Törökbálint Holnap Egyesület honlapja
2019 ápr 04

Olvasóink írták – levél Szőke Péternek

Tisztelt Képviselő Úr!

Kilátogattam a bálinti birtokunkra, és megtaláltam a Törökbálint Holnap című kiadványukat a postaládánkban. A cikkek íróinak gratulálok, különösen az Ön által írott „Beépül szépen Törökbálint” címűhöz.
Én 45 éve vagyok honos Bálinton, oda nősültem. A feleségem és apósomék halála után a lányom lett birtokos, már unokák is vannak. Pesten élünk, de én őrzöm és gondozom a hagyatéki ingatlanokat.TOVÁBB OLVASÁS

2019 febr 17

Épül, szépül Törökbálint, jobban mondva beépül szépen Törökbálint

Sok év kemény civil küzdelem és ellenállás árán – amelynek vezetője voltam – sikerült megszabadulni a Tükörhegyre engedélyezett ezerlakásos lakótelep rémétől. Továbbra is megfigyelhető azonban egy roppant aggályos jelenség a városvezetés, illetve Elek Sándor „városfejlesztési” koncepciójában: mintha az lenne a cél, hogy Törökbálint teljesen beépüljön, mindenhol minél több lakás legyen. Az épül, szépül Törökbálint szlogen helyett jobban passzol ide a beépül szépen Törökbálint. Ez a folyamat azzal a nemesnek tűnő, ámde csak üres marketingfogásként hangoztatott céllal történik, hogy a törökbálinti fiataloknak lakás kell, ugyanis nem tudnak hova költözni. Épüljön hát nekik lakás, sok lakás.

Szép gondolat, de felettébb demagóg és szemfényvesztő, ami igazából valamiről el akarja terelni a figyelmet. Mire gondolok?TOVÁBB OLVASÁS

2019 jan 31

Tovább zöldül Törökbálint

Az idei faültetés is nyáron kezdődött. Ekkor gyűjtöttük össze Holló Zsuzsa, Törökbálint főkertésze segítségével az ültetésre gondolt helyszíneket. Egyeztettünk a lakosokkal, a közútkezelővel, a Városgondnoksággal, a VFKB-vel.

Többéves kapcsolattartás eredményeként a Magyar Közúttal idén jutottunk el addig, hogy 90 fát felajánlottak külterületi, útmenti fasorok kialakítására. A csemeték másik részét Törökbálint Környezetvédelmi Alapja fedezte, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (VFKB) saját hatáskörben biztosított forrást fák vásárlására.

TOVÁBB OLVASÁS

2019 jan 11

Újabb 1.024 lakás vagy inkább 120 exkluzív luxusvilla?

Ön mit szeretne?

 A kérdés roppant becsapós az ügyben kevésbé jártas polgár számára, a helyes válasz megkereséséhez pedig ismerni kell a fontosabb részleteket.

Vegyük röviden sorra az előzményeket:

  1. A Telenor mögött található egykori laktanya területének tulajdonosa 2018. év végén egy beruházási koncepcióval kereste meg az Önkormányzatot.
  2. A beruházó a koncepciójában azt vázolta fel, hogy a területre 2006. óta érvényes szabályozásnak megfelelően építhetne 862.000 m2 épületet, amiben 1.024 lakást helyezhetne el.
  3. Ez újabb 8-10.000 autót jelentene a Városnak. Azt javasolja, hogy ehelyett az Önkormányzat minősítse át a területet lakóövezetté, és akkor „csak” 120 luxusvillát fog építeni, ami 300 új autót és 4-600 embert jelentene.
  4. A polgármester a beruházási ötletet támogatható elképzelésként a képviselő-testület elé akarta terjeszteni decemberben, de az a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságban elakadt.

Mi lesz az ügy folytatása?

Reggelente már most is Budapest belvárosához hasonló dugók vannak Törökbálint főútjain, ki akarhat további forgalomnövekedést?

 Nézzük, mik a tények:

  1. A terület egy 2006-os szabályozási terv alapján nagyrészt kereskedelmi és gazdasági, kisebb részben vegyes övezeti besorolású.
  2. Ebben az övezetben az országos és helyi építési szabályok miatt önálló lakórendeltetésű épület jelenleg nem helyezhető el. Lakás kizárólag a gazdasági tevékenységű épületen belüli szolgálati lakás lehet (a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kialakítva, legfeljebb az épület területének 10%-ában).
  3. Mindezek miatt az 1.024 lakás csak egy elméleti maximum lehetne, de ehhez meg kellene építeni a teljes 862.000 m2 gazdasági, kereskedelmi funkciójú épületet, azaz irodákat, raktárakat, áruházakat.
  4. A legfőbb probléma az, hogy a közel 100 hektáros terület háromnegyede Natura 2000 védelem alatt áll. 2004. óta az Európai Unió irányelvei alapján kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.
  5. 2014-es Érd-Tétényi plató fenntartási terv a területre vonatkozóan fontos feladatokat fogalmaz meg: „A területre vonatkozó önkormányzati szabályozás potenciális veszélyeztető tényezőt jelent természetvédelmi szempontból a terület értékeire. Elsődleges célja az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjárműforgalom, crossmotorozás, hulladéklerakás) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása. A jelölő élőhelyek védelme az infrastrukturális fejlesztésekkel szemben.”

A nemrég Törökbálinton készült felmérés azt mutatja, hogy a törökbálintiak 59%-a szerint a település nagyrészt betelt. Ki akarhat újabb lakóterületeket kijelölni és vajon miért?

A polgármester egy 2018 májusában tartott képviselő-testületi ülésen az üdülőövezetek kapcsán a következőket terjesztette a testület elé: „A város területén kialakult nagy kiterjedésű üdülőterületeket – pl. Pistály, Annahegy, Szabadházi-hegy – az önkormányzat nem kívánja lakóterületté minősíteni, továbbra is az üdülőfunkció megtartását támogatja.

Lakóövezeti besorolás esetén

  • felgyorsul a beépítés,
  • a lakónépesség a szokásosnál gyorsabban nő,
  • és a jelentős forgalomnövekedés miatt szükségessé válna az utak szélesítése (költségvetési forrásigény).
  • Szükségessé válik – további közterületi szélesítésekkel és terheléssel járó – tömegközlekedés-fejlesztés (költségvetési forrásigény).
  • A megnövekedett lakosságszám kiszolgálása kereskedelmi-szolgáltató funkciók, játszóterek, közintézmények létesítésének igényét vonja maga után (telekvásárlás, építés, fenntartás költségei).”

Akkor hogy is van ez? Vajon egy teljesen új lakóterületi átsorolás miért élvez előnyt, megkülönböztetést? Ráadásul – például ellentétben Annaheggyel – még senki nem lakik ott, hovatovább a jelentős része kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület! Akkor mégis miért javasolja a polgármester lakóövezetté átminősíteni?

Kérjük, írja meg Ön is az üggyel kapcsolatos véleményét egyesületünk e-mail címére:

Szőke Péter

2019 jan 07

Ne mérgezzük a környezetünket!

Fűtési szezonban, de máskor is sokan gondolják úgy, hogy a hulladéktól való hasznos „megszabadulás”, ha elégetik otthon. Nincs szemétdíj, nincs macera a gyűjtéssel. Ez azonban nemcsak tilos, de rendkívül káros és veszélyes is!

A hulladékok elégetésére a háztartási tüzelőberendezések nem alkalmasak. Saját egészségünket tesszük tönkre. Ezért Magyarországon a hulladékok nyílt téri vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése több mint 15 éve jogszabály tiltja.TOVÁBB OLVASÁS

2018 dec 16

Advent harmadik vasárnapja: Tudatlanság, felelőtlenség, avagy mi a normális?

Ünnepi hangulatban, társasjátékozás közben mi is meggyújtottuk a gyertyát a karácsonyt várva. Van, aki mást gyújtott meg az ünnep alkalmából, mi csak az étkezőasztalnál is érezhető orrfacsaró bűzt, az égő műanyag eltéveszthetetlen szagát éreztük meg. A közös játéknak véget vetve elindultam az orrom után. Azt sejtettem, hogy kéményből száll fel a szörnyű füst, ezért nem is azonnal vettem észre, hogy a Törökbálint – Idamajorban található kiserdőből terjeng a bűz. Az ünnepre készülve, gyertya helyett, a sötétben valaki összehordott szeméthalmot gyújtott meg.TOVÁBB OLVASÁS

2018 dec 11

Új illegális hulladéklerakó Törökbálinton

Bár a közvetlen kapcsolatot nem lehet igazolni, de mindenesetre figyelmeztető jel, hogy az érdi levendulás lezárását követően új illegális hulladéklerakó hely alakult ki városunkban. Az itt lehelyezett hulladék részben háztartási, részben építési, részben elektronikus hulladék, mely között veszélyes hulladékok (vegyszerek, elemek, stb.) is találhatóak.
Érd komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy veszélyeztetett külterületein megakadályozza az illegális hulladéklerakást. A megyei jogú város civil szervezetekkel összefogva megtisztította a levendulás területét, majd úttorlaszokat helyezett el, illetve kamerákat telepített a terül ellenőrzése érdekében. Az intézkedések hatékonyak és jók, azonban az innen elüldözött szemetelők más helyek után néznek.TOVÁBB OLVASÁS

2018 dec 05

Mi vitte el a diótermést?

Ahol nem fagyott le tavasszal a diófák virágja és lombja, ott szépen kötöttek a virágok, elkezdtek növekedni a zöld burokkal körülvett termések. Augusztus-szeptemberben aztán látszott, hogy valami baj van. Egyre több termés barnult meg, száradt össze, pottyant le vagy sült rá a faágakra. Lassan derült csak ki a laikusok számára, hogy egy Észak-Amerikából behurcolt légyfaj, a nyugati dióburok-fúrólégy, rövidebben dióburoklégy (Rhagoletis completa) tizedeli a diótermést. A globális áruforgalom velejárójaként 30 éve írták le európai jelenlétét, először Svájcban, azóta terjed kelet felé. Hat-hét éve a nyugati megyékben már jelen volt, idén érte el és lépte át a Duna vonalát.

TOVÁBB OLVASÁS