Megjelent a Törökbálint Holnap tizedik száma
Fernengel András
A félelemről, a Törökbálint Holnap Egyesület programjáról, a személyes beszélgetések fontosságáról és az 1. körzet programjáról
A Törökbálint Holnap Egyesület jó példája annak, hogy a helyi ügyeket az országos pártpolitika ellentétein túllépve, az itt élők összefogásával kell intézni. Ez az egyesület helyben élő lokálpatrióták csapata, akik a törökbálinti problémák megoldásába, az itteni ügyek intézésébe szívesen fektetnek energiát. A THE csapatában sok jobboldali, baloldali és magát középre helyező lokálpatrióta dolgozik. A közös hangot, a közös értéket a törökbálinti közügyek elsődlegessége adja számunkra.
Az egyesület programja hosszú beszélgetések, viták során készült, július óta olvasható a torokbalintholnap.hu lapon („Egyesület” legördülő menü, majd „A Holnap Programja”). Nagyon fontos alapvetéseket fogalmaztunk meg benne. Aki átolvassa, érzékeli a változás irányát, az előre vivő gondolatokat, a jobbításnak nem csupán a szándékát, de a hogyanját is. Itt csupán néhány fő értéket emelek ki a Törökbálint Holnap programjából:
Dr. Albert Gábor
Az üdülőterületek jövője
A folyamatos és átgondolt fejlesztések csak a kiadások csökkentése (pl. a látványberuházások elhagyása) és a bevételek növelése
(pl. sikeres pályázatok) révén valósíthatók meg. A források elosztásánál az arányosság elvének is meg kell jelennie. Már 2017 novemberében azt javasoltam, hogy a fejlesztési, felújítási források tervezésekor ne csak a városházát kiszolgáló beruházások kapjanak prioritást, mert akkor nem jut kellő forrás a város egészétől elkülönült részek (pl. az üdülőterületek) fejlesztésére, és ezáltal sérül az arányosság elve. Javaslatom nem kapott többségi támogatást. Vajon a városháza előtt a szökőkút vagy az okospad megépítése nem várhatott volna néhány évig? Vajon mennyire volt fontos a városházán az árnyékoló üveglamellát felszerelni nagyjából bruttó 86 millió forintért? Ebből a látványberuházásra fordított összegből néhány gyűjtőutat már régen fel lehetett volna újítani Annahegyen (pl. a Kertész utcát), a Bunth oldalon (pl. a Kilátó vagy a Hegyfok utcát), a Szabadházi hegyen (pl. a Mecsek vagy a Villányi utcát). De a mellékutcák folyamatos karbantartására is jutott volna elegendő összeg.
Válasz Kocsis Zoltán TLASE elnöknek
Tisztelt Kocsis Zoltán úr!
Nem lepődtem meg, hogy a választási kampány hajrájában ön valótlanságokat állítva igyekszik lejáratni engem, hiszen mindenáron próbál megfelelni a fideszes városvezetésnek. A Facebookra kitett írására (itt látható) ezúton reagálok, tételesen:TOVÁBB OLVASÁS
Turistajelek festése
Az önkormányzati lap júliusi számában „Felülvizsgálják a turistajelzéseket” címmel cikk jelent meg a turistajelek újrafestéséről, és arról, hogy „a zöld jelzést egy úgynevezett tereplépcső megépítésével vezetik rá a piros jelzésre, ezzel bekapcsolva azt a működő turistaút-hálózatba.” A cikk egyrészt önkormányzati fegyvertényként tünteti fel a turistaút-hálózat megújítását, másrészt néhány fontos információt nem említ. A turistajelzések megújítására a Magyar Természetjáró Szövetségnél a Kerekdomb Egyesület pályázott – furcsa, hogy a cikk erről hallgat. A pályázati megbízott jómagam voltam. Három egyesületi család segített a jelhálózat újrafestésében, összesen 8,8 km-nyi jelzést (piros sáv, zöld sáv, piros kereszt, piros négyzet, zöld háromszög) festettünk újra a nyár folyamán, és a szeptember 2-i határidőre sikerült elkészülnünk. Holló Zsuzsa főkertész segítségével többször is egyeztettünk az összekötő út ügyében a Pilisi Parkerdő munkatársaival, de a tereplépcső csak egyik, nem végleges javaslatként hangzott el.
Czövek Tamás
A kerékpáros közlekedés fejlődése Törökbálinton
Törökbálinton egészen 2010-ig semmi nem történt a kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében, mindössze néhány kerékpártámaszt telepített a Kerekdomb Egyesület pályázati pénzből. Ekkor képviselőként elkezdtem határozottabban képviselni ezt a témát, aminek néhány eredménye született:
- évente 3-5 millió Ft-ot fordít az önkormányzat a kerékpáros fejlesztésekre
- kerékpártámaszokat telepítettünk sok helyre, kerékpártároló épült a bálint márton iskola kertjébe
- évről évre apró lépésekkel megkezdődött a kerékpáros nyomhálózat kialakítása, amelynek feladata, hogy a fontosabb célpontok közötti útvonalakon az autósok figyelmét felhívja a kerékpárosok jelenlétére, illetve a forgalmas utak keresztezésénél segítse a kerekezők észlelését.
Törökbálint tömegközlekedése
Egy élhető város vérkeringését a jó közösségi közlekedés biztosítja. Törökbálint fekvése miatt összetett, szerteágazó hálózatra van szükségünk. Városunkba el lehet jutni vasúton, vagy a Volánbusz által üzemeltett buszhálózattal, kiegészítve 1-2 helyi járattal.
Buszközlekedés
A Törökbálintiak többsége autóval vagy busszal utazik a főváros felé, jóval kisebb százalékuk közlekedik kerékpárral vagy vonattal. Városunkban alapvetően jó a buszhálózat, amely több átszállási lehetőséget is biztosít. Idén júliustól életbe lépett a közös viteldíjrendszer is, mely sok ember közlekedési szokását változtatta meg, nagymértékben javítva azt.
Idamajor kivételével városunk minden pontjára el lehet jutni tömegközlekedéssel. Az elmúlt években sokat változott a hálózat, Annahegyen megszüntettek hétvégi járatot is, amelyet aztán dr. Albert Gábor közbejárására hamarosan visszaállítottak.TOVÁBB OLVASÁS
Gyalogos közlekedés
Gyakran elfeledkezünk a legtermészetesebb közlekedési módról, a gyaloglásról. Az utak tervezése során mindenki az autók igényeinek kielégítésén dolgozik – elég széles legyen, elég gyorsan lehessen menni, elég parkolóhely legyen. Ezek természetesen fontos szempontok a főbb közlekedési útvonalakon. De mi van az emberekkel?TOVÁBB OLVASÁS
Autópályák és a zaj
Mindannyian naponta érzékeljük, hogy Törökbálint – Magyarországon egyedülállóan – három autópálya csomópontjában fekszik. Ennek megvannak az előnyei és a hátrányai is.
Az autóval vagy busszal közlekedők számára az autópályák a gyors közlekedés lehetőségét biztosítják, a település számára jelentős – lényegében kihasználatlan – gazdaságfejlesztési potenciált rejtenek magukban, azonban mindannyiunk számára problémaként jelentkezik a közelünkben naponta elhaladó sok tízezer gépjármű okozta zaj- és légszennyezés.
Átmenő forgalom – Annahegy és Rudáktelep nyugalmáért és biztonságáért dolgozunk
Interjú Dr. Albert Gábor képviselőjelölttel az átmenő forgalom okozta kellemetlenségekről és a megoldási javaslatokról
Németh Balázs: Az átmenő forgalom és a zajterhelés fojtogató gyűrűjében élünk Törökbálinton. Dr. Albert Gábort kérdeztük erről, aki a Törökbálint Holnap Egyesület színeiben vállal képviselőjelöltséget az őszi önkormányzati választáson.
Dr. Albert Gábor: Az átmenő forgalom három fő irányban jelent igazi problémát. Egyrészt Érd felől nagy, másrészt érzékenyen érinti városunkat az M1-M7 autópályák és a környező települések közötti forgalom is, különösen a Bajcsy-Zsilinszky utcán, a Géza fejedelem úton és a Diósdi úton, itt főképp a reggeli és délutáni csúcsidőkben érzékelhető. Végül pedig Diósd felől, Annahegyen keresztül. Ez a helyzet nagymértékben veszélyezteti Törökbálint kertvárosi jellegét. Azt, amiért szeretünk itt élni, és azt, amiért sokan más településről is ide költöznek.TOVÁBB OLVASÁS