, cselekvő ereje, lokálpatriotizmusa. Az elkövetkező két-három évtizedben meghatározza Törökbálint helyzetét, hogy a városhoz („faluhoz”) kötődést miként tudja megőrizni, elmélyíteni, illetve az ideköltözőkben kialakítani.

Az önkormányzat részéről erőteljes belső településmarketing munkára van szükség!

Nagy hangsúlyt kell helyezni a folyamatos információközvetítésre, a meglévő értékek tudatosítására, a helyben elérhető minőségi szolgáltatások, kulturális terek, kikapcsolódási lehetőségek igénybevételének ösztönzésére.

A szándék láthatóan megfogalmazódott: a bálintiak szeretnének kisvárosi funkcióbővítést, több lehetőséget a helyi vásárlásra, szabadidő-eltöltésre, közösségi programokra, találkozásokra. Fontos rámutatni azonban arra, hogy az elvárt lehetőségeket a szolgáltatók tudása és rátermettsége vagy az önkormányzat talán meg tudja teremteni, de önmagukban fenntartani biztosan nem képesek.

A működőképességéhez kellenek a lokálpatrióta energiák is, hiszen a várost mégiscsak elsősorban a lakói mozgatják. Egy alvó településen a lakosoknak legfeljebb távoli elképzeléseik vannak arról, hogy mit szeretnének, ám ezekért nem mozdulnak ki a házaikból vagy bemennek Budapestre. Egy aktív, öntudatos kisvárosban élők viszont keresik a lehetőségeket a településsel kapcsolódásra, az eltartóképesség és az érdeklődés terén is mellé állnak a helyi kezdeményezéseknek. Ott, ahol a lakosok szeretik és használják a városukat, működik jó étterem, cukrászda, pékség, bőrdíszműves, gazdabolt, miegymás. A minőségi szolgáltatások részét képezik egy város jellegzetességeinek, mi az ezeknek kedvező légkört látjuk perspektívának.

Programpontjaink:

1. Helytörténeti olvasókönyv: Törökbálint helytörténeti értékeinek dokumentálása keretében támogatjuk egy, a település múltját feldolgozó „Helytörténeti olvasókönyv” elkészítését együttműködve a törökbálintanno.hu honlap szerkesztőivel.

2. Téglagyár: A volt téglagyár területére tervezett beruházásnál a városi fejlesztéspolitikai koncepcióban meghatározott célokat és szempontokat, azaz a rekreációs és sport célú fejlesztés megvalósítását képviseljük.

4. Szociális feladatok: Együttműködés kialakítására törekszünk az egyházi közösségekkel, a szociális feladatok ellátására kiterjedően is.

5. A helyi mikro- és kisvállalkozások támogatása: Segítjük helyi mikro- és kisvállalkozásokat információmegosztással, valamint kölcsönösen előnyös kapcsolatok, együttműködések kialakítása révén.

6. Szolgáltatások bővítése: Támogatjuk az egyedi jellegű, hiánypótló szolgáltatások indítását és működőképességük fenntartását.

7. Előny a helyi munkaerőnek: Elősegítjük, hogy a város területén működő munkáltatók a törökbálinti lakóhelyű munkavállalókat foglalkoztassák.

8. Helyi startup: Helyi kezdő vállalkozások elindulását, szellemi önfoglalkoztatókat szolgáló inkubátorház, közösségi iroda kialakítása.

9. Új városi sportcsarnok és jégpálya: Megvizsgáljuk egy új városi sportcsarnok és jégpálya építésének lehetőségét a teremsportok, vívás és egyéb szakágak méltó elhelyezésére.

10. Sportkatalógus: Sportkatalógust készítünk a helyben elérhető sportolási lehetőségekről.

11. Falumúzeum: A Falumúzeum tevékenységét támogatjuk a törökbálinti helytörténeti értékek és képzőművészeti hagyományok méltó megőrzése érdekében.

12. Emberi méltóság: Kiemelten fontosnak érezzük, hogy minden törökbálinti emberi méltóságát tiszteletben tartsuk, segítsük azokat, akik nehéz helyzetbe kerültek.

13. Nyitottság: Az önkormányzatok közötti szakmai tapasztalatcserék, a jó gyakorlatok kölcsönös megismertetése egy olyan eszköz, mely segíti ismertségünket, és egyben problémáink megoldását.

14. Civil koncepció: Irányadónak tartjuk a Törökbálint Holnap Egyesület kezdeményezésére elfogadott civil koncepciót, az ebben meghatározott feladatokat kell végrehajtani.

15. Szemléletformálás: Programok támogatásával segítjük az óvodákban, iskolákban a szemléletformáló környezeti nevelést, a helyi értékek megismerését. A Dulácska völgyben új tanösvényt és madárvártát alakítunk ki. Városunk közlekedésbiztonságának javítása érdekében szemléletformáló kampányt indítunk.

16. Együttműködés: A közlekedési és más innovatív megoldások, jó gyakorlatok megismertetése érdekében folyamatos együttműködést alakítunk ki az iskolákkal és a szülői tanácsokkal.

17. Törökbálinti-tó: Fontosnak tartjuk az emberek és a vízfelület kapcsolatát, ezért törekedni fogunk a Törökbálinti-tó helyzetének rendezésére, látogathatóságának biztosítására.

18. Belső-tó: A környezethez igazodó további fejlesztésekkel kívánjuk segíteni, hogy a lakosság birtokba vegye az ún. Belső-tó környezetét.

A mi víziónk szerinti Bálintot a lakói nemcsak használják, de élettel töltik meg: találnak benne ismerősöket, barátokat, közös célokat, amelyekért érdemes együtt dolgozni, felfedezik a büszkeségre okot adó jellegzetességeit, a szerethetőségét. Egy település karakterét a közösség teremti meg azzal, hogy mit tart fontosnak, mire áldoz időt, pénz, energiát, mely területen tud teljesítményt felmutatni.

Az önkormányzat a pezsgő kulturális és sportélet kialakításában átlátható viszonyok megteremtésével és inspiráló légkör kialakításával sokat segíthet.

A mi elképzelt, alapvetően nyugodt kisvárosunkban egy-egy napra fesztiválok, jellegzetes, regionális érdeklődést vonzó kulturális és sportrendezvények is megférnek. A művelődési ház vagy a falumúzeum tartósan magas színvonalú programokkal válik vonzóvá.

A civil szféra Bálinton hagyományosan rendkívül sokszínű. A lakosság összetételének viszonylag gyorsabb változása közepette a civil szervezetek aktivitásának fokozott jelentősége van. Ma is könnyű felsorolni azokat az egyesületeket, kulturális műhelyeket, amelyek szinte úgy hozzátartoznak Törökbálinthoz, mint a Walla-villa. Itt kell megemlíteni, hogy b, a százéves sportklub helyzetének rendezése ügyében az önkormányzat se maradhat tétlen.

A kulturális és civil szféra színvonalas tevékenységéhez kellenek magukkal ragadó egyéniségek, illetve kiemelkedő tudású szakemberek. Az pedig már az önkormányzat felelőssége, hogy a saját működési körében megtalálja-e az ilyen típusú vezetőket, a civil szférából kiemelkedőket pedig megfelelően támogatja-e a közösség érdekét szolgáló törekvések megvalósításában.

Egy város karakterét alapvetően befolyásolja az oktatási intézmények színvonala. Mi továbbra is olyan iskolákat látunk magunk előtt, ahová teljesen érthetően érdemes más településekről hordani a gyerekeket, hiszen jó képzést nyújtanak. Habár a feltételek biztosítása jelenleg nem önkormányzati feladat, a terület fontossága miatt az önkormányzatnak működő egyeztetési fórumokat fenntartva ismerni kell az aktuális helyzetet, és a maga lehetőségei között segíteni a minél magasabb színvonalú működést.

Programpontjaink:

1. Egyensúly a kertváros és a kultúrváros között: Törökbálint nyugodt, kertvárosias jellegének megőrzése mellett támogatjuk a kulturális aktivitást, valamint a minőségi szolgáltatások kiépülését.

2. Választék a szolgáltatásokból: A rendelkezésre álló önkormányzati eszközökkel segíteni kell a helyben elérhető minőségi szolgáltatások körének bővülését.

3. Helyiek igénye szerint: Mivel a városban annyi élet lesz, amennyi az itt-lakók igénye – ez igaz a szolgáltatások eltartására, a rendezvények látogatására, a közösségi terek kihasználására – az önkormányzat fontos feladata a helyi lehetőségek folyamatos bemutatása, az igények felkeltése, értékeink tudatosítása.

4. MMMH: Kiemelkedő kulturális szerepére tekintettel a Munkácsy Mihály Művelődési Ház részére biztosítani kell a színvonalas működéséhez szükséges feltételeket.

5. Kulturális programterv: Az MMMH és a helyi civil szervezetek részvételével éves kulturális programtervet dolgozunk ki, a regionális együttműködéshez kapcsolódóan.

6. Tanórán kívüli programok: Támogatjuk a kulturális programok elérhetőségét, és az iskolák tanórán kívüli foglalkozásait.

7. Regionális programválaszték: A várhatóan regionális érdeklődést vonzó kulturális rendezvények, fesztiválok, sportesemények időpontjáról kölcsönösen tájékoztatjuk a szomszédos településeket, azok kínálatát igyekszünk összehangolni.

8. Törökbálinti Torna Club: A százéves Törökbálinti Torna Club a település kulturális értéke, ezért az önkormányzatnak a rendelkezésre álló eszközeivel segítenie kell újbóli működését.

9. Labdarúgó utánpótlás: A labdarúgó utánpótlás nevelést a Bálint Márton Iskola melletti műfüves pályából, futókörből, valamint öltöző épületből álló komplexumban képzeljük el, amelyet napközben az iskolások használhatnak, és a szülők részére megfelelő parkolási lehetőség biztosítható.

10. Alsóerdősor utcai pálya: Az Alsóerdősor utcai pálya használatát a felnőtt labdarúgó csapat (TTC) és a legidősebb utánpótlás korosztályok részére látjuk biztosíthatónak, aminek következtében a gépjármű forgalom is jelentősen csökken a sporttelep környezetében.

11. Városi tömegsport: Fontos feladatunk a városi tömegsport javítása, a Tüskevár utcai futókör karbantartása, a városi „grundok” korszerűsítése, a kültéri kondiparkok, erdei turistautak és sportolási lehetőségek biztosítása.

12. Sportszertár: Sportszertárat alakítunk ki, ahonnan kedvezményesen bérelhetők a szabadidősportok eszközei.

13. Pályázati rendszer sporttámogatásra: A helyi sportszervezetek anyagi támogatása pályázati rendszeren keresztül.

14. Sportágválasztó: Helyi sportágválasztót szervezünk minden évben.

15. Civil szervezetek: Az önkormányzat feladata, hogy segítse a civil szervezetek ismertté válását, értékeik bemutatását, együttműködően viszonyuljon a tevékenységükhöz.

16. Civilek támogatása: A civil támogatási rendszeren keresztül biztosítjuk a civil szervezetek anyagi támogatását is.

17. Közfeladatot segítő civilek szerződése: Az önkormányzati közfeladatokban tevékenykedő civil szervezetekkel szerződéses együttműködést alakítunk ki.

18. Pedagógus kerekasztal: A pedagógus kerekasztalt folyamatosan működtetjük, amely felszínre hozza az önkormányzat segítségével megoldható problémákat.

19. Állagmegóvás: Középtávú felújítási programot készítünk óvodáink fejlesztésére és állagmegóvására.

20. Növeljük az oktatás színvonalát: Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely növeli az oktatás színvonalát. Hozzájárulunk a törökbálinti diákok fejlesztéséhez, szemléletformálásához.

21. Pedagógushiány: Jelentős a hiány mind pedagógusokból, mind az ő munkájukat segítő dolgozókból, ezért a meglévő lakhatási támogatási rendszer mellett további támogatási formákat kívánunk bevezetni. Kidolgozzuk az önkormányzati segítségnyújtás rendszerét (például projekttámogatás, minőségi teljesítmény jutalmazása) a munkaerő problémák enyhítésére.

6. Egészség a legfőbb érték– Dugómentes, bicikliző, sétáló, sportos kisváros

A lakosság 39 %-a ingázik Budapestre, elsősorban gépjárművel.A település Érd és Diósd irányából jelentős átmenő forgalomnak is ki van téve, éppen ezért reggelente a településen összefüggő kocsisor araszol át a Géza fejedelem út – Bajcsy-Zsilinszky út tengelyen.

Jövőképünkben sokkal kevesebben ingáznak, és ők is elsősorban az elővárosi vasutat és a P+R parkolót veszik igénybe, így jelentősen csökkentve a zsúfoltságot.

Csak saját magunk ezt a kérdést aligha tudjuk megoldani, de együttműködő partnereket keresve szorgalmaznunk kell a strukturálisan helyes irányba mutató fejlesztéseket.

Jelenleg kerékpárt heti rendszerességgel 17 %, havonta legalább egyszer 16 % használ. A gyermekek edukációja ebben a vonatkozásban többféle módon is zajlik. A kerékpározás széleskörűvé válásához azonban biztonságos útvonalakat kell teremteni, amihez jó alapot ad az általunk kezdeményezett kerékpárforgalmi hálózati terv.

A kezdeményezésünkre elkészített közlekedési koncepcióban megfogalmazott intézkedések végrehajtásával is fontos eredményeket lehet elérni. Például az iskolák körüli helyzet normalizálható, amennyiben van „bátorságunk” a szakértőkre hallgatni, és nem odázzuk el a megvalósítást. A közlekedésfejlesztésben fontosak a kisebb javítások, a különösebb forrást nem igénylő innováció és a jó gyakorlatok terjesztése. Biztosak vagyunk abban, hogy a megfelelően tájékoztatott „közlekedő” együttműködő.

A település jövője szempontjából rendkívül fontos, hogy növelni tudjuk a gyalogosan, illetve kerékpárral közlekedők arányát, mivel így csökkenteni lehet az utak gépjárműforgalmát, illetve azok negatív hatásait (lég- és zajszennyezés, balesetek, stb.). Emellett, a rendszeresen aktív módon közlekedők jobb egészségügyi állapotban vannak. Ezért célunk, hogy a jelentősebb pályázatok kiírását megelőzően folyamatosan, a rendelkezésre álló saját forrásokra támaszkodva kisebb fejlesztésekkel, forgalomtechnikai beavatkozásokkal segítsük a gyalogos és kerékpáros közlekedés mind szélesebbkörűvé válását, illetve a társadalmi kezdeményezéseket (pl. Bicibusz).

Programpontjaink:

1. Szakorvosi rendelők: A szakorvosi rendelők lehetőségeit, a szakellátások típusait bővítjük, segítjük azok elérhetőségét.

2. Ügyeleti rendszer: Az ügyeleti rendszer önálló vagy más önkormányzatokkal közös fenntartását minden eszközzel meg kívánjuk oldani.

3. Egészségtudatosság: Továbbra is aktuális, hogy a szolgáltatások és intézmények támogatása mellett szemléletformálással, szűrőprogramokkal segítsük a törökbálintiak közösségének egészségmegőrzését – e kezdeményezésben számítunk a háziorvosok együttműködésére.

4. Volt bölcsőde új funkcióban: Megfontolandónak tartjuk a volt bölcsőde épületének egészségügyi, szociális vagy közösségi célú felhasználását.

• iskolák környezetének fejlesztése, az iskola előtti tér, illetve utcaszakasz biztonságosabbá tétele, illetve az iskolákhoz vezető főbb útvonalak tudatos fejlesztése a közlekedés és a közbiztonság szempontjából;
• programot kívánunk indítani a gyerekek közlekedési tudásának fejlesztésére.

6. Iskolabusz: Elkötelezettek vagyunk a Törökbálint Holnap kezdeményezésére létrejött iskolabusz hálózatfenntartása, kiterjesztése, továbbfejlesztése iránt.

7. Osztálykiránduló busz: Megvizsgáljuk egy gyermekszállító busz fenntartásának lehetőségét.

8. Országos közútjaink: Városunk legforgalmasabb útjai mind országos közutak, azok fejlesztése és üzemeltetése alapvetően állami feladat. Határozott célunk, hogy az érintett állami szervekkel, intézményekkel új alapokra helyezzük az együttműködést, hogy olyan beavatkozásokat és intézkedéseket érhessünk el, amelyekkel csökkenthető a Törökbálintra zúduló átmenőforgalom. A legnagyobb átmenő forgalmat lebonyolító Bajcsy-Zsilinszky út felújítása a Vasútállomás megálló és Géza fejedelem útja közötti szakaszon, valamint az Őrház utcai körforgalom kiépítését tekintjük a legfontosabb feladatnak.

9. Kerékpárbarát megközelítés: A kezdeményezésünkre elkészített Kerékpárforgalmi Hálózati Tervben szereplő jelentősebb fejlesztések közül kiemelten kívánjuk kezelni az alábbi projekteket. Célunk, hogy az elérhető források függvényében ezek közül minél több elkészüljön. A pályázati források megnyílásáig megkezdjük néhány legfontosabb szakasz részletterveinek kidolgozását.

• Zöld Bálint tengely a Hosszúréti-patak mentén (Géza fejedelem útja – Bajcsy-Zsilinszky utca – Budapest-Balaton kerékpárút – Törökbálinti-tó / vasútállomás), illetve kapcsolódás a jövőbeni Budakeszi irányú kerékpárúthoz;
• Kinizsi utca mentén kerékpárút kiépítése (Tüskevár játszótér – Meredek utca – Óvoda utca – Budapest-Balaton kerékpárút között);
• Munkácsy Mihály utca (Szabadság tér – Dózsa Gy. utca);
• Raktárvárosi út (Kastély u. – Budapest-Balaton kerékpárút között);
• Őrház utca kiépítése kerékpárúttal és a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal áthelyezése;
• Jázmin utca – Diósdi út közötti kerékpározható átjárás kialakítása.

10. Gyalogosbiztonság: Célunk, hogy az utakon biztonságos gyalogátkelők megfelelő sűrűségben álljanak rendelkezésre. Célunk, hogy a járdák jó állapotban legyenek, mindenhol biztonságosan és kényelmesen lehessen közlekedni babakocsival vagy bottal is. Ütemezett – nem választókörzethez kötött – járdafelújítási programot indítunk.

11. Körforgalmak és sebességlassítás: Fontosnak tartjuk, hogy a Magyar Közút NZrt-vel együttműködve, elsősorban állami forrásból a főútjaink nagyobb csomópontjaiban körforgalmak kerüljenek kiépítésre. Ezek megépítéséért határozottan fogunk lobbizni. Továbbá sebességlassító településkapukat alakítunk ki.

12. Kisvárosi P+P = Parkolj és Pihenj!: Rendezni kívánjuk a települést egyre jobban eluraló parkolási problémát. Célunk, hogy a közterületeink ne elsősorban autótárolók legyenek, amelyeken egyre nehezebb közlekedni. A lakossággal közösen ki kívánjuk dolgozni azt a koncepciót, amely a parkolási lehetőségek biztosítása mellett kulturált és biztonságos közterületek kialakítását is lehetővé teszi.

13. Érd-Balaton kerékpárút: Úgy támogatjuk Érd kerékpáros összekötésének megvalósítását a Budapest-Balaton kerékpáros úttal, hogy az lakott területeinket elkerülje.

14. Együttműködés a fővárossal: Az elővárosi közlekedés fejlesztésére együttműködünk a fővárosi vezetéssel.Az alábbi célokat képviseljük:a budapesti irányú buszközlekedés fenntartása és az igényeknek megfelelő folyamatos fejlesztése, illetve a vasútfejlesztés támogatása.

7. Felelősség, biztonság – Stabilan gazdálkodó kisváros

Mára Törökbálint a méretéhez képest foglalkoztatási centrummá vált, becslések szerint mintegy 5000-en járnak ide dolgozni. A jelenlegi helyzet főként a középfokú végzettségűek számára ad biztonságot. A diplomások többsége (55 %) Budapestre ingázik. Emiatt is fontos lenne, hogy a városunkban tudásalapú vállalkozások telepedjenek le, hiszen minél több bálinti lakos talál magának helyben munkát, annál kompaktabb a város.

Jövőképünk nem egyszerűsödhet le a raktárvárosi igények kiszolgálására. A bevételek növelését környezeti ártalmaktól mentesen kell megcélozni. Intő példa, hogy a fokozódó központi elvonások miatt olyan helyzet teremtődött, hogy a vállalkozások letelepedéséből származó hasznot jórészt elviszi az állam, a településen átdübörgő kamionok viszont maradnak.

A jó perspektívát a környezetkímélő technikát alkalmazó, képzett munkaerőt nagyobb számban foglalkoztató, magas hozzáadott értéket teremtő cégek bevonzása jelenti.

A stabil költségvetési szerkezet kialakítása szintén a „jövő zenéje”. Ehhez a jelenlegi trendet meg kell fordítani, vagyis a kiadásokkal takarékosabban bánni, a fejlesztésre jutó forrásokat bővíteni és elfelejteni azt a gyakorlatot, hogy már az egyáltalán nem rendkívülinek mondható beruházásokra is csak ingatlaneladásokból jut fedezet. Távlatokat tekintve azt sem utasítanánk el, hogy az önkormányzatnak három cikluson át legyen egy pénzügyi vezetője és ne egy ciklusban három, mint az a jelenlegiben megtörtént.

A fejlesztéseknél azt a helyzetet látjuk magunk előtt, amikor bálintiak döntenek arról, hogy mire van szükségük és nem a kormányzat telepít ide a városunk méretétől idegen, ám befolyásos körök által támogatott projekteket, legyen az téglagyári lakópark vagy tekecsarnok.

Programpontjaink:

1. Optimalizálás: A költségvetési pályát megváltoztatjuk a működési kiadások optimalizálásával, fejlesztések újragondolásával.

2. Stop vagyonfelélés: A vagyonfelélést megállítjuk. Az esetleges ingatlaneladások bevételét csak új vagyonelem létrehozására, meglévő vagyonunk gyarapítására fordítjuk.

3. Új gazdaságfejlesztési koncepció: Új gazdaságfejlesztési koncepciót alkotunk, amelyben Törökbálintnak nem gazdasági-logisztikai funkciót szánunk, hanem tudásalapú, magas hozzáadott értékű szolgáltatóközpontot.

4. Tudásalapú vállalkozások: A „raktárvárosi” perspektívával szemben a bevételek növelése érdekében elsősorban tudásalapú vállalkozások letelepedését szorgalmazzuk.

5. Megtérülő fejlesztések: Felelős gazdálkodásra törekedve a hangsúlyt a látványberuházások helyett a megtérülő fejlesztésekre helyezzük.

6. Hasznosság és közérdekűség: A beruházások prioritási sorrendjét azok hasznossága és közérdekűsége (értsd a város lakosainak mindennapi életét megkönnyítő) szerint fogjuk meghatározni.

8. Felülvizsgálat: Felülvizsgáljuk a szerződéses tanácsadók, szakértők hatályos szerződéseit.

9. Kontrolling: Kontrollert alkalmazunk, hogy segítsen rávilágítani az önkormányzat pénzügyi működésének külön áttekintést igénylő részleteire.

10. Költséghatékonyság: Megvizsgáljuk, hogy mely feladatok ellátásába vonható be a jelenleginél kisebb kiadással, illetve nagyobb bevételt biztosítva önkormányzati tulajdonú cég.

11. Kiterjesztett városüzemeltetés: Felkészítjük a városüzemeltetést arra, hogy gépparkjával és személyi állományával a városban élőknek, itt működő vállalkozóknak is szolgáltasson.

12. Bérrendezés: Szükségesnek látjuk az önkormányzati intézményekben és a városüzemeltetésben dolgozók béreinek, juttatásainak rendezését, a bérfeszültségek csillapítását.

13. Pályázatok: A hazai és/vagy EU-s pályázatokon való sikeres részvételre felkészítjük az önkormányzatot. Ennek érdekében a térségi együttműködést is fejlesztjük.