Az elmúlt időszakban nagyon távol került a politika az emberektől, már a helyi politika is. Ez így nincs rendjén, egy helyi képviselő nem ülhet „elefántcsont toronyban”, távol az emberektől, még ha a „képviseleti demokrácia” ezt is sugallja, hanem velük együttműködve, őket meghallgatva, kell feltárni a problémákat, és megoldást találni rájuk. Az emberek „kollektív tudata” mindig bölcsebb az egyénekénél.

 Augusztusban húsz helyen, húsz időpontban tartottunk „utcafórumot”, hogy találkozhassunk a Törökbálintiakkal, a 8. számú választókerület lakosaival, meghallgathassuk véleményüket, problémáikat, elképzeléseiket.

Természetesen ismerjük Törökbálint, illetve a választókerület fő problémáit, fejlesztési lehetőségeit, készült is előzetes választókerületi program, ahogy Törökbálint egészét érintő egyesületi anyag is, de nagyon sok értékes hozzászólást, felvetést, ötletet hallottunk az emberektől, csak teret kellett biztosítani, hogy ezeket megoszthassák velünk.

A húsz találkozón elhangzottak összesítését olvashatják alább, melyek egyes részei ismerősek lehetnek az utcafórumok után kiadott értesítőkből. Ebből a felsorolásból kívánunk később feladatlistát készíteni, ami tekinthető az elkövetkező öt év megoldandó feladatainak is. Ezek mentén szeretnénk szeretett településünket szebbé, jobbá, az emberek számára élhetőbbé tenni, ehhez kérjük segítségüket a 2019. október 13-i önkormányzati választáson.

I.) Teljes Törökbálintot érintő kérdések

• Nem támogatunk újabb területi átsorolásokat, hogy ne növekedhessen tovább jelentősen Törökbálint lakossága.
• Szeretnénk megőrizni Törökbálint kertvárosias jellegét, nem szeretnénk lakóparkokat, soklakásos társasházakat településünkön.
• Meg kell vizsgálni, hogy az új, ún. kétkukás rendszert miként lehet kiegészíteni a korábban megszokott szelektív gyűjtés előnyeivel, mivel sokan visszalépésként élik meg.
• Felül kell vizsgálni a jelenlegi autóbuszrendszert, mivel sokan túl bonyolultnak, pazarlónak találják.
• Meg kell vizsgálni, hogy a Törökbálinti-tó miként állítható a Törökbálinti lakosok szolgálatába, rekreációs, szabadidős tevékenységek elősegítésével.
• Szórakozási lehetőségekkel, és helyben maradási támogatással kell segíteni a törökbálinti fiatalokat.

II.) Közlekedés

1.) Nagy léptékű közlekedésfejlesztési kérdések

• A vasúti aluljáró előtti, Bajcsy-Zsilinszky u. – Őrház u. – Bajor Gizi u. csomópontban létesítendő körforgalmat mielőbb meg kell valósítani, nem várhatunk további ciklusokat a beruházással.
• Az Őrház utca kétirányúsítása nagyon sok közlekedési előnyt biztosítana Törökbálint és ezen belül a MÁV-telep számára, amit az itt élők igényeinek, és életminőségének javítását szem előtt tartva szabad csak megvalósítani.
• Meg kell vizsgálni az M7-es autópálya fel- és lehajtó lezárásának lehetőségét.
• Ha nem lehet lezárni az autópálya felhajtót, akkor a Bajcsy-Zsilinszky és Vasút utca kereszteződésében is rendezni kell a közlekedési problémákat, kiemelten figyelembe véve a gyalogosok biztonságát.
• Az M7-es autópálya zajvédő falai nagyon elavultak, elöregedtek, illetve egyes helyeken hiányoznak is. Ezeket cserélni, pótolni, kiegészíteni szükséges.

2.) A vasútállomás

• A vasútállomás és környékének állapota nagyon „balkáni”. A MÁV-val együttműködve kell rendezni a kulturált, tiszta és kényelmes várakozás feltételeit.
• P+R parkolókkal kell vonzóbbá tenni a vasúti közlekedést, közben tehermentesíteni a Vasút utcát a parkolók áradatától.
• Meg kell oldani, hogy a Vasút utcába érkezők közlekedési morálja ne veszélyeztesse az itt élők biztonságát és nyugalmát.

3.) Az autós közlekedés problémái

• A lakóövezetekben közlekedő gyorshajtók visszaszorításával, illetve a forgalom csökkentésével javítani kell az itt élők életkörülményeit.
• A Kisfaludy utca alsó részének „zsákutcásításával” megszüntethető lenne a nagymértékű átmenőforgalom.
• A Határ utcából nyíló „kis utcák” beláthatósága javítható közlekedési tükrökkel.

III. Tervszerű, minőségi fejlesztések, felújítások

• Csak és kizárólag olyan fejlesztéseket, felújításokat kell, illetve szabad átvenni a kivitelezőktől, amelyek minősége garantálja, hogy nem kell újabb javításokat végezni pár éven belül.
• Komplex vízelvezetési tervet kell kidolgozni a MÁV-telep egészére, nem csak az egyes utcák részproblémáit kell megoldani.

IV. Szolgáltatások

• Az idősek, mozgásukban korlátozottak számára megoldási lehetőséget kell találni, a kereskedelmi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre.

V. Egyes területek lokális problémái

• A Vasút utcai „gödör” állapotának rendezése.
• A Malom dűlő és az oda vezető út állapotának haladéktalan rendezése.
• A Téglagyár utcai „kanyar” területének rendezése, szem előtt tartva a gyalogos közlekedést.
• A Téglagyár utca útjának minőségi felújítása, ami figyelembe veszi az úton közlekedő nehézgépjárművek terhelését.
• A tükörhegyi átmenőforgalom megelőzése, a környező utcákkal történő összenyitások elvetése.
• A tükörhegyi gyalogos közlekedés elősegítése, a házak előtti területek rendben tartásával.
• A Világos dűlő területén található, elhanyagolt területek rendbe rakatása a tulajdonosaikkal.

Részletes leírások, tartalmi kifejtés

I.) Teljes Törökbálintot érintő kérdések

• Külterület/belterület, lesz-e területi átsorolás:

Főként a Malom dűlő lakosait érdekelheti, hogy lesz-e területi átsorolás, várható-e, hogy belterületté minősítsék lakókörnyezetüket. Erre egyértelmű, de nemleges választ tudunk adni, mivel a Törökbálint Holnap Egyesület programjának lényeges része, hogy nem kívánunk újabb területeket belterületbe vonni, hiszen Törökbálint egyik legnagyobb problémájának a túlzott lakosságszám növekedést tartjuk, és a belterületté minősítés ezt a folyamatot gyorsítaná fel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megfeledkezünk a külterületeken élőkről. Az itt élők életkörülményeinek javítása, a külterületi státusztól függetlenül, nem lehet kérdés.

Ez a kérés felmerült még a volt Flóra-kemping kapcsán is, amellyel kapcsolatban szintén kategorikusan ki tudjuk jelenteni, hogy nem támogatjuk olyan fejlesztés megvalósulását, ami újabb lakásokat – főként lakóparkokat – jelentene, amelyek tovább súlyosbítanák az alább is olvasható közlekedési, élhetőségi problémákat.

• Társasházak:

Több helyen is szóba hozták a lakosok, hogy Törökbálint kezdi elveszteni korábbi, kertvárosias jellegét. Nem támogatnak, ahogy a Törökbálint Holnap Egyesület sem támogat olyan beruházásokat, melyek jelentős mértékben növelhetik településünk lélekszámát; ez az egyik fő pillére programunknak. Büszkén vállaljuk „skanzen-szemléletünket” számos lakossal együtt.

• Szemétszállítás:

Mindannyian megkaptuk az értesítést, hogy átvehetjük az újabb kukánkat, melybe a szelektív hulladékot gyűjthetjük. Az új, ún. „kétkukás” rendszer tekinthető előrelépésnek abból a szempontból, hogy gyakrabban fogják így elszállítani a válogatott hulladékot, és részletesebb szelektálásra sincs szükség a továbbiakban. Azonban felmerül a kérdés, hogy valóban előrelépés volt-e a rendszer megváltoztatása? Az eddig egyedülállóan jól szelektált hulladék a továbbiakban együtt kerül elszállításra, és többen aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a feldolgozás helyén valóban el fogják-e végezni azt a szeparálást, amit eddig mi magunk tettünk meg. A Törökbálint Holnap Egyesület meg fogja vizsgálni, hogy milyen lehetőségek állnak a város rendelkezésére, hogy az új rendszer előnyeit megtartva, de a régi módszer hasznos elemeit is figyelembe vevő módon kezelhessük a kommunális hulladékot.

• Autóbusz-menetrendek:

A közlekedési problémák megoldása számunkra is központi kérdés. Ebbe beletartozik a „kék buszok” menetrendjének és útvonalának felülvizsgálata is. A jelenlegi megoldást túl bonyolultnak és költségesnek látjuk, olyannak, mint amit mindig az újabb és újabb igényekhez igazítottak, de nem optimalizálták az egyre bonyolódó rendszert. A Törökbálint Holnap Egyesület meg fogja vizsgálni, hogyan lehet költséghatékonyabbá, közben érthetőbbé, utasbarátabbá tenni a buszhálózatunkat. Érdemes átgondolni, a Budaörsön már bevált, ún. ráhordó járatok alkalmazását, amivel a kül- és peremterületeken élők is bekapcsolhatók a település vérkeringésébe.

• A Törökbálinti-tó helyzete:

Nyilván jó lenne, ha a tó Törökbálinthoz tartozna, használhatnák a horgászok, kajakosok, sárkányhajósok, futópályát, sétautat lehetne építeni köré, igazi természetes rekreációs központ lehetne. Azonban akad néhány probléma. A tó régen a Sasad tulajdonában állt, később a Tó-park projekthez tartozott, majd annak felszámolása során magántulajdonba került, végül egy csereüzlet során a jelenlegi, orosz üzletember birtokába került. A lényeg, hogy pillanatnyilag nem rendezett a jogi helyzete, máshoz tartozik a tó, és máshoz az alatta lévő terület(!). Ezenkívül az állapota is sokat romlott az elmúlt években, jelentős kotrási munkákat kellene végezni, ami akár milliárdos költség is lehet. Ilyen körülmények között nem lehet reális cél, hogy Törökbálint Város maga hozza létre a fent említett szabadidőparkot, azt csak a jelenlegi tulajdonosok bevonásával lehet megtenni.

• Fiatalok lehetőségei:

Problémaként jelölték meg egyesek, hogy a helyi fiataloknak kevés lehetősége van kikapcsolódni, illetve a helyben maradás is nehézkes. A kérdést ketté választva, a szórakozáshoz teret fog biztosítani a korábbi családsegítő épület ilyen irányú hasznosítása, és ennek megfelelő működtetéséhez, illetve az ifjúság problémáinak kezeléséhez külön, erre a célra alkalmazott ifjúsági referens pozíciót szeretne létrehozni a Törökbálint Holnap Egyesület az Önkormányzatnál.

A lakhatás megoldása annyiból nehezebb kérés, hogy finanszírozása jelentősebb költségvonzattal jár, de látunk olyan lehetőségeket településünkön, hogy a lepusztult, lakatlan ingatlanok felújításával elérhető árú bérlakásokat hozzunk létre, miközben szebbé tehetjük Törökbálintot.

II.) Közlekedés

1.) Nagy léptékű közlekedésfejlesztési kérdések:

• A vasúti aluljáró előtti csomópontról mindenekelőtt:

Nem szükséges éles szem, hogy meglássuk a problémát, elég csak egy hétköznap reggel megpróbálni gyalogosan elérni a vasútállomást a Határ vagy Bajor Gizi utca irányából. Persze lehetne kitérőt tenni a körfogalmi zebráig, vagy akár a Vasút utcai zebránál is át lehetne kelni, de nem kirándulni, hanem közlekedni szeretnénk, a legrövidebb, leggyorsabb úton megközelíteni a közösségi közlekedés megállóit.

Ez a csomópont autóval is nehezen járható a reggeli, délutáni forgalmasabb időszakokban, nem könnyű a Bajor Gizi utcából, illetve az Őrház utcába behajtani. Kézenfekvő megoldás, és a Törökbálint Holnap Egyesület véleménye is az, hogy itt is körforgalmat kell létesíteni, ahogy a Bajcsy-Zsilinszky és Vasút utcai kereszteződésben is. Erre már korábban is születtek elképzelések, a szükséges területeket meg is szerezte az Önkormányzat már évekkel korábban, csak forrást nem sikerült teremteni a megvalósításhoz.

Ahogy más témában, ebben sem tudom elfogadni azt a választ, hogy „ez van, ezt kell szeretni”, „túl drága, nem tudjuk megvalósítani”… Meg kell vizsgálni a lehetőségeket, pályázni kell, fel kell venni a kapcsolatot az illetékes közútkezelővel, stb., és amíg a helyzet nem rendeződik véglegesen, addig legalább egy gyalogátkelőhelyet kell létesíteni!

• Az Őrház utca kétirányúsítása:

Régóta terítéken van már az Őrházutca kétirányúsítása, de érdemi tevékenység eddig nem történt, csak a mindenkori választások környékén kerül elő a téma. Ez a fejlesztés nagyon sok előnyt biztosíthatna Törökbálint egészének, de természetesen ezt úgy kell megvalósítani, hogy ne menjen az itt élők életminőségének rovására a megnövekedett forgalom, és az ezzel járó zajterhelés miatt. Ezt tovább gondolva, az építkezés lehetőséget adhat a jelenleg meglévő problémák orvoslására is. Megszüntethető lenne az az állapot, hogy nincs se járda, se közvilágítás ebben az utcában, illetve megfelelő zajvédőfal telepítésével a vasút zaját is csökkenteni lehetne.

• Az M7-es felhajtó problémája:

Egyes időszakokban már jelentős dugók alakulnak ki a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Ennek egyik oka a Budakeszi irányából érkező átmenőforgalom, ami teljes egészében megszüntethető lenne, ha az M7-es autópályafelhajtót lezárnák. A Törökbálint Holnap Egyesület véleménye, hogy természetesen alaposan meg kell vizsgálni, hogy ez kivitelezhető-e, illetve mit gondolnak erről a Törökbálintiak, a MÁV telepen élők. A lezárásra lehetőséget adhat a későbbiekben az Őrház utca kiszélesítése, kétirányúsítása (lásd az előző pontot), mivel így a Törökbálintiak számára kis kerülővel ugyanúgy elérhető lesz az autópálya, míg az átmenőforgalom számára már az M1-M0 útvonal lesz praktikusabb.

Polgármesterünk egy interjúban megkérdezte, hogy ezt a kérdést megint miért kellett felvetni, a felhajtót nem lehet zárni, és kész. Én nem így látom. Embert küldtünk a Holdra, azaz, ha valaminek nincsenek a fizika törvényeibe ütköző akadályai, akkor igenis megvalósítható. Nagyon sok ember egybehangzó véleménye, hogy valóban le kell zárni a felhajtót. Mi meghallgattuk az ő igényeiket, és szeretnénk segíteni, hogy ezzel is élhetőbb legyen közvetlen környezetünk.

• A Bajcsy-Zsilinszky-Vasút-Kisfaludy utcai kereszteződés:

Már öt évvel korábban is jeleztem, a 2014-es Önkormányzati választások kampányában, hogy ez a kereszteződés az egyik legforgalmasabb, és messze legveszélyesebb Törökbálinton. Talán csak a szerencse vagy a nagy veszély miatt kialakult óvatosság miatt nem történt még itt nagyobb baleset. Közlekedési koncepciónkban is ki fogunk térni erre a pontra. Ha nem sikerül lezáratni az autópálya felhajtót, akkor például egy körforgalommal lehetne kezelni a problémát. Az lassítja az autósokat, megkönnyíti a kihajtást a Vasút utcából, és nagyobb biztonságot nyújt a gyalogosok, kerékpárosok számára.

• Zajvédőfal az M7-es autópálya mentén:

Elég nyitott füllel végig sétálni a Malomdűlő területén, vagy a Vasút, a Téglagyár vagy a Semmelweis utcákban, és nyilvánvaló lesz, hogy mekkora szükség lenne megfelelő zajvédőfalakra. Egyes helyeken csak elöregedtek a meglévő panelek, de még mindig vannak olyan helyek is, ahol egyáltalán nincsen zajvédelem.

Ennek megoldása nyilvánvalóan nem önkormányzati feladat, az autópálya kezelőjének, tulajdonosának kell ezt rendeznie. A Törökbálint Holnap Egyesület úgy képzeli el a város vezetését, hogy annak szerves részét képezi az állami szervekkel, egyéb vállalkozásokkal történő tárgyalás, egyeztetés, hogy együtt találjunk megfelelő megoldást a törökbálinti lakosok problémáira. Ezen felül a sebességhatár korlátozása is jelentős javulást eredményezhetne.

2.) A vasútállomás

• A vasútállomás és környékének állapota:

Kitűnő közlekedési lehetőség van birtokunkban, akár negyedóra alatt is be lehet jutni a Sasadi útra, az Etele térre az elővárosi vasúttal. Az állomás környezete azonban inkább tükröz balkáni, mintsem Nyugat-Európai állapotokat. A terület, és így annak gondozása azonban nem Törökbálinthoz tartozik, hanem a MÁV feladata (lenne). Elég sok dolga van a Városgondnokságnak, nem lehet újabb és újabb területek gondozását átvenni az állami tulajdonostól, de a probléma valós, megoldást kell rá találni, hogy a tömegközlekedés ezen formáját választók megfelelő körülmények között várakozhassanak az állomáson, vagy érkezhessenek haza a munkából. Ha több figyelmet fordítunk az odavezető utakra, járdákra, a közvilágításra, illetve ha elhelyezünk néhány kerékpártámaszt, szemetest a peronok elején, végén, amelyek ürítését is megszervezzük, máris sokat tettünk azért, hogy maga az állomás rendezettebb képet mutasson.

• Parkolás a vasútállomáson, P+R parkoló:

A probléma ismert előttünk, és ez is része a megoldandó közlekedési gondoknak, amelyek rendezése a Törökbálint Holnap Egyesület programjának egyik központi kérdése. Lehetséges megoldás az Eispro előtti parkoló használata; az Őrház utca átépítésekor létesíthető parkolók, illetve a vasúti vágány túloldalán létesíthető P+R parkoló lehetnek. Célunk, hogy a valódi igényeknek megfelelő kapacitású, kulturált környezetet biztosító P+R és B+R parkolási lehetőséget biztosítsunk. Ezek mellett az új Budaörsi fejlesztések és vasútállomás is teremthet újabb lehetőségeket a vasúttal közlekedők járműveinek napközbeni elhelyezésére.

• A vasútállomásra érkező és távozó autók száguldása:

Sajnos ez is egy szomorú példa, hogy amikor egy fejlesztés történik, akkor sem hallgatják meg az illetékesek az embereket, és így az utca felújítása során nem gondoltak a megfelelő forgalomcsillapító megoldásokra, ezért azokat utólag kellene pótolni. A különböző lehetőségek (fekvőrendőr, szűkületek kialakítása, stb.) közül az itt élőkkel együttműködve kívánjuk kiválasztani a jövőben alkalmazandó megoldást.

3.) Az autós közlekedés problémái

• Száguldozók utcáinkban:

A kihelyezett ’Zóna’ tábla ellenére is sokan jelentősen túllépik a megengedett sebességhatárt, és nem adják meg a ’jobbkezes’ elsőbbséget a keresztutcáknál. Ennek oka lehet, hogy a széles, védettnek tűnő utcában „megfeledkeznek” az autósok, hogy itt szigorúbb korlátozások vannak érvényben. Mivel további táblákat nem lehet, és nincs is értelme kihelyezni, a burkolatra felfestett közlekedési jelekkel lehetne folyamatosan jelezni a betartandó szabályokat.

A Bajor Gizi utcában további lehetőség két-három gyalogosátkelőhely kialakítása, mivel ezek is lassíthatják a forgalmat, miközben megfelelő lehetőséget biztosítanak a biztonságos átkelésre ezen a forgalmas utcán.

A Téglagyár utca fejlesztése még előttünk álló feladat, itt nem szabad megfeledkezni már a tervezés szakaszában sem a forgalomlassító megoldások alkalmazásáról.

• A Kisfaludy utca „zsákutcásítása”:

Többen jelezték már korábban is, hogy nagy az utca átmenő forgalma, a kihelyezett korlátozó tábla ellenére is. Mivel az utca forgalmának megfordítása az autópályafelhajtó miatt nem lehetséges, csak az a megoldás marad, ha az utca alsó végét lezáratjuk, és a Semmelweis utcához hasonlóan a gépjárművek számára zsákutcát hozunk létre. Ennek vannak nyilvánvaló hátrányai, de az átmenőforgalmat teljesen megszünteti, és a gyorshajtók sem fogják veszélyeztetni az itt élőket. Egyedül a szemétszállító céggel kell egyeztetni a lehetséges megoldást.

Természetesen ezt nem döntheti el senki az utca lakosainak bevonása nélkül. A Törökbálint Holnap Egyesület úgy kívánja rendezni ezt a konkrét esetet, és a hasonló problémákat is, hogy kikéri a közvetlenül érintett lakosok véleményét, és aszerint cselekszik. Ebben a témában eddig csak pozitív, támogató visszajelzéseket kaptunk a megkérdezettektől.

• A Határ utcai kereszteződések beláthatósága:

Problémaként jelezték a Majláth és a Szív utca lakosai, hogy az utcából történő kihajtás veszélyekkel jár. A Kerekdomb utcai oldalon nem minden esetben adják meg az elsőbbséget, mivel egy ritkán erre közlekedőnek furcsán hathat, hogy egy széles, forgalmas, védettnek tűnő utcában elsőbbséget kell adnia, még a megfelelően kihelyezett ’Zóna’, illetve ’Egyenrangú útkereszteződés’ táblák ellenére is. Véleményünk szerint ezen a burkolatra festett jelzésekkel lehet még segíteni.

A Határ utcai oldalon azonban az a probléma forrása, hogy a kereszteződés nem jól látható be. Erre egy megfelelően kihelyezett kereszteződési tükör lehet megoldás. Ennek közel sincs olyan nagy költsége, mint a korábban említett fejlesztéseknek, de biztonságosabbá teheti a közlekedést. Jóformán csak akarat kell hozzá, és persze az emberek meghallgatása.

III. Tervszerű, minőségi fejlesztések, felújítások

• Az utak minőségi felújítása, karbantartás:

Több helyen is kifogásolható az utak állapota Törökbálinton, de vannak olyan helyek is, ahol fejlesztések kapcsán (pl. nagysebességű üvegszálas kábelek fektetése), úgy végezték a helyreállítási, aszfaltozási munkákat, hogy borítékolható, hogy rövid időn belül az az útszakasz is felújításra fog szorulni. Az utak karbantartását, javítását úgy kell elvégezni, hogy azok hosszú évekre rendezzék a problémát, és amikor egy-egy útszakasz felbontásra kerül, úgy kell visszaállítani az eredeti állapotot, hogy az ne csökkentse annak várható élettartamát. Itt sem kell semmi különöset tenni, csak a „gondos gazda” szellemében eljárni, és csak úgy szabad átvenni az elvégzett munkákat, ha annak minőségét megfelelően ellenőriztük.

• Vízelvezetés, árkok hiánya:

Nagyobb esők során, után rengeteg víz hömpölyög utcáinkon a MÁV telep egy jelentős részén, hiszen nincs megfelelően kialakított vízelvezetési rendszer. A keskeny utcákban, ahol nincs reális lehetőség árok létrehozása – már a meglévő fák és növényzet miatt sem –, az úttest szélén lehetne kialakítani például olyan félcső alakú elvezetőt, ami a Blaha Lujza utcában is található. Ez megoldaná a problémát, és alkalmas, vagy alkalmassá tehető a járművek keresztülhaladására is. Természetesen az csapadékot nem kivezetni kell egy szomszédos utcába, hanem ott is meg kell tervezni annak tovább haladását egy tározóba, vagy például a Hosszúréti-patakba. Ahol van hely és lehetőség, ott gondosan megtervezett árokrendszerrel kell és lehet rendezni a problémát. Ehhez nem az egyes utcák problémáit kell rendezni, hanem teljeskörű koncepciót kell megtervezni.

IV. Szolgáltatások

• Boltok, patika, szolgáltatóüzletek:

Több idős ember jelezte, hogy nincsenek a közelben boltok (csak egy van, annak is visszafogott a készlete), bezárt Marika néni zöldségese, és az új egészségügyi központ közelében nincs patika. Ezek valóban problémát jelenthetnek valakinek, akinek nincs autója, és a tömegközlekedést sem tudja igénybe venni életkora, egészségi állapota miatt. Erre nehéz megfelelő választ adni, mivel a város vezetésének nincs közvetlen ráhatása a gazdasági élet szereplőire, és még az adópolitikát sem lehet úgy alakítani, hogy elegendő előnyt biztosítson a vállalkozóknak, ami kifizetődővé teszi például egy kisbolt működtetését. Az ellátatlan, segítség nélkül élő időseket olyan szociális hálózattal lehet segíteni, ami például heti egy-két alkalommal ellátogat hozzájuk, és segít az interneten megrendelni a szükséges árukat, amit az üzletláncok szolgálata ezután házhoz szállít.

V. Egyes területek lokális problémái

• A „gödör” helyzete a Vasút utcában:

A vasútutcai gödör jogilag a MÁV területe, és ismerve a hazai helyzetet, kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy a töltés mentén található területeiket karban tartsák. Korábban egy példaértékű összefogás eredményeként került kialakításra a kosár-, foci- és röplabdapálya. Sajnos jelenleg sincs más lehetőség a terület helyreállítására, de ha a Vasút utca lakói ismét összeállnak, hogy saját munkájukkal tegyék rendbe a területet, a Törökbálint Holnap Egyesület tagjai is csatlakozni fognak hozzájuk.

• A bevezető út és a Malom dűlő útjának állapota:

Nem szükséges lakossági fórumot tartani, elég, ha az ember nyitott szemmel közelíti meg, megy végig a Malom dűlőn, egyből nyilvánvalóvá válik, hogy az úttest felülete felújításra szorul. Kissé fanyar humorral néhányan azt említették meg, hogy a kátyúk miatt legalább nem száguldoznak itt az autósok, de a humort félretéve, valóban rendezni kell az út állapotát. Mivel az útfelújítás önkormányzati feladat, attól függetlenül, hogy az érintett utca kül- vagy belterület, ezt záros határidőn belül el kell végezni. Nagyszerű ötletként merült fel, hogy a felújítás során már automatikusan be lehetne tervezni néhány fekvőrendőrt, hogy ezzel is elejét vegyük a későbbi gyorshajtásokból adódó problémáknak, hiszen a dűlő szélessége is mérsékelt sebességet tesz indokolttá.

• A „kanyar” problémájának rendezése a Téglagyár utcában:

A Téglagyár utcai „kanyar” nehezen belátható, a közlekedési tükör is csak tüneti kezelés. Szükség lenne a patak (részleges) befedésére, hogy megfelelő szélességű utat lehessen kialakítani. Így mind a gyalogos, mind az autós közlekedés biztonsága biztosítható. A jelenlegi járda nem alkalmas a gyalogosok igényeinek kiszolgálására, mivel hiába lett szépen lekövezve, több villanyoszlop is a járda közepén van, egyes helyeken pedig olyan keskeny, hogy nem használható a céljának megfelelően.

Az jogos észrevétel, hogy a „kanyar” jellegénél fogva természetes forgalomlassítóként funkciónál, de rendezni kell a járda problémáját is.

• Tartályautók forgalma a szennyvíztelepre:

Problémaként jelölték meg, hogy a szennyvíztelepre igen gyakran érkeznek nagy teherautók, ami persze érthető, de egyfelől sokszor kései órán érkeznek a járművek, másfelől az út állapota miatt elég zajos a haladásuk. Ez a huszonkettes csapdája, mivel az út állapota a teherforgalom miatt rossz. A megoldás egy minőségi felújítás lenne, ahol olyan úttestet kell kialakítani, ami megfelelően bírja az ilyen igénybevételtt is.

• Árpád utcai és a Téglagyár utcai átjáró megnyitása a Tükörhegyen:

Tervek születtek azzal kapcsolatban, hogy Tükörhegy egyes részeit miként nyissák össze a település más utcáival, újabb megközelítési lehetőségeket biztosítva a területen élők számára. Ez önmagában nem lenne probléma, ha erről történt volna érdemi egyeztetés az itt élőkkel, ahogy ez mostanában nem szokás. Az egyértelmű előnyök mellett, hátrányai is vannak az ilyen fejlesztéseknek (például a megnövekvő átmenő forgalom), és ezek okán aláírásgyűjtés is indult, amely sikeresen megakadályozta az elképzelés megvalósítását; ahogy Szőke Péter javaslatára a Balassi és Téglagyár utca összenyitása sincs már napirenden.

Nem csak azért említettem meg ezt a témát, mivel egy lakos rákérdezett, hanem nagyszerűen bemutatható ezen keresztül, hogy a Törökbálint Holnap Egyesület miként kíván ilyen esetekben eljárni. Egyetlen nagyszabású, vagy az ott lakókat jelentősen érintő fejlesztés sem valósítható meg a lakosok bevonása nélkül. Nem utólag kell elállni – az addigra már költségekkel terhelt – tervtől, hanem előre kell kikérni az érintettek véleményét. Mi így kívánunk intézkedni a későbbiekben.

• Járdák hiánya, közterületek karbantartása a Tükörhegyen:

A Tükörhegyi területeken keskeny utcák kerültek kialakításra, így sok helyen nincsenek járdák, a gyalogosok az úttesten közlekednek. Ez önmagában nem probléma, mivel a mellékutcák forgalma ezt lehetővé is teszi. Mi magunk sem javaslunk eltérő megoldást hasonló helyzetű és forgalmú utcákban, azonban a házak előtt, mellett található növényzet sok helyen egyáltalán nincs, vagy nincs megfelelően karbantartva, így az akadályozza a gyalogos, kerékpáros láthatóságát, közlekedést. Ez főként a háztulajdonosok feladata (a városgondnokság nem láthat el minden egyes négyzetméternyi területet), és ilyen helyeken, helyzetekben a közterület felügyelet munkatársainak kell(ene) intézkednie, felszólítania a tulajdonost a megfelelő állapot biztosítására.

• Rendezetlen telkek a Világos dűlőn:

A Világos dűlő a Tükörhegyi utcák mellett található közvetlenül, de már külterületi besorolással. Ennek megfelelően sok az elhanyagolt telek, ahonnan patkányok is elő szoktak kerülni. Több felvételt is készítettünk, amelyeket bejelentettünk a Városgondnokság megfelelő felületén, hogy a tulajdonosok felszólítást kapjanak telkük rendbetételére. Ha ezt elmulasztják, akkor kényszerkaszálás, és annak kiszámlázása a járható jogi út.

A Törökbálint Holnap Egyesület programjának lényeges része, hogy nem kívánunk újabb területeket belterületbe vonni, mivel Törökbálint egyik legnagyobb problémájának a túlzott lakosságszám növekedést tartjuk, és a belterületté minősítés ezt a folyamatot gyorsítaná fel. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyen területekről meg lehet feledkezni – különös tekintettel, ha a terület állapota más, belterületi ingatlanokra van negatív hatással – hanem odafigyelve kezelni kell a problémák okait.

Jelzés érkezett, hogy a dűlő legvégén lévő területet magánszemélyek önkényesen lekerítették. Ezt meg fogjuk vizsgálni, ellenőrizni fogjuk a földnyilvántartási adatokat, és ha szükséges megtesszük a megfelelő lépéseket, a megfelelő illetékesek bevonásával.

Ne felejtsék: „Nekünk Törökbálint az első”, tegyünk együtt otthonunkért!

Turai Tamás

Törökbálint Holnap Egyesület