Fernengel András
A félelemről, a Törökbálint Holnap Egyesület programjáról, a személyes beszélgetések fontosságáról és az 1. körzet programjáról
A Törökbálint Holnap Egyesület jó példája annak, hogy a helyi ügyeket az országos pártpolitika ellentétein túllépve, az itt élők összefogásával kell intézni. Ez az egyesület helyben élő lokálpatrióták csapata, akik a törökbálinti problémák megoldásába, az itteni ügyek intézésébe szívesen fektetnek energiát. A THE csapatában sok jobboldali, baloldali és magát középre helyező lokálpatrióta dolgozik. A közös hangot, a közös értéket a törökbálinti közügyek elsődlegessége adja számunkra.
Az egyesület programja hosszú beszélgetések, viták során készült, július óta olvasható a torokbalintholnap.hu lapon („Egyesület” legördülő menü, majd „A Holnap Programja”). Nagyon fontos alapvetéseket fogalmaztunk meg benne. Aki átolvassa, érzékeli a változás irányát, az előre vivő gondolatokat, a jobbításnak nem csupán a szándékát, de a hogyanját is. Itt csupán néhány fő értéket emelek ki a Törökbálint Holnap programjából:
A folyamatos és átgondolt fejlesztések csak a kiadások csökkentése (pl. a látványberuházások elhagyása) és a bevételek növelése
Az önkormányzati lap júliusi számában „Felülvizsgálják a turistajelzéseket” címmel cikk jelent meg a turistajelek újrafestéséről, és arról, hogy „a zöld jelzést egy úgynevezett tereplépcső megépítésével vezetik rá a piros jelzésre, ezzel bekapcsolva azt a működő turistaút-hálózatba.” A cikk egyrészt önkormányzati fegyvertényként tünteti fel a turistaút-hálózat megújítását, másrészt néhány fontos információt nem említ. A turistajelzések megújítására a Magyar Természetjáró Szövetségnél a Kerekdomb Egyesület pályázott – furcsa, hogy a cikk erről hallgat. A pályázati megbízott jómagam voltam. Három egyesületi család segített a jelhálózat újrafestésében, összesen 8,8 km-nyi jelzést (piros sáv, zöld sáv, piros kereszt, piros négyzet, zöld háromszög) festettünk újra a nyár folyamán, és a szeptember 2-i határidőre sikerült elkészülnünk. Holló Zsuzsa főkertész segítségével többször is egyeztettünk az összekötő út ügyében a Pilisi Parkerdő munkatársaival, de a tereplépcső csak egyik, nem végleges javaslatként hangzott el.
Törökbálinton egészen 2010-ig semmi nem történt a kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében, mindössze néhány kerékpártámaszt telepített a Kerekdomb Egyesület pályázati pénzből. Ekkor képviselőként elkezdtem határozottabban képviselni ezt a témát, aminek néhány eredménye született:
A Törökbálintiak többsége autóval vagy busszal utazik a főváros felé, jóval kisebb százalékuk közlekedik kerékpárral vagy vonattal. Városunkban alapvetően jó a buszhálózat, amely több átszállási lehetőséget is biztosít. Idén júliustól életbe lépett a közös viteldíjrendszer is, mely sok ember közlekedési szokását változtatta meg, nagymértékben javítva azt.
Gyakran elfeledkezünk a legtermészetesebb közlekedési módról, a gyaloglásról. Az utak tervezése során mindenki az autók igényeinek kielégítésén dolgozik – elég széles legyen, elég gyorsan lehessen menni, elég parkolóhely legyen. Ezek természetesen fontos szempontok a főbb közlekedési útvonalakon. De mi van az emberekkel?
Németh Balázs: Az átmenő forgalom és a zajterhelés fojtogató gyűrűjében élünk Törökbálinton. Dr. Albert Gábort kérdeztük erről, aki a Törökbálint Holnap Egyesület színeiben vállal képviselőjelöltséget az őszi önkormányzati választáson.
