Dr. Albert Gábor önkormányzati képviselő állásfoglalása az agglomerációs közösségi közlekedéssel kapcsolatban
Az elmúlt hetekben egyre többen kerestek meg és panaszolták fel, hogy Annahegy irányában, hétvégékre megszűnt a közösségi közlekedés. A téma személyesen is érint: a családom is igen gyakran veszi igénybe a helyi buszjáratokat. Az átalakuló agglomerációs közösségi közlekedés ugyanakkor számos pozitív változást is hozott. Nézzük elsőként ezeket!
1.) Megvalósult a viteldíjközösség.
2.) A 88-as és a 272-es járatok a Márta utcáig közlekednek.
3.) Munkanaponként csúcsidőben Annahegy irányába sűrűbben közlekednek a buszok.
4.) Vannak éjszakai járatok is.
5.) A 727-es busz menetideje 28 perc Kelenföldről a diósdi Búzavirág utcáig (innen pár perc séta Annahegyen az Orgona utca). Viszont kétségkívül visszalépés, hogy hétvégenként Annahegyre nem közlekednek a buszok. A Képviselő-testületnek vissza kell állítania a hétvégi annahegyi járatokat. A szolgáltatásokban nem lehet ugyanis visszalépés, még akkor sem, ha önként vállalt önkormányzati feladatról van szó. Gondoljunk csak arra, hogy a telkét művelő tulajdonosnak milyen elhanyagolt lesz az ingatlanja, ha hétvégén nem tud feljutni Annahegyre. Sokan vannak, akik nem autóval közlekednek. Nem várható el senkitől sem, hogy a vasárnapi miséről vagy egy kulturális rendezvényről az esti órákban több mint egy órát gyalog tegyen meg a hegyre.
Mik a teendők?
1.) Széleskörűen meghirdetett, valódi lakossági fórum összehívása.
2.) A szükséges forrás átcsoportosítása (akár egy kisbusz önkormányzati üzemeltetésének végiggondolása). Honnan lehetne átcsoportosítani a szükséges összeget? A kihelyezett balatoni testületi ülésekre és a helyi propagandára fordított irdatlan mennyiségű adóforintokat inkább a helyi közösségi közlekedésre kellene és lehetne fordítani!
Amit fontos még tudni: a 2019. évi költségvetés végszavazásakor a polgármester bejelentette a helyi közösségi közlekedésre szánt összeg csökkentését, én pedig jeleztem, hogy ez hátrányosan fogja érinteni a választókörzetemet. A városvezetés ennek tudatában támogatta az idei költségvetést, én pedig többek között ezért nem támogattam azt. Persze ez csak egy költségvetési tétel a sok közül, és több is akadt, ami számomra elfogadhatatlan volt. Egy biztos: a konszenzus keresése, a képviselői javaslatok befogadása (és nem merev elutasítása) szolgálná igazán a település érdekét, és így nem korbácsolódnának fel az indulatok például Annahegy hétvégi buszközlekedése kapcsán sem – ami nem közgazdasági, hanem közjóléti, szolidaritási kérdés!