Törökbálint Holnap Egyesület honlapja
2019 febr 17

Épül, szépül Törökbálint, jobban mondva beépül szépen Törökbálint

Sok év kemény civil küzdelem és ellenállás árán – amelynek vezetője voltam – sikerült megszabadulni a Tükörhegyre engedélyezett ezerlakásos lakótelep rémétől. Továbbra is megfigyelhető azonban egy roppant aggályos jelenség a városvezetés, illetve Elek Sándor „városfejlesztési” koncepciójában: mintha az lenne a cél, hogy Törökbálint teljesen beépüljön, mindenhol minél több lakás legyen. Az épül, szépül Törökbálint szlogen helyett jobban passzol ide a beépül szépen Törökbálint. Ez a folyamat azzal a nemesnek tűnő, ámde csak üres marketingfogásként hangoztatott céllal történik, hogy a törökbálinti fiataloknak lakás kell, ugyanis nem tudnak hova költözni. Épüljön hát nekik lakás, sok lakás.

Szép gondolat, de felettébb demagóg és szemfényvesztő, ami igazából valamiről el akarja terelni a figyelmet. Mire gondolok?TOVÁBB OLVASÁS

2019 jan 28

Bringázz a munkába kampány eredményei Törökbálinton

2018-ban az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával újra megrendezték a Bringázz a Munkába kampányt. 6000 regisztrált játékos mérte a tekeréseit, amelyet térképen is visszanézhettek, illetve összesített hőtérképek is készültek a mérésekből. A névtelen, nem azonosítható adatokból kerékpáros fejlesztési igényekre is lehet következtetni.
Törökbálinton nem nagyon foglalkozott senki ezzel a kampánnyal, mégis hasznos lehet számunkra. Az elkészült hőtérkép azt mutatja meg, hogy melyik irányokban közlekedtek a kerékpárosok. Minél világosabb egy vonal, annál többen közlekedtek ott. Fontos, hogy ez a felmérés csak a munkába járók egy részét rögzítette 2018. május 14. és június 10. között.TOVÁBB OLVASÁS

2019 jan 18

Én jól ismerem a pistályiak életkörülményeit

Riport Dr. Albert Gábor önkormányzati képviselővel a pistályi közműfejlesztésről

Évente 5-7 millió Ft-ot fizet ki az Önkormányzat a Pistály-Felsőn leamortizálódott vízvezetékrendszer miatt. Ezért az egész településnek érdeke, hogy az új vízvezetékrendszer ezen a területen mielőbb megépüljön. Az új vízhálózat kiépülésének egyik lehetséges útja víziközmű-társulat alapítása. A szervezésről és a lehetőségekről pistályi sétánk során kérdeztem Dr. Albert Gábort, a területrész önkormányzati képviselőjét, aki az Annahegyi közműprojekt vezetőjeként nagy tapasztalatot szerzett a víziközmű-társulati beruházásban. TOVÁBB OLVASÁS

2019 jan 15

Miért ütik el a gyalogosokat Törökbálinton?

December elején gyors egymásutánban történt két gyalogosgázolás Törökbálinton (11.28.,12.03.), amely egy sor további baleset emlékét idézte fel bennem. Csak az elmúlt három évben 8-10 gyalogosgázolásról hallottam, néhány nyomait láttam is. Meg szabad-e történnie ezeknek a baleseteknek?

Gázolás után (2017.05.11.)

Mit tehetnénk ellenük?

Ismerjük a szokásos kérdést: „Ki a hibás?”, és a szokásos válaszokat is: nem figyelt, nem nézett körül, túl gyorsan hajtott, stb. Hiába rágódunk ezen a kérdésen, hiába kapunk rá választ, ettől semmi nem fog változni. Egy másik kérdést kell feltennünk, és választ kell keresnünk.A helyes kérdés:

Mit kellene tenni, hogy ez többet ne forduljon elő?

Ezt a kérdést természetesen minden – gyalog, kerékpárral vagy autóval – közlekedő felteheti magának. Vezethetünk lassabban, lehetünk figyelmesebbek, szabálykövetőbbek, azaz változtathatunk a közlekedési kultúránkon. Ez egy hosszú és lassú folyamat, amely csak külső segítséggel, kampányokkal, képzéssel érhet el igazi eredményeket.TOVÁBB OLVASÁS

2019 jan 11

Újabb 1.024 lakás vagy inkább 120 exkluzív luxusvilla?

Ön mit szeretne?

 A kérdés roppant becsapós az ügyben kevésbé jártas polgár számára, a helyes válasz megkereséséhez pedig ismerni kell a fontosabb részleteket.

Vegyük röviden sorra az előzményeket:

  1. A Telenor mögött található egykori laktanya területének tulajdonosa 2018. év végén egy beruházási koncepcióval kereste meg az Önkormányzatot.
  2. A beruházó a koncepciójában azt vázolta fel, hogy a területre 2006. óta érvényes szabályozásnak megfelelően építhetne 862.000 m2 épületet, amiben 1.024 lakást helyezhetne el.
  3. Ez újabb 8-10.000 autót jelentene a Városnak. Azt javasolja, hogy ehelyett az Önkormányzat minősítse át a területet lakóövezetté, és akkor „csak” 120 luxusvillát fog építeni, ami 300 új autót és 4-600 embert jelentene.
  4. A polgármester a beruházási ötletet támogatható elképzelésként a képviselő-testület elé akarta terjeszteni decemberben, de az a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságban elakadt.

Mi lesz az ügy folytatása?

Reggelente már most is Budapest belvárosához hasonló dugók vannak Törökbálint főútjain, ki akarhat további forgalomnövekedést?

 Nézzük, mik a tények:

  1. A terület egy 2006-os szabályozási terv alapján nagyrészt kereskedelmi és gazdasági, kisebb részben vegyes övezeti besorolású.
  2. Ebben az övezetben az országos és helyi építési szabályok miatt önálló lakórendeltetésű épület jelenleg nem helyezhető el. Lakás kizárólag a gazdasági tevékenységű épületen belüli szolgálati lakás lehet (a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kialakítva, legfeljebb az épület területének 10%-ában).
  3. Mindezek miatt az 1.024 lakás csak egy elméleti maximum lehetne, de ehhez meg kellene építeni a teljes 862.000 m2 gazdasági, kereskedelmi funkciójú épületet, azaz irodákat, raktárakat, áruházakat.
  4. A legfőbb probléma az, hogy a közel 100 hektáros terület háromnegyede Natura 2000 védelem alatt áll. 2004. óta az Európai Unió irányelvei alapján kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.
  5. 2014-es Érd-Tétényi plató fenntartási terv a területre vonatkozóan fontos feladatokat fogalmaz meg: „A területre vonatkozó önkormányzati szabályozás potenciális veszélyeztető tényezőt jelent természetvédelmi szempontból a terület értékeire. Elsődleges célja az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjárműforgalom, crossmotorozás, hulladéklerakás) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása. A jelölő élőhelyek védelme az infrastrukturális fejlesztésekkel szemben.”

A nemrég Törökbálinton készült felmérés azt mutatja, hogy a törökbálintiak 59%-a szerint a település nagyrészt betelt. Ki akarhat újabb lakóterületeket kijelölni és vajon miért?

A polgármester egy 2018 májusában tartott képviselő-testületi ülésen az üdülőövezetek kapcsán a következőket terjesztette a testület elé: „A város területén kialakult nagy kiterjedésű üdülőterületeket – pl. Pistály, Annahegy, Szabadházi-hegy – az önkormányzat nem kívánja lakóterületté minősíteni, továbbra is az üdülőfunkció megtartását támogatja.

Lakóövezeti besorolás esetén

  • felgyorsul a beépítés,
  • a lakónépesség a szokásosnál gyorsabban nő,
  • és a jelentős forgalomnövekedés miatt szükségessé válna az utak szélesítése (költségvetési forrásigény).
  • Szükségessé válik – további közterületi szélesítésekkel és terheléssel járó – tömegközlekedés-fejlesztés (költségvetési forrásigény).
  • A megnövekedett lakosságszám kiszolgálása kereskedelmi-szolgáltató funkciók, játszóterek, közintézmények létesítésének igényét vonja maga után (telekvásárlás, építés, fenntartás költségei).”

Akkor hogy is van ez? Vajon egy teljesen új lakóterületi átsorolás miért élvez előnyt, megkülönböztetést? Ráadásul – például ellentétben Annaheggyel – még senki nem lakik ott, hovatovább a jelentős része kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület! Akkor mégis miért javasolja a polgármester lakóövezetté átminősíteni?

Kérjük, írja meg Ön is az üggyel kapcsolatos véleményét egyesületünk e-mail címére:

Szőke Péter

2018 dec 17

Gazdafórum volt a törökbálinti termelői piaccal kapcsolatban

A törökbálinti települési agrárgazdasági bizottság gazdafórumot szervezett a helyi piac fejlesztésével kapcsolatban. Az esemény célja az volt, hogy megvizsgáljuk, hogy a helyi termelők miért nem vesznek részt a termelői piacon, illetve megismerjük, hogy az önkormányzat a benyújtott pályázat által milyen fejlesztéseket tervez a piacon végrehajtani. A résztvevők több előadást hallgathattak meg. Borbély Anita, a hatósági állatorvos hivatalától ismertette a legfontosabb jogszabályokat, valamint beszélt az ellenőrzések folyamán tapasztalt legjellemzőbb hiányosságokról.TOVÁBB OLVASÁS

2018 dec 05

A Hegyalja utca csapadékvíz-elvezetése városi érdek

Az utóbbi évek nyári időjárása megváltozott: kevesebb, de intenzívebb, sokszor özönvízszerű csapadék hullik le rövid idő alatt. Mindez egész Törökbálintot erősen érinti. A csapadékvíz-elvezetés (és a közlekedés) szempontjából a Hegyalja utca kritikus útszakasznak számít. Az Önkormányzat eddig két ütemben foglalkozott a Hegyalja utca csapadékvizének elvezetésével.TOVÁBB OLVASÁS

2018 dec 05

Útjavításoktól az útalapig

Több mint kétszeresére kell emelni az útkarbantartási keretet!

Az üdülőterületeken és a külterületeken az utak rossz állapota foglalkoztatja leginkább a tulajdonosokat és az ott élő lakosságot. Az önkormányzat anyagi forrásai viszont ahhoz szűkösek, hogy az útfelújítással kapcsolatos összes igényt ki lehessen elégíteni. Információim szerint a kb. 250 hibabejelentésből mintegy 100 hiba kijavítására – forrás hiányában – a jövő évben lesz lehetőség, ezért javasolni fogom a jelenleg 45 milliós útjavítási keret (mely kisebb csapadékvíz elvezetési munkákat is tartalmaz) 100 millió forintra emelését a 2019-es költségvetésben.

TOVÁBB OLVASÁS

2018 dec 05

Szemétkáosz Magyarországon és Törökbálinton?

A HVG a közelmúltban cikksorozatban számolt be arról, hogy települések százain van gond a szemétszállítással, ami miatt az illegális hulladéklerakás növekvő gondot okoz.

Szeméthalom Törökbálint külterületén (fotó: Bruder Emese)

Törökbálinton elsősorban a külterületi illegális hulladéklerakás jelent problémát. A hetente kukába helyezhető szemét elszállításával nincs gond, ugyanakkor sajnos a szolgáltató és az önkormányzat is félrenéz afelett, hogy egyesek nem rendelkeznek hulladékszállítási szerződéssel, és háztartási hulladékukat a környezetükben helyezik el. Az illegális hulladéklerakás oka ezekben az esetekben világos, és elkövetője is ismert, de hatósági lépések mégsem történnek.

TOVÁBB OLVASÁS

2018 dec 01

Gazdaságlátogatás Idamajorban

Október 27-én a Kerekdomb Egyesület és az Idamajorért Egyesület közös túrát és gazdaságlátogatást szervezett Idamajorba. A túra célja az ismerkedésen túl az volt, hogy felhívja a figyelmet a József-hegy és a Biai erdő között hiányzó hivatalos turistaútra, amely összeköthetné például az Anna-hegyi kilátót a biai Szili kápolnával. A harmincnál is több törökbálinti túrázó láthatta, hogy a hiányzó szakasz az M0 feletti vadátjáró, a Major utcai M7 aluljáró, a Róka-hegy és Idamajor érintésével könnyedén kialakítható.

TOVÁBB OLVASÁS