A hétfői képviselő-testületi ülésen Bruder Márton tagunk annak érdekében kért szót, hogy ráirányítsa a figyelmet, hogy nem mindegy, hogy a mindenki által üdvözölt erdőtelepítést milyen módon hajtja végre a Pilisi Parkerdő. Bruder Márton felszólalása alább olvasható. Tagunk a felszólalással elérte, hogy az erdőtelepítésekről szóló határozat kiegészült azzal a ponttal, hogy a polgármester tárgyaljon a Pilisi Parkerdővel, annak érdekében, hogy az erdőtelepítéseket a jelenlévő élővilág minimális zavarása mellett végezzék el. Köszönjük Gyarmati Mihály és Szőke Péter képviselőknek, hogy hozzászólásukkal és módosító javaslatukkal támogatták a felszólalást.
Az alábbi légifotó tökéletesen bemutatja, hogy miért fontos ezzel a témával is foglalkoznunk, hogy mit veszítünk azzal, ha az erdőtelepítést a teljes növényzet kiirtásával valósítják meg.
Tisztelt Képviselő-testület, Kedves Megjelentek!
Az Idamajorért Egyesület elnökeként, a Kerekdomb és a Törökbálint Holnap egyesületek tagjaként, illetve elkötelezett környezetvédőként szeretnék a Törökbálinton tervezett erdőtelepítések kapcsán néhány gondolatot elmondani.
Örömteli hír, hogy Törökbálinton jelentős mértékű, 60 hektárt meghaladó erdőtelepítésekre kerül sor. Az erdőterületek arányának növekedése üdvözlendő, illetve a környezet szempontjából mindenképpen előnyös. Az erdőtelepítések hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz, valamint segítik a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást, hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, a talajok védelméhez, továbbá értékes rekreációs lehetőséget biztosíthatnak a környék lakói részére.
Ugyanakkor nem mindegy, hogy hol, illetve milyen módszerrel történik az erdőtelepítés. Az előterjesztésben szereplő területek mind az autópályák külső oldalán helyezkednek el, így kevéssé alkalmasak arra, hogy a forgalom okozta zaj és légszennyezés káros hatásaitól védjék a várost.
Érthetetlen, hogy a levendulás területén nem kerül sor erdőtelepítésre, pontosan ez az a helyszín, ahol az erdőtelepítés jelentős védőfunkciókkal rendelkezhetne, és kiemelten előnyös lenne a város lakói számára. Arra hivatkozva nem lesz itt erdőtelepítés, hogy az NFA a „Földet a gazdáknak” program keretében gazdálkodóknak értékesíti a területet. Ez elég ellentmondásos, hiszen a „Földet a gazdáknak” program egyrészt lezárult, másrészt ilyen alapon az előterjesztésben szereplő egyéb területek erdősítése is akadályba ütközne. Véleményem szerint a levendulás erdősítését inkább parcellázási tervek akadályozzák meg!
Az erdőtelepítésre kijelölt területek közül több olyan van, mely jelenleg törökbálinti gazdálkodók használatában van, illetve a „Földet a gazdáknak” program keretében helyi gazdálkodók arra pályáztak. Ezért kérem, hogy a levendulás területét ilyen alapon az önkormányzat ne vegye ki a véderdő besorolás alól.
Törökbálinton állami tulajdonban álló területek az előterjesztésben szereplőkön, illetve a levenduláson túl, Idamajorban és Rácz-zug környékén vannak. Rácz-zugban a Biai-erdőhöz csatlakozva van egy 30 hektáros, felhagyott művelésű meggyes, a 0289/170 hrsz-ú terület. Ezen a területen kiöregedett meggyfák vannak, annak megművelésére a gyümölcsös kitisztítási költségei miatt senki nem vállalkozott. Ugyanakkor a terület növényvédelmi fertőzési gócpont, a környező gyümölcsösök gazdálkodóira jelentős terheket ró. Idamajorban a 0265/2 hrsz-ú terület szintén a Biai-erdőhöz közvetlenül csatlakozik, legelő besorolású, de valójában már erdősült terület, véderdőnek tökéletesen alkalmas.
Fontos még arról is szót ejteni, hogy a tervezett erdőtelepítések milyen módon, milyen technológiával valósulnak meg. A közmeghallgatáson ezzel kapcsolatban kéréssel fordultam már a képviselő-testülethez, illetve a Pilisi Parkerdő jelenlévő képviselőjéhez. Rittling István úr arról tájékoztatott, hogy a területen jelenlévő állomány kiirtásával, a terület felszántásával fog megvalósulni a beruházás.
Az előterjesztésben szereplő területeken 25 éve felhagytak a mezőgazdasági műveléssel, a természetes szukcesszió (önerdősülés) különböző fázisában vannak. Ezeket jelenleg leginkább fás legelőként lehetne leírni, jelentős vadrózsa, galagonya és szeder állománnyal, 20-25 éves tölgyfákkal, mandulafákkal. Ez a vegetáció az élővilág számára rendkívül értékes, nagyszámú és részben védett fajoknak ad otthont. Ennek a vegetációnak a lepusztítása a klímaváltozás és a biodiverzitás tragikus csökkenésének fényében BŰN.
Hangsúlyosan kérem a képviselő-testületet, illetve minden érintettet, hogy az erdőtelepítéseket a meglévő élővilág megkímélése mellett ALÁVETÉSSEL, pásztás talaj-előkészítéssel, és pásztás magvetéssel vagy csemeteültetéssel valósítsa meg. Ezek az erdészeti eljárások nem ismeretlenek és nem újak, már egy 1952-ben megjelent erdészeti szaklapban is cikkeztek róla.
A technológia ismert, rendszeresen alkalmazott erdőfelújításokban, rontott erdők javításában. A módszer alkalmazásával a meglévő növényállomány megkímélése mellett, a talaj minimális bolygatásával, a gyümölcsösökre jellemző 6-8 méteres sortávolságban 2-4 köztes telepítésű sor alkalmazásával elérhető a megfelelő állománysűrűség, és kialakítható a tervezett célállomány.
Kérem, hogy észrevételeimet fontolják meg, és támogassák azt, hogy a Törökbálint életében oly jelentős erdőtelepítéseket úgy kivitelezzék, hogy az az itt élők érdekeit legjobban szolgálja!
Burder Márton