Törökbálint Holnap Egyesület honlapja
2021 márc 01

Újabb zajügyi csörte Törökbálinton

Pénteken fontos megbeszélés helyszíne volt a polgármesteri hivatal tanácsterme. Kósza Orsolya hónapok óta zajló aláírásgyűjtése elérte a minisztérium ingerküszöbét. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetője, Thoroczkay Zsolt, a Magyar Közút Pest Megyei igazgatója, Magyari László és a Hermann Ottó Intézet 35 éves zajügyi rutinnal rendelkező szakértője, Berndt Mihály ült le beszélgetni a hivatal és a lakosság képviselőivel. 800 törökbálinti aláírása kellett ehhez, de a beszélgetésben kiderült, hogy forrongó hangulat van a kérdés körül Diósd – Érd – Biatorbágy településeken is.

Fontos nyitás történt a nyilvánosság felé! A sokakat érintő beszélgetésen csupán tízen vehettek részt, ki maszkban, ki a nélkül, de a város Facebook oldalán élőben, és később felvételről is meg lehetett tekinteni a vitát. Nagyon jó volt a közvetítés! Néhány technikai apróságon kellene csupán változtatni a legközelebbi hasonló eseményig:

  • Az első 20 percben élvezhetetlen volt a hang, majd több perc kimaradt a felvételből.
  • Reluxát kellene szerelni a piacra néző ablakokra, mert azt élesen lehetett látni, hogy Juci néni hány tojást vásárol, de a beszélgetésben sötét arcú árnyékemberek vettek részt.
  • Egy technikusnak figyelnie kellene az egész tárgyalás során arra, hogy bekapcsolják a szót kérő résztvevők a mikrofonjukat, majd kapcsolják is ki azt. E nélkül több percre kimaradt a hang, miközben a bekapcsolt mikrofonon át csöndes résztvevők szuszogását lehetett hallani.

De nagyszerű volt, hogy sokan részesei lehettek az eszmecserének!

Az ülésrend jól képviselte a véleményeket. Jobb oldalon ültek a civilek, a zajszakértő és Holló Zsuzsa környezetvédelmi előadó és főkertész, akik a szükséges lépéseket sürgették. Középen ült Elek Sándor, aki hol a lakossággal értett egyet, hol az állami alkalmazottak bejelentett intézkedéseit igyekezett túlértékelni. Bal oldalon ült a két állami szervezet (ITM és Magyar Közút) képviselője és Boros Péter, az önkormányzat külső szakértője, aki mindent megértve és megélve igyekezett a lehető leglojálisabb lenni a szakma nagyjaihoz.

Elek Sándor rövid történeti bevezetője után a beszélgetés két fontos bejelentéssel indult:

  • Ez év őszén üzembe áll egy berendezés az M7 törökbálinti szakaszán, ami rögzíti a légszennyezettség valamint a zaj adatokat és a Magyar Közút diszpécserközpontjába küldi azokat. A diszpécser a küszöbérték fölé emelkedő adatok esetén a megengedett sebesség kijelzett értékét fogja távolról csökkenteni.
  • A következő EU-s költségvetési ciklusban az összes komoly vonalas zajforrást felmérik és korszerű, nem csupán a határértékre tervezett zajvédő rendszereket fognak felszerelni. Ez valószínűleg 2025-re készül el és Törökbálint sokat fog profitálni ebből.

Az állami oldal elégedett mosollyal dőlt hátra a grandiózus bejelentés után, de jött a zavar! A civil és szakértői oldal a tapsvihar helyett gyorsabb intézkedéseket kért. Addig, amíg a fenti mérőrendszer üzembe lép, kérik a

100-as sebességkorlátozást Törökbálint, sőt Érd végéig fenntartani. A sebességmérést kérik szigorítani és átlagsebesség-mérést kérnek bevezetni az érintett szakaszokon, mert a tapasztalatok szerint sokan még a megengedett maximális sebességnél is gyorsabban közlekednek. Ezen kívül az éjszakai extra zajkibocsátók kiszűrését várják.

Boros Péter nagyon nehezen viselte az értetlenkedést. A megértést és az együttműködést kérte, utalva arra, hogy kicsúszhat Törökbálint a mézes pikszisből és „a beruházás keresztül megy” vagyis minden egyeztetés nélkül csinálják majd a szervek, amit jónak látnak, ha okvetetlenkednek a népek!

A főosztályvezető és Elek Sándor azt játszották el, hogy nem lehet tudni még, hogy a sebességcsökkentés csökkenti-e a zaj mértékét, de majd az innovatív műszer megmutatja a tutit! A minisztérium hivatalnoka hitet tett a mellett, hogy sebességcsökkentés márpedig nem lesz, hiszen a zaj miatt egyetlen helyen csökkentettek sebességet országunkban, a 10-es út bevezető szakaszán, ami nem vált be szerinte, és mivel nem lehet Hegyeshalomig 60-nal menni a sok ezer milliárdos autópályákon, szó sem lehet csökkentésről.

Berndt Mihály, Holló Zsuzsanna, Kósza Orsolya és Végh András udvariasan, korrekten, határozottan képviselték, hogy a néhány mp-es menetidő növekedés nem jelent észrevehető időnyúlást, de jelentősen mérsékelné az idegi és fizikai környezeti terhelését sok száz családnak. Minden apró lehetőséget meg kell vizsgálni, ami kicsit is csökkenti a zajt. Törökbálint a zajügy állatorvosi lova, ahol minden megtalálható, ami rossz lehet. A lakosság évtizedek óta vár Godot-ra, de semmi nem történik, nem szeretne még fél évtizedig hallgatni a zajban…

A főosztályvezető urat senki nem fogja meggyőzni, nem fog megváltozni a véleménye, ha hinne benne, mindenhol 100-zal lehetne csak menni, de ez nem megoldás, ő pedig megoldásokat szeretne! (sic!)

De nem!!! Mert nem!!! Ennél többet nem lehet, elmentek a falig. És a miniszter úr is így gondolja! Punktum!

A Közút igazgatója szerint a hirtelen meghozott intézkedés kevéssé igazolná vissza az elvárásokat. Ha évtizedek óta várnak a javulásra, ezt a négy évet már igazán ki lehet várni. El kellene fogadni a sok előnnyel járó motorizáció negatív hatásait is!

Sok gondolat merült fel a beszélgetés során:

Budaörsön nem a lakóterületek, hanem a be- és kiágazó utak, autópályák miatt van 100-as korlátozás. Tehát ki- és becsatlakozás miatt lehet kilométereken át 100-ra csökkenteni, de zajterhelés miatt nem lehet még két km-en át fenntartani azt. 8, azaz nyolc másodperc a menetidő hosszabbodás kilométerenként! Kicsit máshogy gondolják ezt 250 km-rel nyugatabbra, Bécs környékén!

Ha annyira nem hiszik el a szakemberek, hogy a nagyobb sebesség nagyobb zajjal jár, egyetlen óra alatt meg lehet erről bizonyosodni: 8 tábla 3 traffipax és 4 rendőr néhány percre lelassítja a forgalmat, miközben egy hitelesített műszerrel mérik, hogy 130, 100 vagy 80 km/óra sebesség mellett milyen zajkibocsátás történik. Egyetlen nap alatt meg lehet szervezni az egészet. Ehhez nem kell sok milliós innovatív műszert telepíteni!

Az ITM főosztályvezetője nem válaszolt Szőke Péter kérdésére, hogy van-e Magyarországon még egy település, aminek a belterületén 130-cal lehet haladni az autópályán. Félreértette a kérdést vagy nem akart rá válaszolni?

A főosztályvezető úr nem tud mit csinálni az éjszakai nagy zajjal közlekedő motorosokkal. Néhány kamera nagyon egyszerűen megoldaná ezeknek a kiszűrését azokon a helyszíneken, ahol ismétlődő gondot okoznak. Még akkor is, ha ez a BM feladatkörébe tartozik.

A csendes aszfalt nem jó megoldás a minisztérium szerint, mert mosni és porszívózni kell, hogy tartós legyen a zajelnyelés. Ha ezeken a néhány km-es érzékeny szakaszokon burkolnák ezzel az autópályát és ezeken a rövid szakaszokon karban is tartanák, a szükségletek szerint, az egyáltalán nem jelentene olyan nagy terhelést.

Kiemelt kormányprogram a Budapest-Balaton kerékpárút is. Az két éve késik. Vajon a bejelentett intézkedések mennyit fognak?

Két és fél óra alatt 5 ígérettel lettünk gazdagabbak:

  • Megkísérlik a BM-től kérni a sebességmérő rendszer telepítését és a következetes szankcionálást.
  • Megvizsgálják az éjszakai sebességkorlátozás lehetőségét.
  • Ősszel üzembe áll a diszpécseres, kibocsájtások szerinti dinamikus sebességszabályozás.
  • A vizsgálatok után 2025-ig új zajvédelmi rendszer épül ki Törökbálinton.
  • Fél évente tájékoztatják a lakosságot a zajvédelmi fejleményekről.

A 35 éves történet úgy tűnik, végre elmozdult a holtpontról. Konkrét ígéretek születtek. Ezek fontos, előre mutató lépések. A kialakult kapcsolatokon keresztül el kell érni, hogy az adatok folyamatosan hozzáférhetőek legyenek nyersen is, feldolgozva is. Lássuk meg, hogy a mért adatok mit jeleznek! Ez tökéletes alap lesz a továbblépéshez. De azon a két kilométeren a 100-as sebességkorlátozást, a 16 mp lassulás árán, meg kellene addig is lépni! Itt, a zajügyi állatorvosi ló torkán.

Hogy ezek az ígéretek elegendőek lesznek-e az egyre türelmetlenebb lakosság megnyugtatására a DNy-i agglomeráció településein, azt a következő hónapok fogják megmutatni.

      HolnaPress

2020 dec 23

Szólna értünk, csak hát a párt…

A polgármester úr legutóbbi posztjára a következőket jegyeznénk meg.

Parragh László azonnal fejezze be! Semmi iparűzési adó-elvonás, FELEJTSE EL! – hirdette néhány napja Elek Sándor, még oroszlános bátorsággal. Persze a tilalomfaként felemelt mutatóujjról és a nagy harciasságról már ekkor tudni lehetett, hogy mindez alapjában véve egy gyenge színjáték. Pontosan észlelhető volt ugyanis, hogy az országos iparkamara elnöke valójában kinek a szövegét mondja fel. Olyasvalakiét, akivel élő fideszes, de talán még holt se mer ujjat húzni.TOVÁBB OLVASÁS

2020 dec 19

Egy nehéz év végén…

2020-ra sokáig fogunk emlékezni. „Ekkor tört ki ez a Covid-őrület” – mondjuk majd évek múlva. Eszünkbe jut a bizonytalanság: kiderült, hogy jelenkori világunkat is képesek alattomos kis vírusok sarokba szorítani. De az is látszott, hogy az ember szellemileg és anyagilag mennyire erőssé vált, hiszen korábbi járványokhoz képest elképzelhetetlenül gyorsan elkészült az oltóanyag, és több hónapos lezárásokat is képesek voltunk átvészelni. 

A bezárkózás, a gyász, a félelem és a munkahelyek megszűnése sötét árnyalatot ad 2020-nak.

Szőke Péter

Ám szerencsére előrelépést is hozott ez az év. A gyakorlatban megmutatkoztak az informatikai online kapcsolattartás lehetőségei, amelyekkel rengeteg feleslegesen környezetterhelő és időpocsékoló utazást válthatunk ki. Az egészégügyi válság megélése pedig ráirányította figyelmet arra, hogy az egészségügyi dolgozók megbecsülése – akiknek nem lehetünk eléggé hálásak – és az egészségügyi intézményrendszer előrelátó fejlesztése ugyancsak feltétele a biztonságos holnapnak.

A 2020-as év Törökbálinton felemásan alakult.

A márciusban elfogadott költségvetésben tudtunk biztosítani forrást jelentősebb és fontosabb fejlesztésekre is, mint például új bölcsőde, új piac építésére, óvodai felújításokra, de sajnos a költségek téves tervezése és az évközi bizonytalanságok miatti takarékosság következtében ezekre a beruházásokra nem került sor. Mindezek miatt a költségvetésben az év végére jelentős maradvány keletkezett, de sajnos a stabilitás így sem garantált.

A kormányzat az országos iparkamara elnökének neve alatt („Parragh ötletei”) teszteli a helyi iparűzési adó (HIPA) elvonására vonatkozó elképzeléseket.

A gépjárműadó elszippantása után más, az önkormányzatok gazdálkodását érintő döntéseket is keresztülvisz, így a helyi adók emelésének tilalmát már elfogadta az Országgyűlés. A HIPA elvesztése esetén Törökbálint az éves bevételei minimum harmadának mondhatna búcsút, és a működőképesség megtartásához is állami gyámkodásra lenne szükség. Reméljük, hogy ilyesmire nem kerül sor, tíz éven belül a Telenor-adó elvétele után immáron másodszor.

Mindenesetre az anyagi alapok ilyen mértékű elvonása az önkormányzatiság végét jelenti!

A legfontosabb témák közül a közlekedésfejlesztési koncepció készíttetését sikerült megvédenünk, annak elkészítése legalább elindult.

Kezdeményezésünkre a város önkormányzata tagja lett a Szabad Városok Szövetségének, amely közvetlenül az Európai Unióból érkező forrásbővítést jelenthet városunknak, a jelenlegi számítások szerint mintegy 1,7 milliárd forintot.

Igyekeztünk rászorítani a helyi Fideszt a demokratikus politikai kultúra alapelemeinek elfogadására.

Ez eleinte sok problémát okozott, mert hozzá voltak szokva, hogy a városunkban is a megszokott „egypártrendszer” keretei között intéződnek a dolgok (ezért még a szocialista is fideszes), vagyis önmagukon kívül senkire sincsenek tekintettel. Leszereltük a túlzó hatalmi igényeiket is. Az év végére a mandátumarányos bizottsági struktúrát is elfogadták. Emellett, a veszélyhelyzet idejére sikerült kialakítani egy olyan egyeztetési mechanizmust is az online informális testületi üléssel, ami már demokratikusabb, mint az országosan jellemző. Év végére ide sikerült az év eleji „hidegháborúból” eljutni, ami véleményünk szerint mindkét fél részéről nagy eredmény.

A javuló együttműködés persze nem jelenti azt, hogy lemondanánk a problémás ügyek feltárásáról.

A felénk forduló egyre nagyobb érdeklődésnek és várakozásnak az is része, hogy az innovatív kezdeményezések, a dinamizálás mellett tegyük átláthatóvá a helyi ügyeket, aminek mi meg kívánunk felelni. 

Tudjuk, hogy 2021. sem lesz könnyű év. Ám remélhetőleg az egészségügyi válsághelyzet megszűnik, a gazdasági problémákat képesek leszünk kezelni, az élet visszatér a normális kerékvágásba és egyre nyugodtabban nézhetünk a jövőbe. Ebben bízva:

Minden kedves Törökbálintinak áldott, békés karácsonyt és boldog újévet kívánok!

                                    Szőke Péter 
                   Törökbálint Holnap Egyesület elnöke

TOVÁBB OLVASÁS

2020 dec 19

A Holnap sikerei, egy éve az önkormányzatban

Ez az év közelről sem volt átlagos. Mind a járvány, mind a törökbálinti-testületben kialakult helyzet nehezítette a munkánkat. Ennek ellenére hatékonyan dolgoztunk. A Törökbálint Holnap Egyesület képviselői 23 előterjesztést, 7 interpellációt, 5 kérdést nyújtottak be a megválasztásuk óta. Ezen kívül rengeteg módosítást sikerült végrehajtani meglévő rendeleteken.TOVÁBB OLVASÁS

2020 dec 18

Fiatalos lendülettel Törökbálintért

Ha lesznek fiatalok, akik viszik a város ifjúsági életét, az a városnak is jót tesz

Interjú Ollero Marco önkormányzati képviselővel, megválasztott ifjúsági tanácsnokkal

 

Jól emlékszünk arra, hogy az egyetemisták ilyenkor már nagyon elfoglaltak?

Nekem, mint ELTE-snek is elkezdődött a december-januári vizsgaidőszak.

Akkor vágjunk a közepébe: miért van szükség Törökbálinton ifjúsági tanácsnokra?

Ami a fiatalok legnagyobb gondja, az nem helyi szintű probléma, de vannak törökbálinti jellegzetességei. Gondolok arra, hogy ma egy fiatalnak gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy tisztességes munkából vegyen magának egy lakást. Amit a szülei még meg tudtak teremteni, arra neki már nincs lehetősége. Ezen egy lakásépítési programmal lehetne segíteni, ami országos léptékű koncepciót és erőforrást igényel. Törökbálinton annyiban talán még rosszabb a helyzet, hogy az itteni fiataloknak végképp nagyon kevés esélyük van arra, hogy ne kelljen elmenniük, ha független életet akarnak kezdeni. Nagyon magasak az ingatlanárak, bérelhető kisebb lakás alig van. Éppen ezért nagyon kicsi Törökbálintnak a fiatalokat megtartó képessége. Ez nem végzetes, de mindenképpen egy létező probléma.

TOVÁBB OLVASÁS

2020 dec 17

Jön a HOLNAP decemberi száma!

Kedves Törökbálintiak!

E hét végén, a jövő hét elején postaládájukba kézbesítjük egyesületünk tájékoztató kiadványának, a HOLNAP-nak ez év decemberi, összességében már a 16. számát.
Ebben olvashatják a Turai Tamás önkormányzati képviselővel készült interjú szerkesztett (terjedelmi okokból lerövidített) változatát, melyet az alábbiakban teljes egészében közlünk.
Reméljük, hogy a HOLNAP ezúttal is a helyi közélet eseményeit közelebb hozó, informatív, érdekes és vitákat kiváltó olvasmány lesz.
Keressék a postaládájukban!

Holnapress

TOVÁBB OLVASÁS

2020 nov 18

A holnap SzMSz-e, remélhetőleg…

Az önkormányzat képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzata (SzMSz) nem egy izgalmas olvasmány. Ám mivel ez az önkormányzat alkotmánya és házszabálya „two in one”, a böngészése közben, ébren maradásunkat egy kávéval garantálva, fontos tartalmakra bukkanunk. Ezért is tesszük közzé a Törökbálint Holnap Egyesület (TH) fő módosítási célkitűzéseit, melyek a következők: a közösségi ellenőrzés erősítése, így az előző ciklusban átruházott polgármesteri hatáskörök visszanyesése; a nyilvánosság tájékoztatása és a tájékozódás elősegítése; a költségvetés képviselő-testületi ellenőrzése és a képviselői kezdeményezések szakmai támogatása. TOVÁBB OLVASÁS

2020 okt 25

Szabad város, szabaduló város

Szabad város, szabaduló város

Az állhatatosságunknak volt értelme! Egy év elteltével Törökbálint képviselő-testülete az október 22-i ülésén az önkormányzati választások eredményét tükröző döntéseket hozott. Szimbolikus, hogy egy napon fogadtuk el a mandátumarányos bizottsági struktúrát, illetve fejeztük ki csatlakozási szándékunkat a Szabad Városok Szövetségéhez. A választói akarat figyelembevétele a demokrácia elsődleges követelménye! Reméljük, hogy Törökbálint a hatalom kisajátításának görcséből szabaduló város lesz. De a szabadságunk fő támasza továbbra is a helyi közösség, amely magas színvonalon szolgáltató, a környezeti terhelést kezelni képes, élhető és átláthatóan működő várost akar.   

Az önkormányzati választások óta eltel egy év a helyi Fidesz részéről a választói akarat blokkolásának éve volt. A 12 fős képviselő-testületbe csak 5-en kerültek be, mégis úgy gondolták, hogy ugyanazoknak kell vezetniük a települést, akik ezt korábban tették. A fideszes polgármester mellé két pártbéli alpolgármestert akartak, a legfontosabb bizottság élére a velük együttműködő szocialistát. A Törökbálint Holnap 6 képviselője ezt nem fogadta el, emiatt voltunk „szemkilövetők”, „hataloméhesek”, „Törökbálint ellenzéke”, nyakunkba varrták a pártbrosúra összes kliséjét. Polgármesterünk rendes szokásává vált, hogy a testületi ülések után megjelenő, panaszos Facebook-posztjában úgy állítson be bennünket, mint akikkel lehetetlen az együttműködés.
TOVÁBB OLVASÁS