Mi közünk a szúnyogokhoz?
A szúnyog-helyzet felelősségének a Törökbálint Holnap Egyesületre kenése egyszerű hazugság, félrevezetés, szándékos félreinformálás
A minden képviselő által megszavazott előterjesztés előkészítésekor tudták a szakemberek, hogy a biológiai szúnyoggyérítésre áttérés több éves folyamat lesz, ami alatt nem lehet a vegyszeres szúnyogirtást elkerülni, csupán csökkenteni.
Részletek a levelezésből: „valószínűleg első évben még nem tudjuk kiváltani a kémiai védekezést” „Igen, egyetértek, megértem, hogy első, sőt akár későbbi években is (természetesen az időjárási viszonyoktól is függően) szükséges lehet még kémiai szúnyoggyérítés is.” „Az előterjesztésem szerinti jogszabályi tiltás eredményeként nem lesz kizárt a vegyszeres gyérítés, de azt csak a biológiai gyérítés sikertelensége, az annak ellenére fennmaradt magas szúnyogsűrűség indokolhatja.”
Ezért a két forgalomban lévő hatóanyag közül csak az egyik lett betiltva, hogy a másikat lehessen használni az átmeneti években. A polgármester elrendelhette volna az irtást, de szakmai ellenvéleményt kapott, ami miatt ezt nem tette meg. Ez Elek Sándor döntése volt, az ő felelőssége. De ehhez semmi köze a THE képviselőinek.
A Törökbálint Holnap Egyesület célja az élő rendszereket károsító vegyszerhasználat csökkentése, ami nagyon fontos, előremutató kezdeményezés.
Aki a jelenlegi szúnyoghelyzetet a Holnaposok számlájára akarja írni, az tájékozatlan vagy szándékosan félrevezeti a közvéleményt.
HOLNAPRESS
December 17-én reggel Szőke Péter önkormányzati képviselő, a Törökbálint Holnap Egyesület elnöke e-mailben tájékoztatta Elek Sándor polgármestert arról a javaslatról, amellyel az egyesület kimozdítaná a holtpontról az alpolgármester(ek) személyével és a képviselő-testületi bizottságok felállításával kapcsolatos vitát. 
Néhány napja egy több szempontból különös fejtegetést tett közzé a Szövetség Törökbálintért elnevezésű szervezet „Kinyitod a hűtőt, kiveszed az elefántot, majd berakod a zsiráfokat . . . avagy miért nincs 11 alpolgármesterünk?” címmel. Hogy ez a Szövetség pontosan kiket jelent, nem tudom. Az írás tartalma alapján viszont tetszetős, hogy már az elnevezésük is szűkszavú, takarékos. A cikkből kivilágló tényleges célkitűzés, a Szövetség a Törökbálinti Pozícióink Megtartásáért terjengősségét ugyanis képesek voltak két szóban összefoglalni, ami szimpatikus időspórolás. Sajnos, később ehhez a tömörséghez már nem tartották magukat, holott talán jobb lett volna, ha elemzésüknek csak a végkövetkeztetését közlik: „Az alpolgármesteri poszt pedig nem frutti, amit osztogatni kellene. Az kapja meg, aki minden feltételnek megfelel és képes dolgozni a közért.”
„Milyen gesztusokat kellene még tennem?” – kérdezi Elek Sándor. Semmilyeneket! Korrekt javaslatra lenne szükség. Ehelyett a „színház” folytatódik.
Az utolsó pillanatban – többek között a Törökbálint Holnap Egyesület egyik képviselőjének kezdeményezésére – a házasságkötőbe meghirdetett közmeghallgatás helyszíne a színházterem lett. Az utóbbi hetekben érzékelhető volt a helyi politika iránti felfokozott érdeklődés, így az első rendes képviselő-testületi ülésre alig tudtak bezsúfolódni a városházára váratlanul nagy számban érkezett kíváncsiak. Ezek után biztosnak tűnt, hogy ezúttal is a szokottnál jóval többen jönnek el, így a részvételhez képest alkalmatlan helyszínt a régi beidegződések diktálhatták. Ám szerencsére a városvezetés észbekapott, igazolva ezzel, hogy egyrészt „jobb későn, mint soha”, másrészt a jó harminc éve divatba jött szállóigét, mely szerint „a demokráciát (újra)tanulni kell”. 
A termet – legalábbis eleinte – teljes egészében megtöltő közönség érdeklődése mellett, mintegy öt és fél órán át tanácskozott november 13-án a városi képviselő-testület a megalakulása utáni első ülésén. Amint az várható volt, alpolgármestert nem sikerült választani. Annak ellenére sem, hogy felgyorsultak az események, Elek Sándor polgármester ugyanis e napirendi pontnál jól előkészített javaslat helyett egy mozgóárus étlapját bocsátotta a képviselők elé. Eredetileg párttársát, Földvári Lászlót javasolta a tisztség betöltésére. Majd egyetlen nappal az ülés előtt alternatív kezdeményezést tett: Földvári Lászlót és Szőke Pétert (Törökbálint Holnap Egyesület) főállású, Géczy Krisztiánt (Fidesz) társadalmi megbízatású státuszban ajánlotta, amivel háromra nőtt volna az alpolgármesterek száma. Második lehetőségként az előző ciklusban a tisztséget betöltő Földvári-Géczy duóban gondolkodott.
A képviselő-testület alakuló ülését a helyi választási bizottság tagjaként az első sorból figyelve, számomra a probléma mélysége most vált világossá. A Törökbálint Holnap Egyesületnek a képviselő-testület felét kitevő képviselői csoportja ez alkalommal szervezetten, tömören felhozott néhány helyi politikai kérdést. Kérték programjuk fő témáinak felvételét a testület munkatervébe. Mindez ott többféle helytelenítő reakciót váltott ki.
Az elmúlt időszakban nagyon távol került a politika az emberektől, már a helyi politika is. Ez így nincs rendjén, egy helyi képviselő nem ülhet „elefántcsont toronyban”, messze az emberektől, még ha a „képviseleti demokrácia” ezt is sugallja. Velük együttműködve, őket meghallgatva kell feltárni a problémákat, és megoldást találni rájuk. Az emberek „kollektív tudata” mindig bölcsebb az egyénekénél. Augusztus hónap folyamán húsz helyen, húsz időpontban tartottunk „utcafórumot”, hogy találkozhassunk a Törökbálintiakkal, a 8. számú választókerület lakosaival, meghallgathassuk véleményüket, problémáikat, elképzeléseiket.