Ahol nem fagyott le tavasszal a diófák virágja és lombja, ott szépen kötöttek a virágok, elkezdtek növekedni a zöld burokkal körülvett termések. Augusztus-szeptemberben aztán látszott, hogy valami baj van. Egyre több termés barnult meg, száradt össze, pottyant le vagy sült rá a faágakra. Lassan derült csak ki a laikusok számára, hogy egy Észak-Amerikából behurcolt légyfaj, a nyugati dióburok-fúrólégy, rövidebben dióburoklégy (Rhagoletis completa) tizedeli a diótermést. A globális áruforgalom velejárójaként 30 éve írták le európai jelenlétét, először Svájcban, azóta terjed kelet felé. Hat-hét éve a nyugati megyékben már jelen volt, idén érte el és lépte át a Duna vonalát.
A zöld szemű, fekete sávos szárnyú, fehér torfoltot viselő légy a zöld dióburokba tesz 15-20 petét, majd újat keres, mivel 2-300 utódnak kell biztonságos, tápláló fészket biztosítania. Az újabb érkezők a burok szagáról már érzik, hogy melyik foglalt, azt kikerülik és másikat keresnek. A burok húsát fogyasztva a lárvák szépen megnőnek. A kifejlett lárvák kirágják magukat a burokból, leesnek a földre, a talajba ássák magukat, ahol bebábozódnak, áttelelnek és júliustól szeptemberig folyamatosan bújnak elő a kifejlett legyek, hogy a ciklust megismételjék. Az imágók egy hónapig élnek. Több, hasonló módon szaporodó légyfajt ismerünk (például homoktövis légy, dióburok gabonalégy) de ilyen nagy tömegben egyik sem károsította eddig a diótermést.
Van néhány csavar is a történetben! Egyrészt vannak bábok, amelyek nem egy, hanem két-három évet is eltöltenek a talajban. Másrészt a megbarnult, összeszáradt burok alatt nem biztos, hogy a termés tönkrement. Sok esetben semmi baja a kemény héj alatti magnak. Aki összegyűjtve megsemmisíti vagy kidobja a barna burkos diókat, az lehet, hogy sok értékes dióbelet is elpocsékol. A Csarnokban a dióbél átlagára 4000 Ft/kg környékén volt október közepén!
Jelenleg több mint 7000 hektáron termesztenek diót hazánkban. Az ültetvényeken a diófákat ugyanúgy meg fogják védeni a dióburoklégytől, mint a meggyet vagy a sárgabarackot a moníliától. A kiskertek és útszélek diófái viszont nagy valószínűséggel mostantól ki lesznek téve az új kártevőnek. Vajon hány év kell ahhoz, hogy beilleszkedjen ez a légyfaj is a táplálékhálózatba? Hány év alatt alakul ki a dióburoklegyeket tizedelő, létszámukat kordában tartó állatok, gombák, baktériumok és vírusok sokasága? Senki nem tudja még a választ ezekre a kérdésekre. Pedig ettől függ, hogy lesz-e saját diónk a következő években!
Ahol már hosszabb ideje kénytelenek együtt élni ezekkel a kártevőkkel, ott erős szagú folyadékot tartalmazó kis üvegeket és sárga, zöldessárga színű, több tenyérnyi felületű ammónium-karbonáttal átitatott, ragacsos légypapírokat aggatnak a fákra a gazdák. Jobb híján, mert ez csupán a legyek számának csökkentésére elég. De más lehetőségünk nincs. A 6-8 méter magas fák többszöri permetezése kiskertekben megoldhatatlan feladat.
Fernengel András
(A cikk illusztrációi a magyar Wikipédia, az agrarszektor.hu és az agroforum.hu oldalakról származnak.)