Ez évben immár 30. alkalommal kerül átadásra a NOVOFER Alapítvány által 1989-ben létrehozott Gábor Dénes-díj, amely ma a civil szféra legnevesebb műszaki alkotóinak elismerése Magyarországon. Az Alapítvány célja a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerése. 2018. december 13-án, a Parlamentben, vegyészet-gyógyszeripar kategóriában Kotschy Andrást, a Servier Gyógyszerkutató Intézet igazgatóját, tudományos kutatócsoport vezetőjét tüntették ki a díjjal, aki városunk lakója, őt kérdeztem.
Milyen tudományos teljesítmény elismeréseként kaptad meg a díjat?
A Servier francia gyógyszergyár kutatóintézete 2007-ben indult Budapesten, és az elmúlt tíz évben ott elért eredményeinket díjazták. Több rákkutatási témán is munkálkodunk, ezek közül az egyik gyógyszerjelöltünk humán vizsgálatokban van. Talán ez lehetett a fő indok.
Megkezdődtek a gyógyszerjelölt klinikai próbái. Hol zajlanak ezek, kik vonhatóak be a vizsgálatokba és milyen jellegű megbetegedésekre lehet hatásos a kifejlesztett hatóanyag?
Ausztráliától Európán át a Távol-Keletig több helyszínen folynak az első fázis vizsgálatai – ez még nem Magyarországon történik –, amelyben csak önmagában a hatóanyag hatását vizsgálják kis létszámú betegcsoportokon, elsősorban a biztonságosság és a hatásosság szempontjából. Olyan központokban zajlanak jelenleg vizsgálatok, ahol nemzetközi szinten és léptékben is kiemelkedő az adott betegségtípusok kapcsán a tudás, a szakértelem és a betegállomány.
A legnagyobb kihívás az, hogy hogyan tudjuk jól kiválasztani azokat a betegeket, akiken jól működik a terápia. Ha nem sikerül úgy választanunk betegeket, hogy rajtuk viszonylag jól működjön, ha nem elég jók az eredmények, a folyamat leáll, nem lesz gyógyszer a hatóanyagból.
Komoly etikai kérdés ugyanakkor, hogy egy rákos beteg esetében minden olyan kezelés, ami nem használ, az időt vesz el az egyébként nem túl hosszú várható élettartamból. Ha nem ártunk, de nem gyógyítjuk, azzal ugyanúgy rosszat teszünk neki, mert elvesszük az időt egy másik kezeléstől, ami talán gyógyíthatta volna. A gyógyszerjelöltek első körös próbája tehát olyan betegeken zajlik, akik nem reagáltak a már elérhető terápiákra.
Nagyon komoly eredménynek számít, ha ilyenkor a betegek akár kis hányadánál is javulás érhető el.
A hematológiai (fehérvérűség) betegségek különféle válfajai azok, amelyekben hatást érhetünk el önmagában a gyógyszerrel, viszont reményeink szerint más gyógyszerekkel kombinálva a ráktípusok jóval több fajtájánál is hatásos lehet. Egyébként Ausztráliában már elindultak az első kombinációs vizsgálatok.
Az első fázis lezárultával hogyan megy tovább a folyamat?
Már készülnek a Servier-es kollégáim arra, hogy a kettes fázisú vizsgálatok eljuthassanak Magyarországra is. Ebben a gyógyszerhatóanyag terápiás hatását vizsgálják és igyekeznek beállítani az optimális adagolás mértékét.
Ha a vizsgálatok eredményesen végződnek, mikorra várható a gyógyszer megjelenése?
Egy átlagos gyógyszerfejlesztési folyamat az első klinikai vizsgálatoktól az engedélyezésig 5-7 évet vesz igénybe. Mi ennek az elején járunk.
Más ígéretes kutatási projektek is futnak a Kutatóintézetben, amiről már be lehet számolni?
A Servier gyógyszergyár kutatásai a rákgyógyászat mellett a cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, a neuropszichiátriai és autoimmun betegségek gyógyítására fókuszálnak. A budapesti kutatóintézetben, ahol vegyészek dolgoznak, igyekszünk bármely témát hatékonyan segíteni, természetesen egy nagyobb nemzetközi csapat részeként.
Törökbálinton élsz már 18 éve. Hogy érzed magad itt, milyen ide hazatérni?
A közösségi lét, az emberek egymásra figyelése, az ismerős arcok mind fontosak számomra. Törökbálint, mint közösség és lakókörnyezet, benne a kisközösségek hálózatával, olyan hátteret ad, ahol az ember ki tud teljesedni, fel tud töltődni, és új lelkesedéssel vág bele minden nap a hivatásába.
Gerencsér Zoltán