Fűtési szezonban, de máskor is sokan gondolják úgy, hogy a hulladéktól való hasznos „megszabadulás”, ha elégetik otthon. Nincs szemétdíj, nincs macera a gyűjtéssel. Ez azonban nemcsak tilos, de rendkívül káros és veszélyes is!

A hulladékok elégetésére a háztartási tüzelőberendezések nem alkalmasak. Saját egészségünket tesszük tönkre. Ezért Magyarországon a hulladékok nyílt téri vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése több mint 15 éve jogszabály tiltja.

A kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése! Azaz, az alábbiakat sem szabad fűtéshez felhasználni:

  • festett, lakkozott fa (pl. régi ablakkeret, ajtók stb.),
  • rétegelt lemez, bútorlap,
  • színes, „fényes” papírhulladék,
  • petpalack, műanyag hulladék,
  • autógumi, használt ruha, rongy.

A hulladék égetése során számos mérgező, irritatív vegyület szabadul fel (pl. aceton, benzol, foszgén, hidrogén-cianid, savak és még számos más anyag). Ezek nemcsak a környezetet károsítják, de hirtelen nagy koncentrációban azonnali halálos mérgezést is okozhatnak. Hosszútávon kis mennyiségben is károsak az egészségre, okozhatnak:

  • daganatos megbetegedéseket,
  • máj- és vesekárosodást,
  • vérképzési zavarokat,
  • légúti megbetegedéseket,
  • impotenciát.

Ezek a káros hatások a környezetüket is veszélyeztetik, hisz a kéményből kilépő füst beteríti az egész környéket.

A felszabaduló káros anyagok egy további, nagyon lényeges mellékhatása, hogy az égetésük során károsíthatják a tüzelőberendezést. Lerakódnak a kéményben, ahol vastag, üvegkeménységű réteget képeznek, amit a kémény tisztításnál is csak nehezen lehet eltávolítani. Legrosszabb esetben súlyos, akár halálos szén-monoxid–mérgezés is lehet az eredménye a felelőtlen hulladékégetésnek.

A beszűkült elvezetőn át kiáramló füst hőmérséklete is magasabb, elérheti a lerakódott anyagok gyulladási hőmérsékletét, kéménytűz alakulhat ki. A belső hő meghaladhatja az 1000 °C hőmérsékletet is, ami roncsolja a kémény szerkezetét, kitörhetnek a lángok, vagy a felmelegedett falazat hatására begyulladhatnak a közelében lévő tárgyak, leéghet a ház is.

Mi a megoldás, mit tehetünk?

Legfontosabb, hogy mi magunk nem teszünk ilyet, és azoknak kell segíteni, akik kényszerűségből tüzelnek hulladékot. A következő közösségi célokat kell megvalósítanunk:

  1. Törökbálinton a lakosság igényeit kielégítő, működő hulladékudvarra van szükség. Ezzel azonnal lehetőség nyílna minden háztartási, egyébként zömében újrahasznosítható anyag, környezetet nem szennyező módon történő ideiglenes elhelyezésére a további feldolgozás, értékesítés számára.
  2. Törökbálinton kell egy „szociális alap”, amely segítségével nem csak megfelelő tüzelőanyagot lehet juttatni a rászorulóknak, , hanem alternatív fűtési mód kiépítésének támogatására is fordítható. Például: infrapanelt, levegős hőszivattyút, hűtő-fűtő klímát. Ezt támogatásként vagy pályázatként vagy akár mindkét formában megteheti az Önkormányzat a többség érdekében. Ezek használatakor nincs emisszió, a villanyszámla kifizetése az egyetlen költség. Ezt akár napelem-telepítéssel kombinálva nullára lehet beállítani. Erre érdemes áldozni, önkormányzati alapot biztosítani!
  3. Zéró tolerancia az illegális szemetelőkkel szemben, a helyi rendelet szigorítása, az ellenőrzés hatékonnyá tételével párhuzamosan.

De addig is, amíg ezt megtesszük: Soha, semmilyen körülmények között ne égessünk szemetet, és ha a környezetünkben bárki ilyet tesz, figyelmeztessük, tájékoztassuk. Ha a meggyőzés nem használ, fordulhatunk a helyi jegyzőhöz, a tűzoltósághoz, vagy tehetünk bejelentést az illetékes környezetvédelmi felügyelőségen is.

Árvai László