Az utóbbi évek nyári időjárása megváltozott: kevesebb, de intenzívebb, sokszor özönvízszerű csapadék hullik le rövid idő alatt. Mindez egész Törökbálintot erősen érinti. A csapadékvíz-elvezetés (és a közlekedés) szempontjából a Hegyalja utca kritikus útszakasznak számít. Az Önkormányzat eddig két ütemben foglalkozott a Hegyalja utca csapadékvizének elvezetésével.TOVÁBB OLVASÁS
Több mint kétszeresére kell emelni az útkarbantartási keretet!
Az üdülőterületeken és a külterületeken az utak rossz állapota foglalkoztatja leginkább a tulajdonosokat és az ott élő lakosságot. Az önkormányzat anyagi forrásai viszont ahhoz szűkösek, hogy az útfelújítással kapcsolatos összes igényt ki lehessen elégíteni. Információim szerint a kb. 250 hibabejelentésből mintegy 100 hiba kijavítására – forrás hiányában – a jövő évben lesz lehetőség, ezért javasolni fogom a jelenleg 45 milliós útjavítási keret (mely kisebb csapadékvíz elvezetési munkákat is tartalmaz) 100 millió forintra emelését a 2019-es költségvetésben.
A HVG a közelmúltban cikksorozatban számolt be arról, hogy települések százain van gond a szemétszállítással, ami miatt az illegális hulladéklerakás növekvő gondot okoz.
Törökbálinton elsősorban a külterületi illegális hulladéklerakás jelent problémát. A hetente kukába helyezhető szemét elszállításával nincs gond, ugyanakkor sajnos a szolgáltató és az önkormányzat is félrenéz afelett, hogy egyesek nem rendelkeznek hulladékszállítási szerződéssel, és háztartási hulladékukat a környezetükben helyezik el. Az illegális hulladéklerakás oka ezekben az esetekben világos, és elkövetője is ismert, de hatósági lépések mégsem történnek.
Október 27-én a Kerekdomb Egyesület és az Idamajorért Egyesület közös túrát és gazdaságlátogatást szervezett Idamajorba. A túra célja az ismerkedésen túl az volt, hogy felhívja a figyelmet a József-hegy és a Biai erdő között hiányzó hivatalos turistaútra, amely összeköthetné például az Anna-hegyi kilátót a biai Szili kápolnával. A harmincnál is több törökbálinti túrázó láthatta, hogy a hiányzó szakasz az M0 feletti vadátjáró, a Major utcai M7 aluljáró, a Róka-hegy és Idamajor érintésével könnyedén kialakítható.
A közmeghallgatás az önkormányzatiság rendszerében az egyik legfontosabb fórum, amelyen a lakosság a város közügyeit érintő gondolatait megfogalmazhatja, kérdéseit fölteheti. Mindez nyilvános képviselő-testületi ülés keretében történik.
Az önkormányzatiság hőskorában, a 90-es években a régi művelődési ház terme zsúfolásig megtelt a közmeghallgatásokon. Az eseményről szóló felhívást előzőleg a város több pontján kiplakátolták. A lakosság és a helyi sajtó munkatársai helyben tették fel a kérdéseiket. Ma főként a honlapról és a közösségi médiából tájékozódhat a választópolgár. Bár a helyi lapban is megjelent a felhívás, szinte biztos, hogy a törökbálintiak közül sokan nem tudtak a közmeghallgatásról. Régen a képviselők is sokkal aktívabbak voltak, ma a többségük csendben átengedi a válaszadás lehetőségét a polgármesternek. Korábban a szabályzat lehetőséget biztosított arra, hogy a képviselő a felmerült problémák és igények kapcsán határozati javaslatot fogalmazzon meg. Napjainkra az egyik legfontosabb önkormányzati fórum lassan kiüresedett, formálissá vált.
Ma ha egy törökbálinti képviselő a munkájával, a várossal kapcsolatban írásban szeretne tájékoztatást adni minden választóhoz eljutva, akkor ez hivatalos módon számára nem lehetséges. Erre persze bárki egyből rávághatná, hogy „de hisz ott van a Törökbálint Ma újság, az önkormányzati pénzen jelenik meg, miért nem ír abba?” A válasz roppant egyszerű: mert a városvezetés ezt nem engedi. Ez a hajdani cenzúra mai modern változata, ami nem más, mint a képviselői szólásszabadság durva korlátozása.TOVÁBB OLVASÁS