A közmeghallgatás az önkormányzatiság rendszerében az egyik legfontosabb fórum, amelyen a lakosság a város közügyeit érintő gondolatait megfogalmazhatja, kérdéseit fölteheti. Mindez nyilvános képviselő-testületi ülés keretében történik.
Az önkormányzatiság hőskorában, a 90-es években a régi művelődési ház terme zsúfolásig megtelt a közmeghallgatásokon. Az eseményről szóló felhívást előzőleg a város több pontján kiplakátolták. A lakosság és a helyi sajtó munkatársai helyben tették fel a kérdéseiket. Ma főként a honlapról és a közösségi médiából tájékozódhat a választópolgár. Bár a helyi lapban is megjelent a felhívás, szinte biztos, hogy a törökbálintiak közül sokan nem tudtak a közmeghallgatásról. Régen a képviselők is sokkal aktívabbak voltak, ma a többségük csendben átengedi a válaszadás lehetőségét a polgármesternek. Korábban a szabályzat lehetőséget biztosított arra, hogy a képviselő a felmerült problémák és igények kapcsán határozati javaslatot fogalmazzon meg. Napjainkra az egyik legfontosabb önkormányzati fórum lassan kiüresedett, formálissá vált.
Az idei közmeghallgatásnak a hivatali dolgozók, szakértők, intézményvezetők és a csendesen üldögélő helyi sajtómunkások mellett csupán 30-40 résztvevője volt. A teljesség igénye nélkül lássuk az idei közmeghallgatás néhány fontosabb mozzanatát: bemutatkozott a Törökbálint Holnap Egyesület, településünk legújabb formációja; kávéval és süteménnyel kedveskedett a jelenlévőknek. Szőke Péter képviselő ügyrendi javaslatáról – hogy az írásbeli kérdések közül azokat olvassa fel és válaszolja meg az ülésen a polgármester, amely levél írója jelen van – nem is szavazott a képviselő-testület.
Bruder Márton az Idamajorért Egyesület közgyűlésére hivatkozva kérte, hogy a szerkezeti tervből törölje az önkormányzat az Idamajor mellett áthaladó országút tervét, továbbá, hogy az önkormányzat gondoskodjon az Idamajorba vezető murvás út karbantartásáról és a csapadékelvezetésről, valamint az Érd felől várható újabb hulladéknyomás ellen kért intézkedést. Bejelentette, hogy a Kerekdomb Egyesület kezdeményezte a Magyar Természetjáró Szövetségnél egy új Anna-hegy–Idamajor–Biai erdő turistaút kialakítását, és kérte a Pilisi Parkerdő illetékeseit, hogy a Kerekdomb körül tervezett erdőtelepítést a ma meglévő 20-25 éves tölgyek meghagyásával hajtsák végre.
Több hozzászólásban említették, hogy a lakosság a helyi sajtóból kevés információt kap a bizottságok és a képviselők munkájáról. Árvai László a bizottsági elnököktől kért tájékoztatást a bizottságok működéséről, javaslatairól, ellenőrző szerepéről. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak – mint Gyarmati Mihály elnök válaszából megtudtuk – nagy szükség lenne a beruházások utólagos felülvizsgálatára. A Bóbita óvoda fűtésrendszerével kapcsolatos problémákra Szőke Péter képviselőtől kaptunk választ, aki a kérdésben korábban már interpellálta a város vezetőjét. A képviselő már 2016 decemberében rákérdezett arra, hogy mikor fogják kijavítani a Bóbita óvoda kezdetektől rossz fűtési rendszerét. Akkor Szőke Péter azt a választ kapta, hogy a fűtési rendszer javításának költségét betervezik a 2017-es költségvetésbe. Az óvodavezető sajnos azóta is minden évben jelzi a fűtési rendszerrel kapcsolatos gondokat.
A Humánpolitikai Bizottság a pedagógus ösztöndíjrendszer ügygazdája – erről is kevés információ áll rendelkezésre. Dr. Albert Gábor, a bizottság elnöke elmondta, hogy külső szakértő bevonásával, szigorú értékelési szempontok alapján működtetik a pályázati rendszert, amelynek keretein belül a város pedagógusai pályázhatnak alkotásaikkal. A bizottság elnöke nagyon fontosnak tartja a győztes pályázatok közkinccsé tételét, a helyi lakosságnak történő bemutatását.
Bizottságuk dönt szociális kérdésekben is. Mint megtudtuk, Vörös Kód esetén tűzifa támogatásra kettőszázezer forintot szavaztak meg, és nyolcszázezer forint körüli összeg további támogatását kérik a képviselő-testülettől. Extrém hideg esetén ez mintegy 45-50 rászoruló állampolgár gyors megsegítését jelentheti. A Humánpolitikai Bizottság elnöke szomorúnak tartja viszont, hogy a képviselők a helyi újságon keresztül nem tájékoztathatják a lakosságot, ugyanis az erre irányuló bizottsági javaslatot a képviselők többsége nem támogatta. Czövek Tamás hozzászólásában szintén arra utalt, hogy a helyi újságon keresztül nincs elég információja a képviselők munkájáról.
Dr. Albert Gábor rövid tájékoztatást adott az általa elvégzett feladatokról. A képviselő a Gerbera utca sugár kialakítása és a Villányi utca közvilágítás-korszerűsítése tárgyában is írt előterjesztést. Beszámolt a Hegyalja utca csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos intézkedéseiről. Javasolta, hogy a Villányi utca elejének közvilágítása még ebben az évben készüljön el.
Barna Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések mögött nem látszik koncepció, olyan, mintha véletlenszerűen választanák ki a fejlesztések helyszíneit, csak eseti tüneti kezelésre törekednek. Ezt megerősítette az a tény, hogy a városvezetésnek sem írásba foglalt közlekedésfejlesztési koncepciója, sem mobilitási terve nincsen
Megemlítette továbbá felszólalásában, hogy az épített környezet kialakítása jelentősen befolyásolja a közlekedési szokásokat, így az önkormányzatnak a fejlesztéseken keresztül (is) komoly felelőssége van a közlekedési szokások alakításában.
Árvai László