December elején gyors egymásutánban történt két gyalogosgázolás Törökbálinton (11.28.,12.03.), amely egy sor további baleset emlékét idézte fel bennem. Csak az elmúlt három évben 8-10 gyalogosgázolásról hallottam, néhány nyomait láttam is. Meg szabad-e történnie ezeknek a baleseteknek?
Mit tehetnénk ellenük?
Ismerjük a szokásos kérdést: „Ki a hibás?”, és a szokásos válaszokat is: nem figyelt, nem nézett körül, túl gyorsan hajtott, stb. Hiába rágódunk ezen a kérdésen, hiába kapunk rá választ, ettől semmi nem fog változni. Egy másik kérdést kell feltennünk, és választ kell keresnünk.A helyes kérdés:
Mit kellene tenni, hogy ez többet ne forduljon elő?
Ezt a kérdést természetesen minden – gyalog, kerékpárral vagy autóval – közlekedő felteheti magának. Vezethetünk lassabban, lehetünk figyelmesebbek, szabálykövetőbbek, azaz változtathatunk a közlekedési kultúránkon. Ez egy hosszú és lassú folyamat, amely csak külső segítséggel, kampányokkal, képzéssel érhet el igazi eredményeket.
A sötétben közlekedők felvehetnek jobban látható ruhát, akár sárga mellényt is, lóbálhatunk a kezünkben zseblámpát, különböző védekezési praktikákhoz folyamodhatunk. Sokan gondolják, hogy ez a megoldás. Adott pillanatban lehet, hogy ez segít, de ez csak egy probléma tüneti kezelése – nem a veszélyt szünteti meg, csak igyekszünk kitérni előle.
Kihelyezhet a közösség zebrazászlókat az átkelőhelyekhez, hogy segítse a gyalogosok észlelhetőségét. A zebrazászlónak örülni lehet, mert megmutatja, hogy a közösségben vannak olyanok, akik tenni akarnak a biztonságért. Azonban szomorú is, ha megjelenik egy átkelőnél a zebrazászló, mert az azt jelenti, hogy a helyszínt veszélyesnek tartják. A zebrazászló csak egy segélykiáltás, a közösség jelzése, hogy valami nem működik jól, nem a probléma megoldása.
A legkevesebbet arról beszélünk, hogy mit tehetne a közút üzemeltetője, hogy a közlekedők biztonsága javuljon. Rövidtávon, egy-egy kis költségű beavatkozással nagyon rövid idő alatt hatékonyan lehet javítani a közlekedésbiztonságot, hosszútávon pedig lehetőség van arra, hogy egy megalapozott koncepció alapján a települést érintő fejlesztések mindegyike úgy valósuljon meg, hogy azok a közlekedésbiztonság javulását (is) szolgálják.
Rövidtávú lehetőségek
Mindenekelőtt meg kell ismerni a település közlekedésbiztonsági helyzetét: hol, mikor, milyen baleset történik, mik lehettek az okai, milyen szerepet játszott az infrastruktúra a baleset kialakulásában. Ilyen, teljes körűen összegyűjtött információkról nincs tudomásunk, ezért megkezdjük ezek begyűjtését.
FELHÍVÁS!
Segíteni szeretnénk, hogy Törökbálint közlekedésbiztonsági helyzete javuljon. Első lépésként szeretnénk összeállítani egy adatbázist, hogy hol, milyen balesetek történtek 2013. 01. 01. óta a településünkön. Kérjük Önöket – különösen az érintetteket –, hogy küldjenek anonim információkat az ismert balesetekről, karambolokról a kozlekedes@torokbalintholnap.hu e-mail címre.
Tudjuk, hogy több baleset történt sötétben, zebráknál. Ezeken a helyszíneken minimális ráfordítással, egy vagy két világítótest cseréjével a gyalogátkelőhely megvilágítása javítható – sötétben így könnyebben észlelhetők a gyalogosok. Mindegyik régebbi törökbálinti gyalogátkelőhely esetében javasoljuk a megvilágítás fejlesztésének vizsgálatát.
A gyalogátkelőhelyek észlelését lehet segíteni a burkolati jelek felújításával, újabb táblák kihelyezésével (előjelzés, baloldali ismétlés, kiemelés sárga háttérrel, stb.) – ilyen fejlesztések mielőbbi megvalósítását elsősorban a Bajcsy-Zsilinszky utcai átkelőhelyek esetében javasoljuk megvizsgálni.
Hosszútávú feladatok
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közlekedők viselkedését leginkább az utak és az utak környezetének kialakítása határozza meg. A közlekedésbiztonság nagymértékben azon múlik, hogy mit érzékel a közlekedő. Ha az autó vezetője azt látja, hogy kiemelt helyet kapott, széles, egyenes úton haladhat, akkor növeli a sebességét. Ha ennek az ellenkezőjével találkozik, szűk a felülete, jól érzékelhető gyalogoslétesítmények veszik körül, akkor lassabban, nagyobb figyelemmel vezet. Hosszútávon ilyen közlekedési infrastruktúrára van szükségünk.
Azonban jelenleg Törökbálint nem rendelkezik közlekedésfejlesztési koncepcióval. Szükségünk van egy közös jövőképre, hogy milyen településen szeretnénk élni. Olyan helyen, ahol mindenki autóval jár, és az emberek csak a parkolóhelyek környékén találkoznak, vagy olyan városban, ahol kényelmesen és biztonságosan lehet gyalog is – és biciklivel is – közlekedni? A Törökbálint Holnap Egyesület ezért javasolja közlekedésfejlesztési koncepció kidolgozását, amely az élhető és biztonságos kertváros megőrzését, a fenntartható közlekedési módok fejlesztését tűzi ki elsődleges céljának.
Barna Zsolt