Tisztelt Kocsis Zoltán úr!
Nem lepődtem meg, hogy a választási kampány hajrájában ön valótlanságokat állítva igyekszik lejáratni engem, hiszen mindenáron próbál megfelelni a fideszes városvezetésnek. A Facebookra kitett írására (itt látható) ezúton reagálok, tételesen:TOVÁBB OLVASÁS
Az önkormányzati lap júliusi számában „Felülvizsgálják a turistajelzéseket” címmel cikk jelent meg a turistajelek újrafestéséről, és arról, hogy „a zöld jelzést egy úgynevezett tereplépcső megépítésével vezetik rá a piros jelzésre, ezzel bekapcsolva azt a működő turistaút-hálózatba.” A cikk egyrészt önkormányzati fegyvertényként tünteti fel a turistaút-hálózat megújítását, másrészt néhány fontos információt nem említ. A turistajelzések megújítására a Magyar Természetjáró Szövetségnél a Kerekdomb Egyesület pályázott – furcsa, hogy a cikk erről hallgat. A pályázati megbízott jómagam voltam. Három egyesületi család segített a jelhálózat újrafestésében, összesen 8,8 km-nyi jelzést (piros sáv, zöld sáv, piros kereszt, piros négyzet, zöld háromszög) festettünk újra a nyár folyamán, és a szeptember 2-i határidőre sikerült elkészülnünk. Holló Zsuzsa főkertész segítségével többször is egyeztettünk az összekötő út ügyében a Pilisi Parkerdő munkatársaival, de a tereplépcső csak egyik, nem végleges javaslatként hangzott el.
Czövek Tamás
Törökbálinton egészen 2010-ig semmi nem történt a kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében, mindössze néhány kerékpártámaszt telepített a Kerekdomb Egyesület pályázati pénzből. Ekkor képviselőként elkezdtem határozottabban képviselni ezt a témát, aminek néhány eredménye született:
Egy élhető város vérkeringését a jó közösségi közlekedés biztosítja. Törökbálint fekvése miatt összetett, szerteágazó hálózatra van szükségünk. Városunkba el lehet jutni vasúton, vagy a Volánbusz által üzemeltett buszhálózattal, kiegészítve 1-2 helyi járattal.
A Törökbálintiak többsége autóval vagy busszal utazik a főváros felé, jóval kisebb százalékuk közlekedik kerékpárral vagy vonattal. Városunkban alapvetően jó a buszhálózat, amely több átszállási lehetőséget is biztosít. Idén júliustól életbe lépett a közös viteldíjrendszer is, mely sok ember közlekedési szokását változtatta meg, nagymértékben javítva azt.
Idamajor kivételével városunk minden pontjára el lehet jutni tömegközlekedéssel. Az elmúlt években sokat változott a hálózat, Annahegyen megszüntettek hétvégi járatot is, amelyet aztán dr. Albert Gábor közbejárására hamarosan visszaállítottak.TOVÁBB OLVASÁS
Gyakran elfeledkezünk a legtermészetesebb közlekedési módról, a gyaloglásról. Az utak tervezése során mindenki az autók igényeinek kielégítésén dolgozik – elég széles legyen, elég gyorsan lehessen menni, elég parkolóhely legyen. Ezek természetesen fontos szempontok a főbb közlekedési útvonalakon. De mi van az emberekkel?TOVÁBB OLVASÁS
Mindannyian naponta érzékeljük, hogy Törökbálint – Magyarországon egyedülállóan – három autópálya csomópontjában fekszik. Ennek megvannak az előnyei és a hátrányai is.
Az autóval vagy busszal közlekedők számára az autópályák a gyors közlekedés lehetőségét biztosítják, a település számára jelentős – lényegében kihasználatlan – gazdaságfejlesztési potenciált rejtenek magukban, azonban mindannyiunk számára problémaként jelentkezik a közelünkben naponta elhaladó sok tízezer gépjármű okozta zaj- és légszennyezés.
Németh Balázs: Az átmenő forgalom és a zajterhelés fojtogató gyűrűjében élünk Törökbálinton. Dr. Albert Gábort kérdeztük erről, aki a Törökbálint Holnap Egyesület színeiben vállal képviselőjelöltséget az őszi önkormányzati választáson.
Dr. Albert Gábor: Az átmenő forgalom három fő irányban jelent igazi problémát. Egyrészt Érd felől nagy, másrészt érzékenyen érinti városunkat az M1-M7 autópályák és a környező települések közötti forgalom is, különösen a Bajcsy-Zsilinszky utcán, a Géza fejedelem úton és a Diósdi úton, itt főképp a reggeli és délutáni csúcsidőkben érzékelhető. Végül pedig Diósd felől, Annahegyen keresztül. Ez a helyzet nagymértékben veszélyezteti Törökbálint kertvárosi jellegét. Azt, amiért szeretünk itt élni, és azt, amiért sokan más településről is ide költöznek.TOVÁBB OLVASÁS
Szívós szervező hírében áll, aki főszerepet játszott a tükörhegyi ezerlakásos lakópark emberléptékűre faragásában. Nemrégiben a második komoly helyi politikai eredményét azzal érte el, hogy Törökbálinton is létrejött a csaknem teljes ellenzéki összefogás, amelynek polgármesterjelöltje lett.
Önről azt mondják, hogy jó szervező. Nehéz volt tető alá hozni a törökbálinti ellenzéki összefogást?
Előzetes megbeszélések után 2018 októberétől kezdtem intenzívebben szervezni az ellenzéki pártok, illetve civilek önkormányzati választási együttműködését. A pártoknak megvan a maguk érdeke, amire tekintettel kellett lennem. A kiegyensúlyozottságra törekedtem, és egyetlen kérdés kivételével minden problémát sikerült is megoldani. Végül majdnem értelmét vesztette az egész munka, hiszen személyes érdekek miatt a szocialisták az utolsó pillanatban kitáncoltak és erőteljesen húzták magukkal a DK-t is. Utóbbi párt azonban kitartott az összefogás mellett, egy nap alatt jelöltet cseréltek. Így a Jobbiktól a Momentumon át a Demokratikus Koalícióig mindenhonnan van jelöltünk, kiegészülve helyi civilekkel, olyanokkal, akik már bizonyítottak, de vannak kezdők is. Ez egy minden szempontból sokszínű társaság, igen erős csapat, tele képzett szakemberekkel, ami az egyik nagy erényünk. A másik, hogy innovatívak vagyunk, de muszáj is annak lennünk, mert mögöttünk nincs önkormányzati háttér. Az én Facebook oldalamat nem közpénzen fizetett hivatali dolgozók kezelik, a kampányunkhoz minden szükséges feltételt magunknak kell megteremtenünk. TOVÁBB OLVASÁS
Néhány évvel ezelőtt, az iskolák állami fenntartásba vétele után – akkor még igazgatóhelyettesként – kimutatást kellett készítenem, hogy a Bálint Márton Iskola tanulóinak mekkora része külsős, nem törökbálinti. A kimutatás eredményét nem küldhettem meg közvetlenül az önkormányzatnak, mivel azt csak a fenntartó, a KLIK Érdi Tankerülete tehette meg, de az így is eljutott az illetékesekhez. Az eredmény szerint a középiskola tanulóinak 2/3 része más településről jár hozzánk. Mivel a középiskolai oktatás önként vállalt feladat, és beiskolázási körzet sincs ezen az iskolafokon, ez nem feltétlenül probléma, bár vannak olyan vélemények, miszerint ezen is változtatni kellene. Ugyanez a jelenség azonban súlyos problémaként jelentkezik az általános iskolák esetében.
