Az önkormányzat képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzata (SzMSz) nem egy izgalmas olvasmány. Ám mivel ez az önkormányzat alkotmánya és házszabálya „two in one”, a böngészése közben, ébren maradásunkat egy kávéval garantálva, fontos tartalmakra bukkanunk. Ezért is tesszük közzé a Törökbálint Holnap Egyesület (TH) fő módosítási célkitűzéseit, melyek a következők: a közösségi ellenőrzés erősítése, így az előző ciklusban átruházott polgármesteri hatáskörök visszanyesése; a nyilvánosság tájékoztatása és a tájékozódás elősegítése; a költségvetés képviselő-testületi ellenőrzése és a képviselői kezdeményezések szakmai támogatása.

A képviselő-testület már a jelenlegi ciklus második ülésén, 2019. november 13-án létrehozott egy ad-hoc bizottságot a hatályos SzMSz felülvizsgálatára. Az idei év eléggé furcsán alakul, ismert okok miatt ez sokadrangú téma lett. Ráadásul a rendes bizottságokról is csak a legutóbbi, 2020. október 22-ei ülésen született döntés. Politikai konszenzus nélkül az SzMSz módosítására sem lett volna esély. Remélhető, hogy a bizottságok létrehozása után az előkészítő munka e téren is lendületet kap.
Ez azért is fontos lenne, mert nem vájtfülűeknek szóló jogtechnikai bűvészkedésről van szó. Az önkormányzat működésére vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó Mötv. (2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól) biztosította mozgástérben

azt kell helyi rendeletbe foglalni, hogy alapjában véve milyen önkormányzatot akarunk. Emellett, az SzMSZ-módosítás létező problémákra reflektál, kijelöli, hogy miben szeretnénk előre lépni.

1. A közösségi ellenőrzés erősítése, az átruházott polgármesteri hatáskörök visszanyesése

A TH úgy ítélte meg, hogy az előző önkormányzati ciklusban (2014-19) a polgármester átruházott hatáskörei túlságosan kibővültek.

Elsősorban a vagyongazdálkodás terén látjuk problémásnak az egyszemélyi döntést.

Javasoljuk, hogy nézzük át ezeket a hatásköröket, és a többségüket adjuk vissza a képviselő-testületnek, ami egyébként az önkormányzati rendszer kialakulásától az előző ciklusig Törökbálinton jellemző volt.
Különösen visszás, hogy az átruházott polgármesteri (és jegyzői, bár ez utóbbiból jóval kevesebb van) hatáskörben hozott döntések nem kerülnek a nyilvánosságra, hanem mindössze a képviselői tájékoztató portálon jelennek meg.

A szabályozás hibájának is tudjuk be, hogy az elmúlt ciklusban születtek enyhén szólva vitatható telekértékesítési döntések, amelyek rendes ügymenetben vélhetően a testület elé se kerültek volna.

A polgármesteri (és jegyzői) döntéseknek a honlapon való közzétételét elengedhetetlennek tartjuk.
A városháza építésével kapcsolatos közbeszerzési bírság ügyének kezelése azt mutatta, hogy a jognyilatkozatok megtételének polgármesteri hatáskörbe adása is problémássá válhat. Ekkor ugyanis – bár a városháza szerint minden rendben volt – még egy fellebbezést se sikerült benyújtani, holott ez majdhogynem magától értetődő lett volna. A hatásköri szabályoknál nyilván tekintettel kell lenni a működőképességre, ezért azokat össze kell egyeztetni a határidők betarthatóságával, illetve az egyes ügyviteli követelményekkel.

2. A nyilvánosság tájékoztatása és a tájékozódás elősegítése

Az önkormányzati döntéseknek – tehát az átruházott hatáskörben hozottaknak is, mint említettük – meg kell jelleniük a hivatalos honlapon, amely ma már a nyilvánosság tájékoztatásának fő eszköze. Emellett persze valamennyi csatornát igénybe kell venni.

Ezért örülünk annak, hogy korábbi javaslatunk nyomán ma már a képviselő-testület ülései egyenes közvetítésben láthatók – ha nem is a honlapon, amint javasoltuk, de a város Facebook oldalán.

Ugyancsak fontosnak tartjuk lakossági fórum megtartásának előírását a városban megvalósítani tervezett jelentős beruházás előkészítésével összefüggésben, még a fejlesztési koncepció kidolgozásának szakaszában (!). Tehát nem csak akkor, amikor már kész helyzet állt elő. Mondanánk erre egy példát: mielőtt „már meglévő tervek” alapján bekínálják nekünk a világversenyek megrendezésére alkalmas tekecsarnok és más

sportlétesítmények építését a Dulácskán, kiemelve, hogy micsoda pénz úszik el, ha erre a város nemet mond, célszerű lenne egyeztetni, hogy a környéken élők és a település lakói mennyiben vágynak ilyen típusú fejlesztésekre.

3. A költségvetés képviselő-testületi ellenőrzése, 6 milliós és nem 25 milliós polgármesteri átcsoportosítás lehetősége

Ez egy nagyon fontos igényt kifejező javaslat, ami annyiban szimbolikus, mivel az SzMSz az éves költségvetési rendelethez kapcsolódóan módosítható. Vagyis, amit elérni szeretnénk, „kőbe vésni” nem lehet, mégis van jelentősége.
A vonatkozó kormányrendelet alapján a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében két testületi ülés között, ugyanazon feladathoz kapcsolódóan egy ízben lehetőséget ad a polgármesteri átcsoportosításra.

Az értékhatárt azonban képviselő-testület a 2016. évi 6 millió-ról 2017-ben több mint négyszeresére, 25 millió forintra növelte! Ez 2019-ig nem is változott. A 25 milliós átcsoportosítás gyakorlatilag lehetőséget teremt a költségvetés kézi vezérlésű mozgatására a polgármesternek!

Ezért a TH képviselői a 2020-as költségvetés elfogadásakor ragaszkodtak ahhoz, hogy az összeg visszamenjen 6 millióra. A kérdés jelentősége miatt javasoljuk az SzMSz-ben is az átcsoportosítás lehetséges maximumát 6 millió forint körüli összegben meghatározni, egyfajta közös elkötelezettséget kifejezve. Ez is visszatérés lenne az önkormányzatiság törökbálinti tradíciójához. A 25 millió forintos átcsoportosítás lehetősége ugyanis egy attól eltérő polgármester-képviselő-testület viszonyt mutat.

4. A képviselői kezdeményezések szakmai támogatása

Véleményünk szerint a Polgármesteri Hivatal – az ezt sugalló, félreérthető elnevezés ellenére – nem a polgármester hivatala, hanem az önkormányzaté.

Jelenleg az Mötv. és az SzMSz is a képviselő feladatává teszi, hogy felkészült legyen és segítse az önkormányzat munkáját. Kérdés viszont, hogy a tevékenységéhez a polgármesteri hivataltól miként kaphat szakmai támogatást, hiszen a legtöbb információ mégiscsak a városházán van. Az érdemi részvételhez az Mötv-ben szereplő 30 napos határidővel történő tájékoztatásnál jóval gyorsabb információáramlásra lenne szükség. Ezért javasoljuk az SZMSZ-ben rögzíteni, hogy

a képviselő a polgármester tájékoztatása mellett, a jegyző engedélyével konzultálhasson a polgármesteri hivatal kijelölt vezetőjével, illetve szakreferensével.

Ugyancsak fontos lenne, hogy amennyiben a képviselő előterjesztést nyújt be, a polgármesteri módosító indítványokat (hivatali álláspontot) tartalmazó forgatókönyvnek az előterjesztését érintő részét legalább egy nappal a testületi ülés előtt megismerhesse – és ne ott kapja meg a vadonatúj anyagot. Nyilván egyfajta

„nagyvonalúságot” tükröz, amikor a képviselő saját előterjesztése tárgyában csak a testületi ülés előtt, érdemi felkészülés lehetősége nélkül kap egy sor új információt, „nesze, ha már okoskodni akarsz” alapon,

ami egy elég öv alatti ügymenet, akár el is lehetne felejteni.
A polgármesteri hivatal az önkormányzaté, a jó szakmai együttműködés közös érdek lenne.
Ebben a jó szakmai együttműködésben bízunk az SzMSz módosításának további előkészítése során. A fentieknél természetesen jóval több javaslatot, észrevételt tettünk, itt a leglényegesebbeket próbáltuk meg összefoglalni. A folyamatról, illetve az eredményekről igyekszünk a honlapunkon tájékoztatást adni.

Holnapress