Nem a hűtő szűk, hanem a horizont
Az elefántok, zsiráfok, sőt a fruttifogyasztó helyi értelmiségiek is azt mondják, hogy Törökbálint nem létezhet két fideszes alpolgármester nélkül – pedig dehogynem!
Néhány napja egy több szempontból különös fejtegetést tett közzé a Szövetség Törökbálintért elnevezésű szervezet „Kinyitod a hűtőt, kiveszed az elefántot, majd berakod a zsiráfokat . . . avagy miért nincs 11 alpolgármesterünk?” címmel. Hogy ez a Szövetség pontosan kiket jelent, nem tudom. Az írás tartalma alapján viszont tetszetős, hogy már az elnevezésük is szűkszavú, takarékos. A cikkből kivilágló tényleges célkitűzés, a Szövetség a Törökbálinti Pozícióink Megtartásáért terjengősségét ugyanis képesek voltak két szóban összefoglalni, ami szimpatikus időspórolás. Sajnos, később ehhez a tömörséghez már nem tartották magukat, holott talán jobb lett volna, ha elemzésüknek csak a végkövetkeztetését közlik: „Az alpolgármesteri poszt pedig nem frutti, amit osztogatni kellene. Az kapja meg, aki minden feltételnek megfelel és képes dolgozni a közért.”
„Milyen gesztusokat kellene még tennem?” – kérdezi Elek Sándor. Semmilyeneket! Korrekt javaslatra lenne szükség. Ehelyett a „színház” folytatódik.
Az utolsó pillanatban – többek között a Törökbálint Holnap Egyesület egyik képviselőjének kezdeményezésére – a házasságkötőbe meghirdetett közmeghallgatás helyszíne a színházterem lett. Az utóbbi hetekben érzékelhető volt a helyi politika iránti felfokozott érdeklődés, így az első rendes képviselő-testületi ülésre alig tudtak bezsúfolódni a városházára váratlanul nagy számban érkezett kíváncsiak. Ezek után biztosnak tűnt, hogy ezúttal is a szokottnál jóval többen jönnek el, így a részvételhez képest alkalmatlan helyszínt a régi beidegződések diktálhatták. Ám szerencsére a városvezetés észbekapott, igazolva ezzel, hogy egyrészt „jobb későn, mint soha”, másrészt a jó harminc éve divatba jött szállóigét, mely szerint „a demokráciát (újra)tanulni kell”. 
A termet – legalábbis eleinte – teljes egészében megtöltő közönség érdeklődése mellett, mintegy öt és fél órán át tanácskozott november 13-án a városi képviselő-testület a megalakulása utáni első ülésén. Amint az várható volt, alpolgármestert nem sikerült választani. Annak ellenére sem, hogy felgyorsultak az események, Elek Sándor polgármester ugyanis e napirendi pontnál jól előkészített javaslat helyett egy mozgóárus étlapját bocsátotta a képviselők elé. Eredetileg párttársát, Földvári Lászlót javasolta a tisztség betöltésére. Majd egyetlen nappal az ülés előtt alternatív kezdeményezést tett: Földvári Lászlót és Szőke Pétert (Törökbálint Holnap Egyesület) főállású, Géczy Krisztiánt (Fidesz) társadalmi megbízatású státuszban ajánlotta, amivel háromra nőtt volna az alpolgármesterek száma. Második lehetőségként az előző ciklusban a tisztséget betöltő Földvári-Géczy duóban gondolkodott.
A képviselő-testület alakuló ülését a helyi választási bizottság tagjaként az első sorból figyelve, számomra a probléma mélysége most vált világossá. A Törökbálint Holnap Egyesületnek a képviselő-testület felét kitevő képviselői csoportja ez alkalommal szervezetten, tömören felhozott néhány helyi politikai kérdést. Kérték programjuk fő témáinak felvételét a testület munkatervébe. Mindez ott többféle helytelenítő reakciót váltott ki.
Az elmúlt időszakban nagyon távol került a politika az emberektől, már a helyi politika is. Ez így nincs rendjén, egy helyi képviselő nem ülhet „elefántcsont toronyban”, messze az emberektől, még ha a „képviseleti demokrácia” ezt is sugallja. Velük együttműködve, őket meghallgatva kell feltárni a problémákat, és megoldást találni rájuk. Az emberek „kollektív tudata” mindig bölcsebb az egyénekénél. Augusztus hónap folyamán húsz helyen, húsz időpontban tartottunk „utcafórumot”, hogy találkozhassunk a Törökbálintiakkal, a 8. számú választókerület lakosaival, meghallgathassuk véleményüket, problémáikat, elképzeléseiket.