Elkészült a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia
Interjú Vitézy Dáviddal, a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatójával a Törökbálintot is érintő közlekedésfejlesztési tervekről
Mennyire egyeztetett dokumentum a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia?
A Stratégia tervezése 2018-ban kezdődött, egy önálló honlapon folyamatosan nyomon lehetett követni az alakulását, a készítésekor több szakcikk született, aminek kapcsán mindenki tájékozódhatott a részeredményekről, a formálódó fejezetek tartalmáról. A lakossági észrevételeket is több körben gyűjtöttük. Tavalyelőtt, a munka indulásakor például volt egy véleménygyűjtési fázis, melynek lezárásáig több, mint hatszáz észrevétel, javaslat, ötlet érkezett a Stratégia elkészítéséhez. A lakosság és a szakma ekkor összesen hét témakörben küldhette el javaslatait arról, hogy milyen fejlesztéseket tartanak szükségesnek többek között a vasútállomások, a szolgáltatások, valamint a vasúti hálózatok területén. A legtöbb hozzászólás – az összes vélemény közel fele – a vasúthálózat és a vasútállomások fejlesztésével kapcsolatban született. A Stratégia véglegesítését megelőzően szintén volt egy közvéleménykutatás, melynek célja a Budapest-környéki ingázók szokásainak felmérése volt. A kutatás keretében arra voltunk kíváncsiak, hogy milyenek az ingázók közlekedési preferenciái, vasúthasználati szokásai és mekkora hajlandóságot mutatnak arra, hogy más közlekedési eszközt használjanak a mindennapos ingázáshoz. Az adatfelvétel 2020 nyarán zajlott és 9689 válaszadó osztotta meg a véleményét és tapasztalatait, ezeket beépítettük a Stratégiába. Most pedig, a kormányzati elfogadást megelőzően már a kész dokumentumot van lehetősége mindenkinek véleményeznie, március végéig. A budapestvasut2040.hu honlapról letölthető a teljes Stratégia, és ennek szövege véleményezhető, a honlapon kérdőív március végéig elérhető. Ezt kérdőívet már közel ötezer válaszadó töltötte ki.TOVÁBB OLVASÁS
Igaly Diána és az Ismeretlenek emlékére
Ezekben a napokban a halál sűrűn arat és nem válogat.
Igaly Diána kivételes bajnok volt. A vele készült interjúkat élmény olvasni. A fényképein tükröződő kedvesség, manírtalanság, nyugodt okosság érződik a mondatain.
Ezekből a beszélgetésekből kiderül, hogy akkor is csodálatos történet lett volna az övé, ha csak huszonötödik az olimpián. De nyilván nem véletlen, hogy 2004-ben az athéni döntőben lelőtte mind a huszonöt korongot, így hibátlan teljesítménnyel nyert.
„Nálunk mindenki puskás ember volt, az egész rokonságom vadászott. Nagyapám volt Kamaraerdő főerdésze, apám pedig a magyarországi koronglövészet egyik megalapítója. … Úgy nőttem fel, hogy a fegyver a társunk, babusgatni kell.” – mondta egy interjúban.
Diánát a vadászat istennője után nevezték el. Hatévesen lőtt először, a budaörsi lőtéren. Két felnőtt tartotta, hogy a 25 kilót visszarúgó fegyver ki ne repüljön a kezéből.
Igaly József maga is sokszoros bajnok sportlövő volt, ám más szemmel nézte a sportágat, mint a korabeli szakemberek. Felesége is versenyzett:
„… amikor csak tehették, figyelték a nemzetközi mezőny legjobbjait, azokat, akik jó stílusban, szépen és eredményesen lőttek. Folyamatosan azon voltak, hogy tökéletesítsék magukat. Mindig azt mondta [apa], hogy ő nem lő jó technikával, de tudja, hogyan kell. Hogy miképp lehet együtt indulni a koronggal. Nagyon jó volt, hogy én a kezdettől ezt tanultam. Ezért is lettem a világ egyik leggyorsabb lövője.”
Az olimpiai részvételét az 1997 karácsonyán elhunyt édesapja nem érte meg. Abba akarta hagyni a versenyzést, az édesanyja segítette át ezen az időszakon. Az olimpia közös álom volt. Az apát 1976-ban nem vitték ki Montrealba, amit ő a Népsportból tudott meg. Nem volt párttag… Viszont csúcsformában volt: a játékok ideje alatt 200-ból 200-at lőtt egy MHSZ versenyen.
Igaly Diána 1983-ban megnyerte a junior Európa-bajnokságot, 1989-ben édesanyjával együtt csapatban lett világbajnoki bronzérmes. 1990-ben tagja volt a felnőtt világbajnok csapatnak. Egyéniben 2004-ben olimpiai bajnok lett, 2000-ben Sydney-ben bronzérmes, emellett kétszeres világbajnok (1998., 2002.). Csapatban további két VB elsőséget és öt Európa-bajnoki címet szerzett.
A versenyzést sosem adta fel. Ebben a sportágban előfordult, hogy a versenyző néhány x-szel a háta mögött is kiemelkedő eredményt ér el. Meg aztán a szenvedély. Amibe természetesen beletartozott az utánpótlás-nevelés, a lövészet kultúrájának ápolása, ami számára családi tradíció volt.
Igaly Diána halála mindenkit megdöbbentő hatalmas veszteség. Őszinte részvétünk a családjának!
A csodálatos bajnoknőre emlékezve egyben e modern kori tragédiában érintett valamennyi családnak szeretnénk részvétünket kifejezni. Ma már egyre több asztalnál maradt egy-egy üres hely. Szeretteink nincsenek közöttünk, akik két-három hete még jó egészségben, mit sem sejtve tervezték velünk a jövőt. Ezekben a borzalmas napokban ismeretlenül is gondolunk rájuk.
Törökbálint Holnap Egyesület
Újabb zajügyi csörte Törökbálinton
Pénteken fontos megbeszélés helyszíne volt a polgármesteri hivatal tanácsterme. Kósza Orsolya hónapok óta zajló aláírásgyűjtése elérte a minisztérium ingerküszöbét. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetője, Thoroczkay Zsolt, a Magyar Közút Pest Megyei igazgatója, Magyari László és a Hermann Ottó Intézet 35 éves zajügyi rutinnal rendelkező szakértője, Berndt Mihály ült le beszélgetni a hivatal és a lakosság képviselőivel. 800 törökbálinti aláírása kellett ehhez, de a beszélgetésben kiderült, hogy forrongó hangulat van a kérdés körül Diósd – Érd – Biatorbágy településeken is.TOVÁBB OLVASÁS
Fiatalos lendülettel Törökbálintért
Ha lesznek fiatalok, akik viszik a város ifjúsági életét, az a városnak is jót tesz
Interjú Ollero Marco önkormányzati képviselővel, megválasztott ifjúsági tanácsnokkal
Jól emlékszünk arra, hogy az egyetemisták ilyenkor már nagyon elfoglaltak?
Nekem, mint ELTE-snek is elkezdődött a december-januári vizsgaidőszak.
Akkor vágjunk a közepébe: miért van szükség Törökbálinton ifjúsági tanácsnokra?
Ami a fiatalok legnagyobb gondja, az nem helyi szintű probléma, de vannak törökbálinti jellegzetességei. Gondolok arra, hogy ma egy fiatalnak gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy tisztességes munkából vegyen magának egy lakást. Amit a szülei még meg tudtak teremteni, arra neki már nincs lehetősége. Ezen egy lakásépítési programmal lehetne segíteni, ami országos léptékű koncepciót és erőforrást igényel. Törökbálinton annyiban talán még rosszabb a helyzet, hogy az itteni fiataloknak végképp nagyon kevés esélyük van arra, hogy ne kelljen elmenniük, ha független életet akarnak kezdeni. Nagyon magasak az ingatlanárak, bérelhető kisebb lakás alig van. Éppen ezért nagyon kicsi Törökbálintnak a fiatalokat megtartó képessége. Ez nem végzetes, de mindenképpen egy létező probléma.
Nyílt levél Kis Gergely Márton református lelkésznek
Nyílt levél
Kis Gergely Márton
Református lelkésznek
Törökbálint
Kedves Gergely,
Kezembe került a nemrég a törökbálinti önkormányzatnak írt leveled (itt olvasható). Úgy látom, ebben nemcsak egyoldalú politikai álláspontra helyezkedtél, hanem Törökbálint érdekeit is szem elől vesztetted. Hadd világítsam meg, mire gondolok.
Szabad város, szabaduló város
Szabad város, szabaduló város
Az állhatatosságunknak volt értelme! Egy év elteltével Törökbálint képviselő-testülete az október 22-i ülésén az önkormányzati választások eredményét tükröző döntéseket hozott. Szimbolikus, hogy egy napon fogadtuk el a mandátumarányos bizottsági struktúrát, illetve fejeztük ki csatlakozási szándékunkat a Szabad Városok Szövetségéhez. A választói akarat figyelembevétele a demokrácia elsődleges követelménye! Reméljük, hogy Törökbálint a hatalom kisajátításának görcséből szabaduló város lesz. De a szabadságunk fő támasza továbbra is a helyi közösség, amely magas színvonalon szolgáltató, a környezeti terhelést kezelni képes, élhető és átláthatóan működő várost akar.
Az önkormányzati választások óta eltel egy év a helyi Fidesz részéről a választói akarat blokkolásának éve volt. A 12 fős képviselő-testületbe csak 5-en kerültek be, mégis úgy gondolták, hogy ugyanazoknak kell vezetniük a települést, akik ezt korábban tették. A fideszes polgármester mellé két pártbéli alpolgármestert akartak, a legfontosabb bizottság élére a velük együttműködő szocialistát. A Törökbálint Holnap 6 képviselője ezt nem fogadta el, emiatt voltunk „szemkilövetők”, „hataloméhesek”, „Törökbálint ellenzéke”, nyakunkba varrták a pártbrosúra összes kliséjét. Polgármesterünk rendes szokásává vált, hogy a testületi ülések után megjelenő, panaszos Facebook-posztjában úgy állítson be bennünket, mint akikkel lehetetlen az együttműködés.
TOVÁBB OLVASÁS
A befektető rájött, hogy már velünk kell tárgyalni
Interjú Turai István volt polgármesterrel
Turai István 1990-től 2014-ig – szűk másfél év kihagyással – folyamatosan tagja volt a törökbálinti képviselő-testületnek, 1998-2006. és 2008-2014. között a település polgármestere. A mérnök-informatikus végzettségű szakember a katolikus egyházi közösségen keresztül kapcsolódott be a helyi rendszerváltás folyamatába, részt vett a KDNP helyi szervezetének megalapításában, képviselte a pártot a különböző helyi politikai fórumokon. Jelenleg kétségkívül ő Törökbálint legtapasztaltabb és a bálinti ügyekről legtöbb ismerettel rendelkező helyi politikusa.* TOVÁBB OLVASÁS
Ha érzik a tétet, az emberek rögtön elkezdenek érdeklődni
Interjú Andor Mihály szociológussal, volt önkormányzati képviselővel (1990-94)
Más interjúalanyokkal könnyebb helyzetben voltam, mert átnéztem a Községi Újság 1990-es évfolyamának számait és szembesítettem őket az általuk többé-kevésbé elfelejtett eseményekkel. Andor Mihály viszont Rendszerváltás Dimbesdombon címmel írt egy szociográfiát ezekről az eseményekről, így sok kérdésre eleve megadta a választ. TOVÁBB OLVASÁS