Ön mit szeretne?
A kérdés roppant becsapós az ügyben kevésbé jártas polgár számára, a helyes válasz megkereséséhez pedig ismerni kell a fontosabb részleteket.
Vegyük röviden sorra az előzményeket:
- A Telenor mögött található egykori laktanya területének tulajdonosa 2018. év végén egy beruházási koncepcióval kereste meg az Önkormányzatot.
- A beruházó a koncepciójában azt vázolta fel, hogy a területre 2006. óta érvényes szabályozásnak megfelelően építhetne 862.000 m2 épületet, amiben 1.024 lakást helyezhetne el.
- Ez újabb 8-10.000 autót jelentene a Városnak. Azt javasolja, hogy ehelyett az Önkormányzat minősítse át a területet lakóövezetté, és akkor „csak” 120 luxusvillát fog építeni, ami 300 új autót és 4-600 embert jelentene.
- A polgármester a beruházási ötletet támogatható elképzelésként a képviselő-testület elé akarta terjeszteni decemberben, de az a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságban elakadt.
Mi lesz az ügy folytatása?
Reggelente már most is Budapest belvárosához hasonló dugók vannak Törökbálint főútjain, ki akarhat további forgalomnövekedést?
Nézzük, mik a tények:
- A terület egy 2006-os szabályozási terv alapján nagyrészt kereskedelmi és gazdasági, kisebb részben vegyes övezeti besorolású.
- Ebben az övezetben az országos és helyi építési szabályok miatt önálló lakórendeltetésű épület jelenleg nem helyezhető el. Lakás kizárólag a gazdasági tevékenységű épületen belüli szolgálati lakás lehet (a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kialakítva, legfeljebb az épület területének 10%-ában).
- Mindezek miatt az 1.024 lakás csak egy elméleti maximum lehetne, de ehhez meg kellene építeni a teljes 862.000 m2 gazdasági, kereskedelmi funkciójú épületet, azaz irodákat, raktárakat, áruházakat.
- A legfőbb probléma az, hogy a közel 100 hektáros terület háromnegyede Natura 2000 védelem alatt áll. 2004. óta az Európai Unió irányelvei alapján kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.
- 2014-es Érd-Tétényi plató fenntartási terv a területre vonatkozóan fontos feladatokat fogalmaz meg: „A területre vonatkozó önkormányzati szabályozás potenciális veszélyeztető tényezőt jelent természetvédelmi szempontból a terület értékeire. Elsődleges célja az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjárműforgalom, crossmotorozás, hulladéklerakás) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása. A jelölő élőhelyek védelme az infrastrukturális fejlesztésekkel szemben.”
A nemrég Törökbálinton készült felmérés azt mutatja, hogy a törökbálintiak 59%-a szerint a település nagyrészt betelt. Ki akarhat újabb lakóterületeket kijelölni és vajon miért?
A polgármester egy 2018 májusában tartott képviselő-testületi ülésen az üdülőövezetek kapcsán a következőket terjesztette a testület elé: „A város területén kialakult nagy kiterjedésű üdülőterületeket – pl. Pistály, Annahegy, Szabadházi-hegy – az önkormányzat nem kívánja lakóterületté minősíteni, továbbra is az üdülőfunkció megtartását támogatja.
Lakóövezeti besorolás esetén
- felgyorsul a beépítés,
- a lakónépesség a szokásosnál gyorsabban nő,
- és a jelentős forgalomnövekedés miatt szükségessé válna az utak szélesítése (költségvetési forrásigény).
- Szükségessé válik – további közterületi szélesítésekkel és terheléssel járó – tömegközlekedés-fejlesztés (költségvetési forrásigény).
- A megnövekedett lakosságszám kiszolgálása kereskedelmi-szolgáltató funkciók, játszóterek, közintézmények létesítésének igényét vonja maga után (telekvásárlás, építés, fenntartás költségei).”
Akkor hogy is van ez? Vajon egy teljesen új lakóterületi átsorolás miért élvez előnyt, megkülönböztetést? Ráadásul – például ellentétben Annaheggyel – még senki nem lakik ott, hovatovább a jelentős része kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület! Akkor mégis miért javasolja a polgármester lakóövezetté átminősíteni?
Kérjük, írja meg Ön is az üggyel kapcsolatos véleményét egyesületünk e-mail címére:
Szőke Péter
