Ön mit szeretne?

 A kérdés roppant becsapós az ügyben kevésbé jártas polgár számára, a helyes válasz megkereséséhez pedig ismerni kell a fontosabb részleteket.

Vegyük röviden sorra az előzményeket:

  1. A Telenor mögött található egykori laktanya területének tulajdonosa 2018. év végén egy beruházási koncepcióval kereste meg az Önkormányzatot.
  2. A beruházó a koncepciójában azt vázolta fel, hogy a területre 2006. óta érvényes szabályozásnak megfelelően építhetne 862.000 m2 épületet, amiben 1.024 lakást helyezhetne el.
  3. Ez újabb 8-10.000 autót jelentene a Városnak. Azt javasolja, hogy ehelyett az Önkormányzat minősítse át a területet lakóövezetté, és akkor „csak” 120 luxusvillát fog építeni, ami 300 új autót és 4-600 embert jelentene.
  4. A polgármester a beruházási ötletet támogatható elképzelésként a képviselő-testület elé akarta terjeszteni decemberben, de az a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságban elakadt.

Mi lesz az ügy folytatása?

Reggelente már most is Budapest belvárosához hasonló dugók vannak Törökbálint főútjain, ki akarhat további forgalomnövekedést?

 Nézzük, mik a tények:

  1. A terület egy 2006-os szabályozási terv alapján nagyrészt kereskedelmi és gazdasági, kisebb részben vegyes övezeti besorolású.
  2. Ebben az övezetben az országos és helyi építési szabályok miatt önálló lakórendeltetésű épület jelenleg nem helyezhető el. Lakás kizárólag a gazdasági tevékenységű épületen belüli szolgálati lakás lehet (a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kialakítva, legfeljebb az épület területének 10%-ában).
  3. Mindezek miatt az 1.024 lakás csak egy elméleti maximum lehetne, de ehhez meg kellene építeni a teljes 862.000 m2 gazdasági, kereskedelmi funkciójú épületet, azaz irodákat, raktárakat, áruházakat.
  4. A legfőbb probléma az, hogy a közel 100 hektáros terület háromnegyede Natura 2000 védelem alatt áll. 2004. óta az Európai Unió irányelvei alapján kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.
  5. 2014-es Érd-Tétényi plató fenntartási terv a területre vonatkozóan fontos feladatokat fogalmaz meg: „A területre vonatkozó önkormányzati szabályozás potenciális veszélyeztető tényezőt jelent természetvédelmi szempontból a terület értékeire. Elsődleges célja az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjárműforgalom, crossmotorozás, hulladéklerakás) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása. A jelölő élőhelyek védelme az infrastrukturális fejlesztésekkel szemben.”

A nemrég Törökbálinton készült felmérés azt mutatja, hogy a törökbálintiak 59%-a szerint a település nagyrészt betelt. Ki akarhat újabb lakóterületeket kijelölni és vajon miért?

A polgármester egy 2018 májusában tartott képviselő-testületi ülésen az üdülőövezetek kapcsán a következőket terjesztette a testület elé: „A város területén kialakult nagy kiterjedésű üdülőterületeket – pl. Pistály, Annahegy, Szabadházi-hegy – az önkormányzat nem kívánja lakóterületté minősíteni, továbbra is az üdülőfunkció megtartását támogatja.

Lakóövezeti besorolás esetén

  • felgyorsul a beépítés,
  • a lakónépesség a szokásosnál gyorsabban nő,
  • és a jelentős forgalomnövekedés miatt szükségessé válna az utak szélesítése (költségvetési forrásigény).
  • Szükségessé válik – további közterületi szélesítésekkel és terheléssel járó – tömegközlekedés-fejlesztés (költségvetési forrásigény).
  • A megnövekedett lakosságszám kiszolgálása kereskedelmi-szolgáltató funkciók, játszóterek, közintézmények létesítésének igényét vonja maga után (telekvásárlás, építés, fenntartás költségei).”

Akkor hogy is van ez? Vajon egy teljesen új lakóterületi átsorolás miért élvez előnyt, megkülönböztetést? Ráadásul – például ellentétben Annaheggyel – még senki nem lakik ott, hovatovább a jelentős része kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület! Akkor mégis miért javasolja a polgármester lakóövezetté átminősíteni?

Kérjük, írja meg Ön is az üggyel kapcsolatos véleményét egyesületünk e-mail címére:

Szőke Péter